Nyugat-Németország 1955-ben vették fel a NATO-ba. Az ekkor megszülető Bundeswhr-t elsősorban amerikai fegyverekkel szerelték fel.
Rövidesen felmerült azonban, egy közös francia-nyugat-német harckocsi típus kifejlesztésének ötlete. Ez meghiúsult (a franciak önálló útra érve az AMX-30-at (a fenti képen látható) készítették el), így a németek is saját páncélost alkottak: ez lett a Leopard 1-es (a lenti képen)
A mozgékonyság érdekében súlyát 40 tonnán tartották - a hidegháború ezen szakaszában készültek súlyosabb "nehézharckocsik is).
A beépített, kiváltó 10 hengeres dízelmotor 830 LE leadására képes. Ez annyit jelent, hogy elméleti / matematikai síkon "minden egyes lóerőnak" 48 kg-ot kell mozgatnia. Ez jó arány, hiszen így országúton 65 km/h-s sebességgel tud haladni.
Fő fegyverzetként 105 mm-es, huzagolt löveget építettek bele (akkortájt ez volt a legelterjedtebb kaliber), melyet két 7,62 mm-es géppuska egészített ki (az egyik légvédelmi célokat szolgál). Az ágyút giroszkóp stabilizálja, hogy menet közben is pontosan lehessen lőni vele.
A klasszikus NATO-logika szerint négy katona harcol a tankban (parancsnok, vezető, tüzér, töltő-kezelő), akiket kb. 70 mm-es páncélzat véd.
A Kreuss-Maffei cég a '60-as évek közepe és 1979 között több, mint 6000 darabot készített: 2000-nép többet a Bundeswehr állított szolgálatba (a várt tömeges szovjet támadás elhárítására), a többit pedig más országoknak adták el.
A '70-es években a nyugat-németek az amerikaiakkal együtt kíséreltek meg új típust kifejleszteni. Útjaik szétváltak, da nagyon aprólékos, németes precizitású tervezés eredményeként 1979-re megszületett a világ talán akkori legjobb tankja, a Leopard 2-es. (a fenti képen)
A védelem növelése érdekében speciális páncélzattal látták el, így az önsúly 59 tonnára nőtt. A modern, 12 hengeres "mindenevő" dízelmotor elképesztő 1 500 LE-s teljesítményt ad le (!!!), így egy "lovacskára" már csak 39 kg jut! Országúton így már 72 km/h-s tempóval tud száguldani - gyorsasága még terepen is jelentős (ez bármely TV-felvételen is feltűnő).
Fő fegyverzete a Rheinmetall cég "tankgyilkos", immár huzagolatlan 120 mm-es ágyúja. Kiegészítésnek maradt a két 7,62-es géppuska.
A Leopard 2-es most is gyártják és folyamatosan modernizálják. A Bundeswehr-en kívül számtalan hadsereg használja, a NATO-n kívül pl. a svájciak is.
A magyar honvédség nemrég az az A4-es alváltozatból kapott, de nemsokára eljutnak hozzánk a még modernebb A7-esek is. (A fenti képen jól látható a torony bal oldalán a magyar felségjelzés).
A Leopard 2-es korunk egyik legjobb, legerőteljesebb harckocsija.
Lövege képes nagy távolagból - stabailizáltsága okán, akár nagy távclságból is - képes eltalálni az ellenséges célpontokat. A modern NATO-lőszerek hatalmas átütő-erővel rendelkeznek.
A Leopard 2-es többrétegű - elemeit, vastagságát tekintve titkosított - páncélzata védelmet nyújt számtalan tankelhárító fegyverrel szemben.
Több száz kilométeres hatótávolsága alkalmassá teszi hosszabb ideig tartó hadműveletek megvívására is.
Rácz Andrást, hazánk talán legjobb stratégiai kutatóját idézve: "Ezeket a tankokat arra fejlesztették ki, hogy megállítsák a tömeges szovjet / orosz harckocsi rohamokat. Most pontosan erre fogják használni őket.