Andrje Szaharov neves XX. századi orosz tudós (atomfizikus volt). Bátran kiállt hazájában (az elnyomó szovjet rendszerben!) az emberi jogokért, a szabadságért, szót emelt az üldözöttekért! Az 1970-es években Nobel-békedíjban részesült.

Tiszteletére az Európai Parlament 1988-ban díjat alapított, melyet olyan személyek vagy csoportok kaphatnak meg, akik tesznek az emberi szabadságért, jogokért, a demokráciáért, az elnyomás ellen.

Először - még 1988-ban - Nelson Mandela kapta meg a díjat - aki akkor még börtönben ült!

Idén, 2022-ben - most először a díj történetében az ukrán nép kapta e rangos elismerést - akik küzdelmükkel, túlélésükkel, az orosz elnyomás elleni harcukkal egész Európáért állnak ki és példát mutatnak minden jószándékú és jóérzésű embernek.

слава україні!

Magyarországon utoljára 2010-ben szavaztunk az 1989-ben kialakított választási rendszer szerint: kétfordulós volt a szavazás (az egyéni jelöltek tekintetében), 176 egyéni körzet volt és 210 helyet osztotak ki pártlistákon.

2009-2010-ben (Gyurcsány Ferenc lemondása után) Bajnai Gordon volt hazánk miniszterelnöke - de ő bejelentette, hogy 2010-ben nem pályázik újra erre a posztra, így az MSZP hivatalosan Mesterházy Attilát tekintette miniszterelnök-jelöltjének.

A választás érdekesség volt még, hogy nagyjából lehetett előre sejteni a végeredményt (pl. a 2009-es EP-választások alapján), de a pontos mandátumelosztást azért mégis csak a leadott voksok alapján határoztuk meg.

A plakáton a "megújuló" szóra hívnám fel a figyelmet: arra utaltak, hogy a párt nem mindenben azt akarja tenni, mint ami 2002 után történt...

Tóth József, a helyi polgármester az MSZP legbiztosabb körzetében indult - így komoly esélyekkel szállhatott harcba. Érdemes felfigyelni a "haza" szó kiemelt használatára és a piros-fehér-zöld színkombinációra.

Szanyi Tibor, akkor még MSZP-tagként indult - a került másik körzetében. Érdemes megfigyelni, hogy a plakáton együtt szerepel a népszerű helyi polgármesterrel, illetve arra is, hogy az alapszín nem piros, hanem zöld...

Az MSZP akkori népszerűtlenségét mutatja, hogy a második fordulóra Molnár Gyula már a párt nevét rá sem írta a plakátra - színekben pedig a kék és a zöld dominál...

Steiner Pál (Belváros) plakátja egyértelműen az évtizedekkel korábbi baloldali-antifasiszta népfrontos képi világot használja és a Jobbik megerősödésére, a Magyar Gárdára utal.

A Fidesz egyértelmű esélyesként várta a voksolást: maradt a narancs, mint alapszín.

Ez a mosolygós plakát a 2. fordulóra készült - üzenete nincs túlbonyolítva.

Az MDF plakátja a dacot hangsúlyozza: a szín a hagyományos zöld. Nem számítottak komoly sikerre... A "Csak az ország!" kifejezés vélhetően az előző plakát "Csak a Fidesz" mondatának ellentétpárja akar lenni.

Bokros Lajos (elhíresült "csomagjával") 1995-ben még MSZP-s pénzügyminiszter volt - most épp őt találta meg a jobboldali MDF "húzónévnek"...

A Jobbik - az országban létező elégedetlenségre hangolódva - a 2009-es EP-választásokon "tört át". Most még nagyobb sikerre készültek. Balczó Zoltán a Jobbikból igazolt át, Pörzse Sándor pedig a média világából.

A párt vezetője akkor - és még egy ideig - Vona Gábor volt, aki "nemzeti radikalizmust" hirdetett. A szegényebbek, az egykori városi baloldali szavazók megnyerését szolgálta a különös, "panellakás-tulajdonos" kitétel...

A 2000-es évek másik új politikai kezdeményezése a Jobbik mellett az LMP volt. Környezetvédelmi törekvéseikre is utaltak a zöld színnel. A képen szereplő négy fiatal közül hárman ma is aktív politikusok.

"Régi ismerősként" tovább próbálkozott Thürmer Gyula. A kép és a követelések is radikálisak! A szín nem lehet más - csak vörös. Klasszikus baloldali követelés volt az államosítás. A "számonkérést" viszont ekkor inkább a jobboldali ellenzék hangoztatta.

Az MSZP meggyengülése arra indított kisebb pártokat, hogy elhódítsanak tőlük baloldali érzelmű szavazókat. A jelmondat és a színek egyértelműek.

Egy másik próbálkozás a baloldali és egyúttal környezetvédő szemléletű voksolók megnyerésére. Itt is feltűnik a szélsőjobboldali veszély - és a korrupció problémaköre.

Csere:

„Gettó területén lévő családi házam parkírozot udvarral elcserélném Simonyi úti villatulajdonnal, esetleg ráfizetéssel. Csokonai utca 30. sz. alatt” (Debreczen, május 13.)

Áprilisban és májusban a Budapesten kívüli (vidéki) magyar zsidóságot a hatóságok (a magyar csendőrség és rendőrség) elzárt városrészekbe – gettókba – terelte össze, sokszor erőszakkal. E gettókat a nem zsidónak minősülő állampolgároknak el kellett hagyniuk. Május-júniusban következett az ide bezsúfolt emberek deportálása vonattal. A végállomás általában Auschwitz volt…

„Csillagos házban lévő ötszobás, gőzfűtéses, 3 bejáratú, régi bérű lakásomat elcserélném hasonló nem csillagosra. Népszínház utca 20.” (Magyarország, június 20.)

A budapesti zsidóságot tavasszal egyelőre nem zárták gettóba, hanem „csillagos házakba” költöztették össze – ahonnan a kereszténynek számító lakóknak el kellett jönniük. A fővárosi gettót már Szálasi Ferenc „nemzetvezető” állíttatta fel novemberben.

„Elcserélném jókarban lévő kerékpáromat tüzelőért. XIII. Visegrádi-utca 103. (Magyarország, december 5.)

Amikor a tűzifa (vagy szén) életet menthet. Ha nem lehet pénzért vásárolni, akkor marad a közvetlen árucsere…

Vétel-eladás:

„Óvóhelyi pad, 2 m-es ajtó, ablak stb. Eötvös utca 1.” (Magyarország, február 10.)

A márciusi német megszállást követően kezdődtek aktívabb légitámadások Magyarország, köztük a nagyvárosok ellen (bár az elsődleges célpontok az ipari üzemek és a vasútállomások voltak). Akadt, aki igyekezett felkészülni a pincében tartózkodásra…

„Légóvíztartályt jótállással házhoz szállítok. Hívható 2-6-ig.” (Magyarország, június 20.)

Légó = légoltalom. Ha napokig / hetekig a pincében kell tartózkodni, akkor a tiszta ivóvíz életet menthet!

Ki tud róla?

„Marosvásárhelyről dr. Salamon István hadapród őrmester keresi szüleit. Értesítéseket kér: Tábori posta C 516” (Magyarország, november 21.)

Ősz végére Székelyföld már a szovjet hadsereg uralma alá került. A hirdetés feladója nem írhatta meg, hogy pontosan hol van – de a háború bizonyára messze sodorta Erdélytől. Olyan területre, amely ekkor még magyar fennhatóság alatt állt.

Állás:

„Nemárja katolikus, intelligens fiatal leányt keresek 7 éves fiam mellé, aki házimunkában is segédkezik.” „Családtagnak számít” jeligére.” (Magyarország, április 15.)

A kor újabb szégyenletes abszurditása: a faji törvények hivő keresztényeket is kizártak a keresztények közösségéből. A hirdetés – nyilván hívő – feladója már nem is adhatott munkát másnak, csak „zsidónak” minősülő embertársának, de ő mindenképpen keresztény nevelést szeretett volna adni a gyermeknek…

Különfélék

„Előírásos sárga csillag Börzsönyinél, VI. Lovag utca 14. Vidékre utánvéttel.” (Magyarországi Zsidók Lapja, július 6.)

Ez annyira abszurd, hogy kommentálni is felesleges. A feladás időpontjában alig akadtak már vidéken, akik az ügyben érintettek lehettek…

„Üzletem teljes kibombázása ellenére is a munka tovább folyik. „Plasztika”: idősb. Petráss László orvosi ortopéd műszerész.” (Magyarország, október 25.)

Az egyre súlyosabb harcok egyre több embert tettek nyomorékká. A bombázások is egyre erőteljesebbekké váltak.

„Berkes András 101/322 svéd útlevelének száma No: 27/55.” (Magyarország, november 3.)

Az érintett illető nyilván nem volt eredendően svéd: Wallanberg, Angelo Rotta püspök, Perlasca és mások iratokkal emberek ezreinek életét mentették meg!

„Gyermekeim, a napokban Pestre érkezem, legyetek nyugodtak. Jóska bácsi.” (Magyarország, november 1.)

Ez bizony kódolt üzenet: „Jóska bácsi” nem más, mint Sztálin, azaz itt a szovjet hadsereget jelenti. Az üzenet talán a nyilas hatalom elől bujkálóknak szólhatott…

Nemrég egy posztomban bemutattam sok térképet arról, hogy a tudomány milyen útvonalakat feltételez a korai magyarság sztyeppei vándorlása számára:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2022/09/13/a_magyarsag_sztyeppei_vandorlasa_terkepeken

A történettudomány meglehetősen biztos pontja a magát magyarnak nevező törzsszövetség beköltözése a Kárpát-medencébe 895-ben, illetve az ezt megelőző és követő évtizedekben, Etelközből.

Ma arról hoztam térképet, hogy kit / kiket találhattak itt Árpádék?

A fenti - klasszikusnak mondható - térképen alapvető információk rajzolódnak ki - elsősorban írott források alapján. A Dunántúl a Frank Birodalom fennhatósága alatt állt (annak határvédő területi egysége - őrgrófsága - volt).

A Felvidék nyugati részén a Morva Fejedelemség nevű állam létezett (itt uralkodott a Fehér ló mondájából minden magyar kisgyereknek ismerős Szvatopluk). A térkép a korai Morva állam határát nagyjából a Garam mentén húzza meg, de jelöli, hogy ettől keletre is éltek szlávok.

Az Alföld és Erdély déli részére (talán a Marosig) a dunai Bolgár Állam - mely 680 és 1018 között létezett - terjesztette ki fennhatóságát.

Ez a térkép az első angol nyelvű változata. Érdemes megfigyelni a piros pöttyökkel körülhatárolt területeket - szláv népcsoportok régészeti leleteire utalnak.

Harmadik kis térképünk jelzi, hogy a Dunántúl ugyan frank uralom alatt állt, de a IX. század második felében - közvetlenül Árpádék érkezése előtt - itt szláv elit kormányzott vélhetően szintén szláv lakosokat - a frankok nevében. A Balaton nyugati végénél fekvő Mosaburg lehetett a központjuk - itt a régészek találtak itt a honfoglalók megérkezése előtt épült keresztény templomot.

A fenti térkép részben eseménytörténeti jellegű.  Két kulcsfontosságú dátum is szerepel rajta:

862: az etelközi magyarok első, írásban dokumentált katonai vállalkozása a Kárpát-medencébe, illetve 881: újabb magyar hadjárat (morva szövetségben) a frankok ellen. (Egyébként ez Bécs - Vindobona - Wien - első említése az ókor óta). A Mosaburg-központú frank-szláv grófság itt is jelölésre került.

A fekete nyilak korábbi eseményekre utalnak: Nagy Károly frankjai a VIII. század végén győzték le az avar államot (elsősorban ötvösművészeti kincseik kifosztása céljából) - így lett övék a Dunántúl, kéb 100 évre.

Következő térképünk fokozottan támaszkodik a régészeti adatokra. A szláv leleteket három csoportja osztja: morva-szlávok, pannon-szlávok és azok, akikről alig szólnak az írott források. Látszik, hogy a dunántúli szláv leletek jócskán túlmutatnak hazánk jelenlegi nyugati határain: fellelhetők a Duna-mentén, a mai Ausztriában is.

Aki figyelmesen böngészte át az előző térképeket, többször láthatta az "avar" népnevet - elsősorban az Alföldön. Nos: ők nomád nép voltak, aki 568 óta uralták a Kárpát-medencét. A térképen olvasható 670/680-as dátum arra utal, hogy ekkor jelentős, új népesség költözött be az Avar Birodalomba: a tudomány őket azonosítja László Gyula nyomán az onogurokkal (őket hívjuk "késői avaroknak" is).

Látható, hogy az avarok / onogurok sűrűn benépesítették a Kárpát-medence sík részeit. Fontos felhívni a figyelmet, hogy uralmi területük olyan helyekre is kiterjedt, ahol nem ők éltek: Erdélyre, a Drávától délre eső Szlavóniára és a mai Alsó-Ausztria egy részére is. Az Enns folyóig - innen eredhet a magyar népmesék fordulata: Ober Enns - azaz: az Óperencián túl!

Mai utolsó térképünk ismét egy angol nyelvű változat. A kagáni - avar uralkodói központot - a Duna-Tisza közén feltételezi. A 804-es dátum az Avar Kaganátus, mint önálló állam pusztulását jelezheti (Nagy Károly frankjai által).

A kérdés: a késői avar / onogur nép tömegei vajon elpusztultak-e a frank csapás következtében? Lehetséges, hogy továbbra is az ő utódaik népesítették be az Alföldet - és akár megérhették Árpádék érkezését is?

A végére egy elgondolkodtató kérdés: a nyugati nyelvekben a mi népnevünk (Hungarian, Ungarisch stb.) nem a "magyar" ön-elnevezésünkből, hanem az onogur szóból származik! Talán van valami közünk az onogurokhoz?

Rendszerese olvasóim talán már várták is a folytatást: most az első olyan rendszerváltás utáni választás plakátjaihoz értünk, amikor a kormány ismét bizalmat kapott a választóktól.

A fiatalabbak kedvéért: a 2006-os választásoknak úgy futott neki az ország, hogy a MSZP-SZDSZ koalíció kormányozta az országot és Gyurcsány Ferenc volt hazánk miniszterelnöke.

Egy klasszikus plakát: az aktuális miniszterelnök szerepel a nagyobbik kormánypárt plakátján, szelíd mosoly, háromszavas szlogen + 10 konkrét ígéret.

Ma már talán kevesen emlékeznek Kiss Péterre, de 2004-ben, Medgyessy Péter belső megbuktatásakor az MSZP elnöksége őt javasolta a helyére, azaz ő lett, lehetett volna hazánk miniszterelnöke. Ki tudja, hogy alakult volna a magyar történelem, ha 2006-ban az ő vezetésével kampányolnak a szocialisták?

A nagyobbik kormánypárt a pozitív üzenetek mellett negatív tartalmú plakátokat is kihelyezett: a legerősebb ellenzéki párttól óvó plakát nem véletlenül dolgozik narancssárga színekkel...

A kisebbik koalíciós párt plakátra tette húzóarcát, Kuncze Gábort + egy gyermeket. Magukat liberálisként határozták meg, klasszikus színűk pedig a kék.

Ez a plakát a két forduló között készülhetett: megköszönik az első forduló listás szavazatait, egyúttal pedig a kormánypárti (a legtöbb körzetben a második fordulóban MSZP-s) jelölt támogatására buzdítanak. Megint ugyanazzal a kisfiúval.

2006-ban egyértelműen a Fidesz volt a legerősebb ellenzéki párt. Plakátjuk egyszerű üzenetre épül: váltsuk le a Gyurcsány-kormányt! A két ujjból formázott V betű egyértelműen a győzelem klasszikus jelét mutatja.

Egy újabb egyszerű üzenet. A narancsszín erőteljesen dominál. A dátumból kiderül, hogy a két forduló között készült.

Ezen a Fidesz-plakáton konkrét ígéreteket olvashatunk - mégheozzá erős kritika éllel megfogalmazva, az aktuális kormányt kritizálva. Látható, hogy a mondatok kifejezetten szociális tartalmúak.

Egy Fidesz-palát, ami nem narancssárga: a piros szín egyértelmű utalás: a szocialista-szdsz-es kormány miatt romlott a lakosság helyzete...

KDNP-plakát -furcsa színben. A dolog érdekessége, hogy a párt ekkor már nem indult önállóan. Azért a Fidesz-logó persze megvan, bár nem túl nagy méretben. A képen a két pártelnök fog kezet. A fenti jelmondat Rákóczitól származik.

A múlt és a jövő találkozása egy plakáton: a MIÉP 1998 és 2002 között parlamenti párt volt, de 2002-ben kiestek. A Jobbik ekkortájt kezdett komolyabb erővé válni, de az áttörés még váratott magára...

Három név - három generáció. A kisgazdapárt - amely 1998 és 2002 között még a kormányban szerepelt, a 2002-es választásokon megsemmisült. A Jobbik pedig ekkortájt próbálkozott a pártszerű létezéssel. Csurka István Kádár-kori drámaíróból lett a magyar nemzeti radikalizmus húzóarca és megmondóembere.

A kormánynak balról is akadt ellenzése: a valaha 4% feletti (de parlamentbe soha be nem jutó) Munkáspárt - és Thürmer Gyula, mint "kirobbanthatatlan" kádárista.

"Oroszország, amely egykor a második legnagyobb haderő volt a bolygón, most a második legnagyobb haderő Ukrajnában"

(Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő egykori főparancsnoka)

Ukrán katonák hazájuk lobogójával egy felszabadított településen a harkivi régióban

„Ezekben a napokban az orosz hadsereg a legjobb oldalát mutatja, a hátát”

(Volodimir Zelenszkij - Ukrajna elnöke)

A II. világháború európai befejezésének napján VI. György király, a felesége, W. Churcill miniszterelnök és két lányuk így köszöntötték az ünnepló tömeget Londonban.

A hunokról valójában nagyon keveset tudunk. Nomád nép volt, akik Belső-Ázsiából származnak. A tudomány felvetette, hogy talán azonosak lennének a kínai forrásokban zsuan-zsuan néven emlegetett etnikummal - de ez az azonosítás egyetlen (egyébként magyar tudós által!) Belső-Ázsiában megtalált feliraton alapul, így nem bizonyított.

A késő-római forrásokból tudjuk, hogy 375 táján lépték át Ázsia és Európa földrajzi határát (az Uraltól délre).

A kelet-európai síkságon ekkor főleg germán népek éltek: a rájuk zúduló nomád támadás hatására a keletebbre élők (keleti gótok, gepidák) hun alattvalók lettek, mások (elsősorban a nyugati gótok) a Római Birodalomba költöztek be.

Az ún. "Hun Birodalom" tipikus nomád képződmény volt: rendkívül változékony, sok népet magából foglaló - és erősen germán jellegű. A nomád birodalmak nevüket vezető rétegükről / etnikumukról kapják.

Az V. század első évtizedében birodalmuk központját a Kárpát-medencébe helyezték át. Ekkortájt szűnt meg a római fennhatóság a Dunántúlon (az egykori Pannoniában), de feltételezhetjük a helyi lakosság egy része helyben maradhatott.

A hunok hozták magukkal számos alávetett népüket (akik a seregben szolgáltak, földet műveltek stb.): így kerültek pl. keleti gótok a Dunántúlra és gepidák a Tiszántúlra és Erdélybe.

A hun birodalom legismertebb uralkodója Attila (Etele) volt, aki a 440-es évek elejét, testvérét Budát (Bleda) megölve jutott trónra.

Több híres, római források által viszonylag jól dokumentált hadjárat is fűződik nevéhez.

447-ben Konstantinápolyt támadta (a nomád birodalmak fő célja mindig is a zsákmányszerzés, hadisarc kicsikarása, adószedés volt).

451-ben Galliára támadt: ekkor következett be a híres catalaunumi csata itt formálisan a "hun" és a "római" seregek ütköztek meg, ám valójában mindkettőben főleg alávetett / szövetséges germán népek harcoltak egymás ellen.

452-ben  a hunok Itáliára törtek: ekkor zajlott le Attila és Leó pápa híres találkozása.

453-ban Attila meghalt - a nászéjszakáján kapott agyvérzést, ami összefügghetett az alkohol nem éppen mértékletes fogyasztásával is...

453- után a hunok visszahúzódtak a keleti sztyeppére - ahol hamar feloldódtak a "népek olvasztótégelyében". A Kárpát-medence a hun uralom alól felszabadult germán népekre maradt (keleti gótok, később longobárdok, illetve gepidák); a kelet-európai lombos erdők övezetében ekkor már szláv törzsek éltek, a sztyeppe pedig maradt a népek országútja - elsősorban török jellegű nomád népekkel.

Mivel a hunok Kárpát-medencei tartózkodása legfeljebb 50 év lehetett, ezért elképesztően kevés régészeti lelet maradt utána - és ezek etnikaii azonosításai is meglehetősen kérdőjeles. 

A hunokról alig tudunk valamit...

Sok évszázaddal később (1282-85 között) egy Kézai Simon nevű értelmiségi - IV. (Kun) László magyar király udvari papja gesztát írt a magyar történelemről.

Az ország legfőbb problémája akkor az volt, hogy a kőváraikra és magánhadseregeikre támaszkodó arisztokraták (a formálódó tartományurak) dacoltak a királyi hatalommal és kaotikus, belháborús állapotokat teremtettek. Az ország békére vágyó, bölcs püspökei a korai rendiség meghonosításában látták a megoldást: keresték azokat a társadalmi rétegeket, akikkel összefogva újra meg lehet erősíteni a királyi hatalmat. Ebbe a - tartományúr-ellenes - összefogásba kísérelték meg bevonni az ekkor formálódó köznemességet: az egykori vitézek, királyi szerviensek utódait. Nekik írt ideológiát Kézai Simon, amikor azt állította, hogy az összes nemes ( a tartományuraktól a legkisebb birtokosokig) egyfajta közösséget, communitast alkot, akik a királlyal együtt vezetik az országot!

Ehhez keresett történelmi indoklást: ekkor dolgozta ki a hun-magyar azonosság elméletét, mely szerint a magyar nemesek a hun harcosok utódai - ezért van joguk az ország vezetésére. Kézai, mint művelt klerikus ezt az ötletet vélhetően korabeli nyugati írásokból merítette. A nyugati népek nem igazán tudták megkülönböztetni az időnként felbukkanó nomád hullámokat, ezért találunk (pl. német apátoknál), olyan kifejezéseket, mint pl. "hunok, azaz avarok, azaz magyarok".

Ráadásul ekkortájt divat volt az európai népeknél a dicső ősök keresése (pl. némely angol történetíró azt híresztelte, hogy ők a trójaiktól származnak :)).

A kérdés az, hogy a magyar népnek volt-e valamiféle saját hun hagyománya? A kérdés - írott források hiányában - nem eldönthető. Egyes történészek felvetették, hogy talán valamelyik, a Volga mentén (Magna Hungariaban) csatlakozott magyar népelem hozhatott magával ilyet (a VII-VIII. század környékén). Ha így is van, a hagyomány semmiképpen sem jelent bármiféle "etnikai rokonságot" -a hunok és a magyar felbukkanása közt több évszázados szakadék van.

Felmerülhet még az Árpád-ház esetleg Attila-hagyománya (ilyesmire utalhat Anonymus (P. mester) 1210 környékén a honfoglalás regényes elmesélésében. Nos: Attila híre évszázadoki fennmaradt (nyugaton éppúgy, mint a sztyeppén), ezért az egyes nomád uralkodói nemzetségek szívesen kötötték magukat hozzá...

Amikor a XVIII-XIX. században a bontakozó magyar nyelvtudomány bebizonyította anyanyelvünk uráli (finnugor) rokonságát, akkor a magyar nemességnek ez azért nem tetszett, mert önnön kiváltságait a Kézai ideológiai fejtegetéseiből vezette le... Mivel a XIX-XX. századi magyar nacionalizmus a nemesi ideológia folyományaként született,így került bele a hun-magyar azonosítás képzete.

Kedves Olvasóim és Nézőim!

Több, mint hétezren olvastátok el Regéc váráról írott posztomat.

Nos: a várban nem csak fotókat készíettem, hanem három videót is! Ezekkel szeretnéém most megörvendeztetni hazánk szép tájainak és történelmének kedvelőit.

 Az első filmet az Öregtornyban forgattam (mely a 200-es ávekben épült újjá). Mesélek benne a várról és a szép tájról is.

Ebben a vidóban azt a reneszánsz palotát mutatom be, amely 2020 és 2022 között épült újjá - melynek eredetijében sajátította el a betűvetés alapjait a későbbi nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc

A harmadik filmet az Alsóvárban forgattam - visszatekintve a korábban már bejárt részekre és újra kitekintve a szép zempléni tájra.

Jó olvasást, kelleems fimnézést és örömteli országjárást kívánok Mindnyájatoknak!