Kedves Olvasóim és Nézőim!

Több, mint hétezren olvastátok el Regéc váráról írott posztomat.

Nos: a várban nem csak fotókat készíettem, hanem három videót is! Ezekkel szeretnéém most megörvendeztetni hazánk szép tájainak és történelmének kedvelőit.

 Az első filmet az Öregtornyban forgattam (mely a 200-es ávekben épült újjá). Mesélek benne a várról és a szép tájról is.

Ebben a vidóban azt a reneszánsz palotát mutatom be, amely 2020 és 2022 között épült újjá - melynek eredetijében sajátította el a betűvetés alapjait a későbbi nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc

A harmadik filmet az Alsóvárban forgattam - visszatekintve a korábban már bejárt részekre és újra kitekintve a szép zempléni tájra.

Jó olvasást, kelleems fimnézést és örömteli országjárást kívánok Mindnyájatoknak!

A keresztény remeték - először Egyiptomban a III-IV. században - magányosan vonultak el a világból (sivatagba, később erdők mélyére), hogy magányosan imádkozzanak. Ebből alakult ki a keresztény szerzetesség, ahol a közösségi életet valamilyen regula szabályozza. (Ezek közül a Nursiai Szent Benedek által írt vált a legsikeresebbé - ebből lett később a bencés rend).

1100 körül Kölni Szent Brúnó kísérelte meg a remete- és a szerzetesi eszményt egyszere megvalósítani. A magas francia hegyekben alapított kolostorában a szerzetesek mindegyike saját kis "házacskában" tölti mindennapjai nagy részét: itt mádkozik és dolgozik - ugyanakkor a nap meghatározott órűiban (éjszaka is) a közösség tasgjai közös imára gyűlnek össze. Első kolostorukról elnevezve ők lettek a karthauzi rend, akik a három szerzetesi fogadalom (szegénység, tisztaság, engedelmesség) mellé azt is megfogadják, hogy napjuk nagy részét csendben, hallgatásban töltik. Ezért hívta a köznyelv őket "néma barátoknak".

1332 körül egy Albert nevű, Habsburg-dinaszbeli osztrák herceg alapított egy hegyek között megbúvó, Gaming nevű kicsiny faluban egy szép karthauzi kolostort.

Ez Albert hercog gótikus szobra a kolostor templomából.

Jól láthatók az önálló házacskák, ahol a szerzetesek laktak - amikor éppen nem imára vagy szentmisére gyűltek össze a templomban.

A kolostor temploma természetesen gótikus stílusban épült - a jelnleg látható ablakok természetesen nem eredetiek már.

Ez viszont egy eredeti gótikus ajtó a kolostorból.

A XVII. században új szárnyak épültek a kolostorhoz.

1782-ben II. József császár (a mi "kalapos királyunk") Ausztriában is bezáratta az általan nem hasznosnak ítélt szerzetesrendeket. Erre a sorsra jutottak birodalma karthauzi kolostorai. Gamingban is megszűnt ekkor a szerzetesi élet: a házakat eladták, az épületet küülönböző célkora használták 200 évig.

A XX. század vége felé egy osztrák építész vette meg az akkor rossz állapotban lévő épületegyüttest: felújította, átépítette. Jelneleg zseniálisan, több célra is kihaasználják a gyönyörú épületet: négycsillagos szálloda van benne, étteremmel - sok termet pedig egy armerikai katoilkus egyetem bérek európai campusának.

Gaming látogatható, kívül belül megnézhető. Az egykoro kolostor meglátogatása után pedig érdemes kisebb-nagyobb túrákat tenni a falut körülölelő gyönyörű hegyekben.

Ajánlom, nézzétek meg itt forgatott videómat is!

Ausztria szép tájainak egyike a Wachau - a Duna áttörése a hegyek között a Melk és Krems közti szakaszon. A táj némileg a mi Dunakanyarunkra emlékeztet.

Itt található a sziklaoromra épült Dürnstein vára.

Amint jól látható, a váron belül több szintet figyelhetünk meg - a hegytetőn lévő belső palotát / udvart alsóbb falszakaszok is védelmezik.

Dürnstein a világtörténelembe a XII. század végén került be.

A 3. keresztes (1189-1192) hadjárat során (még az odaúton) meghalt I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, így a német kontingens vezetését Lipót ország herceg vette át (ő még nem a Habsburg, hanem a Babenberg-dinasztia) tagja volt. A szentföldi harcok során összeszólalkozott Oroszlánszívű Richárd angol királlyal. Amikor a neves angol lovagkirály 1193-ban hazafelé tartott Angliába, akkor Ausztrián keresztülhaladva Lipót herceg fogságba ejtette - és csak váltságdíj fejében bocsátotta szabadon.

Richárd itt, Dürnstein falai között raboskodott

Ezek bizony román stílusú boltívek.

A várba - a történelmi emlékek felidézésén kívül - a szép táj miatt is érdemes felsétálni. Kifejezetten könnyű út vezet fel a városkából.

Wachau sajátossága a szőlőtermesztés és borászat.

A Duna már itt is nagy folyó - de azért érezhetően keskenyebb. mint Magyarországon.

A képen látható, kékre festett barokk torony a város másik nevezetessége.

Dürnstein városa maga is igen ősi - a képen látható templomtorony (a városkapu mellett) is román stílusú.

A vár megtekintése után érdemes a városka főutcáján is végigsétálni és az ősi házakban gyönyörködni.

Kedvcsinálóként ide linkelem egy, a várban készült videómat is:

 További érdekes videókat találtok még YouTube-csatornámon.

Ferenc József és Sissi házasságából négy gyermek született: háromy lány mellett (akik nem jöttek szóba a trónöröklés szempontjából) egy fiú: Rudolf.

Ő követett el öngyilkosságot, 1889 januárjában Mayerlingben.

Trónökrlés szempontjából így Ferenc József fiútestvérei következtek.

A császárnak három öccse volt. A legidősebb, Miksa még az 1860-as években - III. Napóleon, francia császár kalandja keretében - bevállalta, hogy "Mexikó császára" lesz. Amikor azonban 1865-ben véget ért az amerikai polgárháború, az USA felszólítására a franciák kénytelenek voltak csapataikat kivonni Mexikóból: Miksa támogatás nélkül maradt és a köztársaságpárti felkelők 1867-ben kivégezték.

A legfiatalabb öccs, Lajos Viktor nem bizonyult pszichésen ép személyiségnek, így a diansztia elrejtette a világ szeme elől (egy kastélyban tartották).

Így 1889-ben az egyetlen szóba jöhető öccs, Károly Lajos vált trónörökössé. Ő meglehetősen fiatalon, 1896-ben elhunyt - így lett trónörökös főszereplőnk, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József unokaöccse.

Ő édesanyját még gyermekklént elvesztette - viszont örökölte tüdőbaját, ezért az 1890-es években szinte már családja is "lemondott róla". Ő azonban vasakarattal meggyógyult (évekig hajókázott a Níluson - ezt egy átlag állampolgár aligha tehette volna meg) és orvosi utasítsra hízott kb. 20-30 kilót.

Európába hazatérve is szinte megállás nélkül vándorolt, alig töltött hosszabb időt egy-egy helyen. Egyik tartózkodási helye az Artstettenben (Alsó-Ausztriában) található kastély volt.

Életét elsősorban a vadászat tölöttte ki: agresszív személyiségét mutatja az általa végzett tömeges pusztítás: az évtizedek során mintgey 240 ezer (!!!) állatot lőtt le.

Erős vallásosság jellemezte - a kastélyban természetesen saját temploma volt - de kérdés, hogy a krisztusi szeretet valódi tartalma mennyiben érintette meg személyiségét?

Az 1890-es években szerelmes lett egy Chotek Zsófia nevú cseh grófnőbe - akit azonban a dinasztia feje, Ferenc József nem tallált elég magas rangúnak egy leendő uralkodó számára... Hosszas könyörgés után csak 1900. június 28-án vehette feleségül - de feleséges szerepelhetett trónörökös-feleségként nyilvánosan és gyermekeik nem nem lettek jogilag trónörökösök!

Ferenc Ferdinánd természetesen a birodalom magas rangú tábornoka is volt - katonai minőségében szerepelve, vihette magával feleségét...

Házassági évfordulójukra, 1914. június 28-án Szarajevóba látogattak, többek között katonai parádéra...

Aznapi utazó-autójuk másolata az artsetteni kastélyban tekinthető meg.

Jűúnius 28-a a szerb történelem gyásznapja (az 1389-es rigómezei csata napja) - és néhány diák fel is készült a trónörökös meggyilkolására.

Az aznapi első próbálkozás - egy robbantás - még nem érte el Ferenc Ferdinándot. Délután folytatták a programot, amikor a kocsi-karaván (tévedésből!) rossz sarkos fordult be pontosan Gavrilo Princip elé kerültek, aki közvetlen közelről két lövést adott le. Bár a feleséget nem tervezte megölni, de mindketten halálos lövést kaptak.

Egy hónappal később, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának - és kitört az I. világháború.

Előző posztom után, most egy olyan várat mutatok be Nektek, amely valóban megfelel a közvélekedés által "vár" szóval leírt épületnek - hiszen kőböl épült!

Regéc a Zempléni-hegységben található, az Országo Kéktúra közvetlenül mellette halad el: felsétálhatunk Regéc, Mogyoróska és Háromhuta falvakból - és találunk a vár alatt több autóparkolót is. Regéc faluban Látogatóközpont is létesült.

Mint a legtöbb hazai vár, ő is a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült, magánúri birtokon. A helyét jól választották ki: 639 m magas sziklaplatón áll, szinte uralkodik a táj felett.

Legősibb része az Öregtorony, melyet fallal kerítettek el. A képen látható épület - melyben szép kiálllítást is megnézhettek - nem eredeti. Átépült már a különböző fóúri családok birtoklásának századaiban, később elpusztult - így a jelenlegi épület modernkori helyreállítás (a 2010-es évekből).

Biztosan mindenki kitalálja, mire szolgálhatott a falból kiugró kis ablakos "szobácska" eredetileg. :)

Ezt a képet az Örögtoronyról és a középső várról a déli "Alsóvárból" készítettem. Csodás kilátópont, de az újjáépítés ideáig még nem jutott el.

Ez a kép az előzőnek mintegy az "inverze": az Öregtoronyból fotóztam. Jól látszik az Alsóvár romos állapota, a már feltárt részek és a váron belüli szintkülönbségek.

A vár fénykora a XVII. század volt. Több más család után a Rákócziak szerezték meg (I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hatalmas birtokgyarapító volt) A koraújkor századaiban épült az itt látható reneszánsz palotaszárny. Ez is elpusztult, feltárások után 2021-ben épült újjá! Különös fontosságát az adja a magyar történelemben, hogy az 1676-ban, a közeli Borsiban született II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveit édesanyjával Zrínyi Ilonával.

Ez a rekonstrukciós rajz a várat a fénykorában mutatja. Balra az Öregtorony, középpen a palota, jobbra az Alsóvár. Az Öregtornyot ÉK-ről épített rondella is védte, ágyúállásokkal.

Nagyjából így néz ki a középső vár - az újjáépítés jelnelgi fázisában.

A fő pusztítást itt is elsősorban a Habsburg-hadak okozták a Thököly-felkelés után (Thököly Imre volt Zrínyi Ilona második férje és így II. Rákóczi Ferenc nevelőapja). A későbbi századokban a köveit szinte széthordták, így 0990 után indult meg a feltásár és az újjáépítés.

A vár a szép Mogyoróska faluhoz esik a legközelebb - rövid séta mindössze a feljutás!

Javaslom, menjetel el Zemplénbe - és ha ott járták, Regécet semmiképpen se hagyjátok ki!

A "vár" szóról a Tisztelt Olvasónak nyilván magas kőfalak, tornyok, bástyák jutnak eszébe. Nos: a Kárpát-medencében már az őskor óta földvárak épültek - a túrázók számtalan földsánccal találkozjatnak ma is szép hegységeinkben.

A honfoglalás utáni időszakban a magyarok is építettek földvárakat. A technika a következő lehetett: hatalmas fákat vágtak ki (vagy forgattak ki gyökerestől), ezekből sáncot emeltek, majd pedig rengeteg földet hordtak rá. Az így elkészült építmény így később egyszerűen "földvárnak" látszott - de annál erősebb volt.

E földvárak (vagyis inkább: fa-földvárak) közül kevés maradt fenn - ezek egyike Szabolcs vára, mely az ilyen nevű falu szélén áll és szabadon megtekinthető, bejárható.

A 8-10 méter magas sáncra lépcsőn lehet feljutni.

A sánc tetején álló családtagjaimhoz viszonyítva is jól látszik, mekkora munkát fektettek az építésbe.

A vár alapvetően háromszög alakú, az egyes szakaszok 300 méternél is hosszabbak - tehát tekintélyes területet ölelnek körbe.

Természetesen végeztek benn régészeti kutatásokat. Ezek az építés idején 950 környékére teszik. Ha e feltevés igaz, akkor megerősítheti Györffy György elméletét, mely szerint a Szent István korában kiépülő várispánsági (és vármegye) rendszer részben korábbi nemzetségi előkelők ("urak" és "bők") építményeit is felhasználhatta.

A vár - és így a megye - a nevét elsp ispánjáról (azaz megszerbezőjéről) kaphatta: az alig ismert Szabolcs vezérről. (Több ilyen példát is ismerünk a Kérpát-medencéből: pl. Hont, Doboka, Csanád).

Szabolcs vára jelentős szerepet játszott hazánk történelmében, hisz 1092-ben itt tartott zsinatiot Szent László király. E zsinaton fontos, egyházi és világi jellegű törvcényeket hoztak (pl. a kötelező szentmisére járásról).

A korai ispánsági központok egyúttal a keresztény térítés központjai is voltak. A földsáncokon kívül, de azok közvetlen közelébe áll ez a gyönyörű Árpád-kori, román stílusban épült templom.

Ez bizony igazi, pici, boltíves ablakocska.

Összefoglalásként: egyszer mindenképpen menjetek el Szabolcsba és nézzétek meg Magyarország rejtett kincseit!

Ha pedig a tikkasztó nyári napon megszomjaztok, akkor az igencsak közel esp Tokajban is felüdíthetitek Magatokat...

"Nem vagyunk kevert fajúak" 

(Orbán Viktor, 2022)

"Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar költő, Alexander Petrovics néven, szerb apától és szlovák anyától született. Ez sejtetni enged valamit, a Kelet-Közép-Európában időnként fellángoló etnikai gyűlölködés abszurditásából."

(Kosáry Domonkos, 1990)

Az Ír-sziget a XII. század óta angol uralom alá került.

A XVI. században az angol koronának csak igen mérsékelten sikerült itt elterjesztenie a VIII. Henrik és I. Erzsébet-féle anglikán reformációt: a sziget lakóinak többsége kitartott katolikus hite melett.

A XVII. század folyamán a sziget északi részébe (Ulster tartományba) protestáns vallású angol és skót telepesek érkeztek, a sziget több részén élő ír parasztok pedig elvesztették földjüket és az azokat birtokba vevő angol földesurak bérlőivé süllyedtek.

1801-ben a - kizárólag protestánsokból álló - ír parlament beleegyezett az ír sziget egyesítésébe az 1707-ben létrejött Nagy-Britanniával (ez Angliát, Walest és Skóciát foglalta magában), így létrejött az Egyesült Királyság.

1919-21 között polgárháború zajlott az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) és az angol hadsereg között, melynek értelmében az Ír-sziget 3/4-én megalakult az Ír Sazabdállam (a jelenlegi Írország) jogelődje. Észak-Írország viszont, ahol a lakosság többsége a XVII. századi betelepülők leszármazottja, azaz protestáns, az Egyesült Királyság része maradt.

Északon a katolikusok - az őslakosok - komoly elnyomásban éltek (a munkahelyektől a közhivatalokig), ezért 1969-ben újra aktivizálta magát az IRA és fegyveres harcot kezdett az Ír-sziget újraegyesítéséért. Ekkortől nevezték magukat Provisional Irish Republican Army-nek ("PIRA"), jelezvén, hogy ők csak "ideiglenesen" fogtak fegyvert, az Ír-sziget újraegyesüléséig. Ők a "provók".

A protestánsokat támogatta a brit hadsereg, a rendőri erők és ők is létrehozták saját fegyveres alakulataikat. Ilyen lett az Ulster Defense Assosiation (UDA) és az Ulster Freedom Figters (UFF), akik célja, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság résza maradjon (azaz fennmaradjon a helyi protestánsok kivételezett helyezete).

A fegyveres harc (amely elsősorban robbantásokból állt) mintegy három évtizedig tartott (utólag ezt az időszakot nevezik úgy, hogy "The Troubles") és az 1998-as "Nagypénteki Megállapodás" zárta, melyben a két oldal poltikai erői - a brit kormány erőteljes nyomására - megállapodtak a tartomány közös kormányzásában.

Ulsterben a két oldal a házfalakra festett jelmondatokkal, falfestményekkel is kifejezte identitását.

Egy közérthető festmény: álarcos IRA-harcos + az ír nemzeti lobogó.

Felszólítás: "Csatlakozz (Te is) az IRA-hoz!

Az IRA néha PIRA, hiszen "ideiglenes". Itt épp M-16-os amerikai géppisztolyok jelzik a harc folytatását.

Csak akkor lesz szabdság és béke, ha az Ír-sziget egyesül.

Tiszta és egyszerű üzenet: "El fog jönni a mi napunk!"

Egy kalsszikus idézet helyi változata: "Ha békét akarsz készülj a háborúra!"

Talán a legerősebb üzenetek egyik: Londonderry városának katolikus negyedében lépve: "Ön most a szabad Derry-be lép" azaz egy olyan területre mely csak formálisan része az Egyesült Királyságnak, de az itteni lakók nem vallják magukat a királynő alattvalóinak!

Végül egy kis nemzetközi összefüggés: a Palesztin felszabadítási Szervezet harca megegyezik az IRA küzdelmével.

Protestnás válaszüzenet: "Soha nem fogadjuk al az egysült Írországot!"

A protestánsok kedvelt jelvénye a vörös kéz: balra az észak-ír zászló, jobbra pedig a brit Uniun jack.

Egy újabb UDA-festmény.,

A protestánsok büszkék egyes külön, helyi alakulataikra.

"Ulsteri Szabadságharcosok": mindent egy képre: lobogók, vörös, kéz, álarcos harcosok.

Észak-Írországban most béke honol - reméljük így is marad, azt pedig nem tudjuk, hogy valaha egysül-e az Ír-sziget?

2002-ben négy én Fidesz-MDF-KDNP kormányzás után következtek a választások.

A Fidesz - szeld szavakkal - egyértelműen az 1998-2002 közti kormányzás folytatását ígérte.

Ez a plakát a 2. fordulóra készült - és utalt Orbán Viktor két forduló közötti "hajrázására".

Előkerült azért a negatív kampány is.

Az MSZP a pszichológia alaptételét tette plakátjára: az emberi személyiség főleg BIZTONSÁGRA vágyik.

Alaptétel: egy miniszterelnök-jelölt mindig mosolyjogjon! Medgyessy Péter meg is nyerte a miniszterelnüökséget - két évre...

A 2. forduló ellenmzéi üzenete: leghyen kormányváltás!

Az SZDSZ fő üzenete is elsősorban a kormányváltás volt. A jobb oldali képen újra Kuncze Gábort, az 1994-es miniszterelnök-jelöltet látjuk.

A negatív kampány és egy konkrét ígéret egy plakáton: adócsökkentés!

Az üzenet egyértelmű: az állami pénz inkább az egészsáégügybe vándoroljon, mint a focira!

Egy erőteljes felszólítás.

Thürmer Gyula üznete mit sem változott az évtizedek során: hozzuk vissza a Kádár-rendszert!

Kupa Mihály (a korábbi Antall-kormány egykori minisztere) kis pártjával próbálkozott.

A MIÉP hűzóarca továbbra is Csurka István volt (1998-2002 között ők parlamenti párt voltak).

Akkor a MIÉP hívta magát keresztény pártnak.