1865-től 1910-ig rendszeersen tartottak Magyarországon parlamenti választásokat - hiszen Ferenc József az 1860-as évekre elfogadta az alkotmányos berendezkedést.
Csak férfiak voksolhattak, magas vagyoni cenzus által korlátozottan (az összenépesség legfeljebb 5-7%-a).
Amit külön ki kell emelnünk a…
Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt
Történelem Mindenkinek
Hogyan szabdalták össze-vissza Lengyelországot a XVIII-XIX. században?
Térképeken a történelem
A XVIII. század nagy részében Lengyelország Európa leghatalmasabb területű állama volt - miután 1569-ben a lengyel és a litván nemesek kimondták a két állam unióját.
A hatalmas területű ország azonban gyengének bizonyult: a nemesi pártok képtelenek voltak stabil, erős kormányzást teremteni, a…
A "létező szocializmus" ikonikus fotókon - a Szovjetunió Sztálin után
Korábbi posztom folytatása
1953 márciusában meghalt Sztálin. A diktátor még holtában is "gyilkolt": a ravatalhoz érkezők közti tolongásban talán több százan is meghaltak...
Sztálint is bebalzsamozták, mint az államot alapító Lenint és testét ugyanabba a vörös márvány mauzóleumba helyezték el. Ám ez csak 1961-ig tartott,…
Az 1920-as évtized magyar parlamenti választásai
Térképeken a modernkori magyar történelem
A dualizmus korában hazánkban vagyoni cenzus határozta meg a választójogot, ezért csak a népesség csekély százaléka voksolhatott.
Az őszirózsás forradalom során született 1918. évi I. néptörvény bevezette az általános (nőkre is kiterjedő!) választójogot. Károlyi Mihály kormánya 1919 áprilisára…