A II. világháború után Németországból - keleten - hatalmas területeket "vágtak" le, a fennmaradó részeket pedig 4 megszállási zónára osztották.
Több évig tartó folyamat eredményeként 1949-re két német állam alakult meg: az amerikai védelem alatt álló, demokratikus NSZK (Nyugat-Németország) és az egykori szovjet zónából alakított csatlós-állam, az NDK.
A "Német Demokratikus Köztársaság" hivatalosan 1949. október 7-én alakult meg és 1990. október 3-án szűnt meg, amikor a területét alkotó tartományok egyesültek a nyugati tartományokkal - ezzel helyreállt Németország egysége.
Bár az egyesülét óta már több, mint három évtized telt el - és újabb generációk léptek felnőtt korba - mégis az elmúlt évek számtalan statisztikai adatfelvétele azt mutatja, hogy komoly különbségek osztják meg továbbra is ezt a nagy országot.
Ezen a 2018-as térképen (28 évvel az egyesülés után!) jól látszik, hogy az egykori NDK területén alakult tartományokban az egy főre eső GDP többnyire 30 ezer euró alatt marad - miközben az egykori NSZK délitartományaiban 40 ezer eurónál is mgasabb!!
A következő térkép még frissebb - és még részletesebb. 2021-es (három évtizeddel járunk az egyesülés után!) és az egyes körzetekre lebontva mutatja az egy főre eső vásárlóerőt.
Nos: a volt NDK területén ez a legtöbb helyen még az országos átlag 80-át sem éri el! Akad ugyan néhány kevésbé prosperáló körzet nyugaton is - de keleten legfeljebb Berlin környéke veheti fel a versenyt az egykori NSZK-val...
Ha valahol nem prosperál olyan jól a gazdaság - akkor ott munkát is nehezebb találni...
2015-ben a keleti tartományokban az ifjúsági munkanélküliség elérte a 7-9%-ot, miközben DNY-on ez többfelé 3% alatt maradt...
Egy egészen friss térkép mutatja, hogy mennyire eltérő a gyermekvállalási kedv az egyes körzetekben: a 3 év alatti (tehát 2021 óta született) egyermekek aránya keleten zömmel az országos átlag 80%-a alatt marad - miközben az egykori NSZK-ban sok helyen ez az országos átlag 120%-nál is magasabb...
Joggal merül fel a kérdés: ezek a tartósan továbbélő regionális különbségek vajon kihatnak-e a lakosság politikai irányultságára? Nos: úgy tűnik, igen.
2017-ben (több, mint negyed századdal az egyesülés után!), az AfD nevű párt újfent "rárajzolta" a térképra az egykori NDK-t: a keleti tartományban 20-30% körül végzett - miközben sok olyan nyugati körzet maradt, ahol még a 9%-ot sem tudták megközelíteni...
A végére pedig megérkezünk a jelenbe: a 2025-ös választásokon (35 évvel az egyesülé után!!!) ugyanazt a térképet láthatjuk, mint 1949-ban, mintha továbbra is két Németország létezne: az egykori NDK-ban szinte mindenhol az AfD nyerte a pártok versenyét - az egykori NDK-ban pedig a CDU/CSU.
