Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

Kevésbé sikeres brit bombázók a II. világháború első szakaszában

A RAF "botladozásai"

2024. szeptember 08. - Szentgáli Zsolt

A brit légierő (Royal Air Force) már a '30-as évek közepétől "sejtette", hogy előbb-utóbb konfliktusra kerül sor a felemelkedő Harmadik Birodalommal. Ezért fejlesztési megbízást adtak ki vadászgépekre és bombázókra egyaránt. A következőkben néhány - itthon kevéssé ismert - bombázó típust szeretnék bemutatni - elsősorban a korai évekből.

fairey_battle_2.jpg

 A Fairey Battle-t akkor tervezték, amikor még azt hitték, hogy komoly szerepet játszhatnak a háborúban az egymotoros, könnyű bombázók is - de nem így alakult.

Kicsi - és lényegében használhatatlan - gép volt. 1000 LE körüli Merlin motor hajtotta (ami persze önmagában nem volt rossz ötlet), három fős személyzet repült vele - akik 2 géppuskával próbálták meg felvenni a harcot az ellenséggel és mindössze 450 kg bombaterhet vihettek magukkal.

fairy_battle.jpg

A 390 km/h órás maximális sebesség már papíron sem mutatott túl jól - de a valóságban ezt sem tudta elérni...

1940 májusában, a Franciaország elleni német támadáskor olyan súlyos veszteségeket szenvedtek el a légelhárító ágyúk és a vadászgépek tüzében, hogy a háború további részében a csatáktól messzebb vezényelték, illetve kiképzési célokra használták őket. Így is építettek belőle több, mint 3 000 (!!!) darabot - zömüket teljesen feleslegesen...

bristol_blenheim.jpg

Azért már a '30-as évek közepén felsejlett, hogy a kétmotoros, közepes bombázók hatékonyabbak lehetnek. Ekkor gyártották a Bristol Blenheim-eket.

Nevük eredete érdekes - és magyar vonatkozással is bír. 1704-ban, a spanyol örökösödési háború során az egyesült brit-osztrák seregek, egy, a Duna mentén vívott csatában állították meg a Bécs felé előretörni szándékozó francia hadakat. Ezt a csatát az osztrák vezért (Savoyai Jenő!) Höchstadt faluról nevezte el - a brit vezér (John Churchil!!!), viszont Blenheim-ről. A győzelem tiszteletére kapott is egy óriási kastély, melyet "Blenheim Palace"-nak neveztek el. Ebben a kastélyban született a nagy hadvezér dédunokája - egy bizonyos Winston Churchill...

Noha a Blenheim gyártását befejezték 1939-ben, de értelemszerűen sok példány állt rendelkezésre a háború első szakaszában, ezért be is vetették őket. Lehet, hogy nem kellett volna...

bristol_blenheim_2.jpg

A háromfős személyzettel repülő gépbe 2 db 850-900 LE körüli Mercury motort építettek. Alig tudott 400 km/h-s tempó fölé "kapaszkodni" - a repülősök pedig összesen 2 géppuskával próálhatták megvédeni magukat (feltéve, hogy a hátsó lövész nem lőtte szét saját hátsó vezérsíkját...). Legfeljebb 450 kg bombaterhet próbálhatott meg célba juttatni... Az oldalról jövő támadások ellen védtelen volt - akárcsak más brit géptípusok...

Minden probléma ellenére több, mint 5000 példányt (!!!) gyártottak belőle - egy részüket akkor, amikor már kiderült, hogy túl sok sikert nem lehet elérni vele...

vickers_wellington_2.jpg

Az egykori legendás brit hadvezérről (aki 1815-ban a waterloo-i csatában legyőzte Napóleont) elnevezett Wickers Wellington már komolyabb "alkotás" volt. A folyamatos fejlesztések során két Pegasus motorjának teljesítménye 1000-ről 1 300 LE környékére növekedett.

vickers_wellington_3.jpeg

Nagyobb gép volt: hatan repültek vele, kapott farok- és orr-lövészállásokat (összesen 6 géppuskával), akár 2 000 kg bombát is felpakolhattak rá, amivel el tudott repülni, akár 4 000 km-re is.

Látszólagos előnyei mellett azonban csak a 380 km/h-s tempót tudta elérni - és oldalvédelemmel őt sem látták el...

hampden1.jpg

A brit tervezők nem szűkölködtek az ötletekben. A Handley Page Hampden különleges külsejű gép volt - kettős függőleges vezérsíkjával. (Ez aerodinamikai előnyök mellett nyilván segítette a toronylövész védelmi munkáját is a hátulról támadó vadászgépekkel szemben).

Két 1000 LE körüli motorja a "szokásos" 420 km/h sebességre tudta gyorsítani - amivel persze sokkal lassabb volt a korszak vadászainál.

p_hampden3.jpg

A másik problémát a különlegesen karcsú - bár kétségkívül látványos - törzs jelentette. Csak négyen repülhettek vele , akik nehezen tudtak egymással kommunikálni. (Pedig elvileg erősen védettnek szánták, hiszen 6 géppuskája tüzelt előre, felül hátra és alul is (sok gépet támadtak alulról a vadászok).

1800 kg bombaterhet tudott elvinni legfeljebb 3000 km-re - ha addíg nem lőtték le...

avro_manchester_excc.jpg

Egy olyan kétmotros hagytam a végére, amelyik majdnem jó lett - de a típus elmondhatja magáról, hogy egy későbbi, valóban fontos gép fejlesztésének alapja lett.

A szakértők elmondása szerint az Avro Manchester igazi problémáját az jelentette, hogy csak két motort építettek bele, melyek összességében gyengének bizonyultak.

avro_manchester_mk_i_by_araeld.jpg

Az 1940-42 között bevetett géppel folyamatosan "kísérleteztek" a mérnökök - építették kettő- és három (!!!) függőleges vezérsíkkal is.

A 2 db 1 800 LE-s Vulture motorra 3 600 kg bombaterhet "bíztak" - melyet elvben 2 600 km-re tudott eljuttatni, de csak legfeljebb 426 km/h-s tempóval.

A korábbiaknál erősebb védelemmel próbálkoztak: 7 fős személyzete 8 (!!!) géppuskát kapott önmaga megvédésére: a "klasszikus" orr- és faroklövész mellett, elvben meg tudta védeni magát a törzs tetején és alján elhelyezett ikerfegyverekkel is.

Összességében elmondható, hogy a brit vezetők nem mindig a legésszerűbben használták fel erőforrásaikat, hiszen sokszor erőltették olyan gépek építését (és használatát) melyek túlzottan sebezhetők voltak és kevéssé tudtak hozzájárulni a valós harci sikerekhez...

"Akik" valaha Európa legnagyobb állama voltak - Lengyelország a kezdetektől a XVI. századig

1_kezdetek_-9_10_szazad.png

Az I. évezred utolsó századaiban szláv törzsek vándoroltak folyamatosan a feltételezett őshazából nyugat felé.

Némely csoportjukat "poljánoknak", azaz "síkságlakóknak" nevezték.

2_korai_kozpontok.png

A X. században északról, a Balti-tengeren át viking (svéd) harcosok érkeztek, akik erődített településeket emeltek a síkság közepén - ahonnan igyekeztek adóztatni / uralmuk alá hajtani a földművelő szlávokat.

E központok egyike volt Gniezno vára.

3_mieszko_idejen.png

960 körül történhetett, hogy egy Mieszko nevű viking harcos / fejedelem harcosaival uralma alatt tudta egyesíteni a síkság jelentős területeit. Innentől számoljuk a lengyel állam létét.

966-ban vette fel a nyugati keresztény hitet.

4_vitez_boleszlav_idejen.png

Fia, Vitéz Boleszláv - a mi Szent Istvánunk kortársa - igyekezett országa független államiságát elismertetni a nyugati szomszéd Németország és a keleti szomszéd Kijevi Rusz között.

1000-ben elérte, hogy Gniezno érseki székhely lehessen, élete vége felé (1024-ben) pedig királlyá koronáztatta magát.

A fenti térkép természetesen pontatlan, hisz az ezredforduló környékén a Felvidéken nem létezett "szlovák" állam - legfeljebb igen ritka szláv lakosság, a Magyar Királyság részeként.

5_reszfejedelemsegek_1138.png

1138-as halálakor III. Boleszláv fejedelem részfejedelmségekre osztotta országát. Ez olyan keleti szláv hagyományt követett, melyet a Kijevi Rusz esetében is láthatunk (ott persze sokkal erősebb volt ez a folyamat) - de Magyarországon nem.

A térképen szereplő Német Lovagrend nevű állam nem ekkor, hanem 1226 körül alakult meg, amikor Mazóviai Konrád részfejedelem hívására német lovagok érkeztek a Balti-tenger partjára. Őket elvben a pogány litvánok támadásai ellen hívtak be - és éppen a mi II. Andrásunk űzte el őket a Barcaságból.

Erdélyben nem tudtak önálló államot alapítani - itt viszont sikerült.

 6_lokietek_ulaszlo_ujraegyestese.jpg

A Piast-dinasztiába tartozó "Lokietek" Ulászlónak a XIV. század elején sikerült újraegyesítenie Lengyelországot. Ezt azzal is kifejezte, hogy 1320-ban az egész ország királyává koronáztatta magát.

Ekkor már a Visztula partján fekvő Krakkó volt a főváros.

7_iii_kazmer_idejen.png

Az ország középkori fénykorának III. Kázmér - az utolsó Piast - XIV. század közepi uralkodását szokás tartani. A nyugati civilizációhoz való tartozás jegyében ő már országgyűlést hívott össze és egyetemet is alapított Krakkóban.

Megfigyelhető, hogy Lengyelországnak ekkor nem volt tengerpartja - mert fent, északon terült el a Német Lovagrend állama.

 8_jagellok_kora.jpg

III. Kázmér 1370-as halálával kihalt a Piast-dinasztia. A trónt unokaöccse a mi Nagy Lajos királyunk örökölte - így egy időre perszonálunió jött létre a két ország között.

1382 után a két ország történelme kettévált: Lengyelországot a fiatalabbik lány Szent Hedvig kapta. Neki feleséget a lengyel urak választottak.

Mivel Lengyelország számára a legnagyobb fenyegetést ekkor a Német Lovagrend jelentett, ezért Litvánia mellett döntöttek. Jagelló Ulászló litván nagyfejedelem lett Szent Hedvig férje - és Lengyelország királya. A litván nép - Európában utolsóként - 1386-ban keresztelkedett meg. Hedvig fontos szerepet játszott a litván nép megtérésében. Lengyelország és Litvánia között perszonálunió jött létre.

 Az ekkori Litvánia területének zömén nem a litván nép tagjai éltek. A Kijevi Rusz területét még a XII. században hajtották uralmuk alá a mongolok. A mongolok XIV-XV. századi gyengülésekor nem minden egykori "kijevi" (azaz keleti szláv keresztények által lakott)  részfejedelemség került moszkvai uralom alá - sokuk a litvánok alattvalója lett

1410.jpg

Az immár egy uralkodó alá tartozó, egymással szövetkező lengyel és litván hadak hatalmas sikert arattak, amikor 1410-ben a grünwaldi (tannenbergi) csatában legyőzték a Német Lovagrendet.

Hohenzollern Albert nagymester 1525-ben szekularizálta a Német Lovagrendet - a létrejött Porosz Hercegség pedig a lengyelek alávetett / vazallus állama lett.

9_lublini_unio.png

A Jagelló-dinasztia 1572-ben "Öreg" Zsigmond királlyal kihalt a Jagelló-dinasztia. Erre mintegy "felkészülve" még 1569-ben, Lublin városában a lengyel és litván rendek kimondták az egyesülést / reáluniót. Az egyesült állam - melyet Európában leginkább csak Lengyelország néven emlegettek - ekkor valóban Európa leghatalmasabb területű állama lett.

10_1582.png

Mivel ebben a hatalmasra nőtt államban Krakkó városa földrajzilag már nagyon a "peremre" került, ezért 1596-ban - a szintén a Visztula partján fekvő - Varsót tették meg fővárosnak.

 

Merre jártak a vikingek? Hogyan járultak hozzá Európa mai arculatának létrejöttéhez?

Azt remélhetőleg mára már mindenki tudja, hogy a vikingek NEM viseltek szarvakat a sisakjukon :).

1_letelepedes_evszazadonkent.png

Alapvetően három skandináv (északi germán) népről beszélünk, akik keresztény hitre térésük előtt, hozzávetőleg a IX-X. században hatalmas területeket jártak be hajóikkal. Raboltak - kereskedtek - letelepedtek, azaz igen szerteágazó tevékenységet folytattak.

 2_utvonalak.jpg

Láthatjuk, hogy körbehajózták Európa partjait. Az Északi- és a Balti-tenger után átmerészkedtek az Atlanti-óceánra, a Földközi-tengerre és a Jeges-tengerre is.

Fontos, hogy a folyók révén be tudtak hatolni a szárazföld belsejébe is.

 3_hajo.jpg

Hajóikat különféle méretekben ácsolták: szél és evezősök hajtották őket.

A kisebbeket ki tudták húzni a partra - és így folyóról-folyóra haladva egészen hosszú távokat is meg tudtak tenni.

 4_utvonalak_nyilakkal.jpg

A három nép természetesen eltérő útvonalakat választott, hiszen más-más tengerpartokról indultak.

5_nepenkent_2.png

Ezt a térképek érdemes alaposan végigböngészni.

A norvégok elsősorban az Északi-tengeren haladtak nyugat felé. A Brit-szigeteket (főleg a mai Skóciát és Írországot) célozták meg - majd továbbhaladva Izlandot.

A dánok főleg dél-nyugat felé haladtak: Angliában és Észak-Franciaországban le is telepedtek.

A svédek a Balti-tengeren keltek át és a nagy kelet-európai síkságon áthaladva a későbbi Oroszország megalapítói lettek.

 6_brit_szigetek.jpg

"Ráközelítve" jól láthatjuk, hogy skandináv otthonukból kiindulva, az Északi-tengeren át nem is kellett túl sokat hajózniuk a Brit-szigetek eléréséhez.

A viking támadások korszakát 793-től számoljuk, amikor az észak-angliai partoknál lévő LIndisfarne szigetének derék szerzeteseit támadták meg a tengeri rablók.7_brit_szigetek_2.jpg

 Egységen angol királyság akkor még nem létezett, így a IX. században az egyre ismétlődő - és egyre véresebb - normann (elsősorban dán) támadások az angolszász államok közül elsősorban Northumbirát, Merciát és Kele-Angliát érték.

A dán lakosok közül sokan le is telepedtek itt - azaz a mai angol népnek részben ők az ősei.

A IX. század végén Nagy Alfréd (871-899) Wessex legendás királya tudta őket megállítani - részben várak építésével.

 8_korai_8_9_szazad.jpg

Egy időre szabályosan kettéosztották a mai Angliát: az észak-keleti részén a "dán törvények" érvényesültek.

A kelta írek földjén norvég vikingek telepedtek le - ők alapították Dublin városát is!

9_normandia.png

A dánok - részben már Angliából érkezve - az észak-francia partok felé is továbbhaladtak. (Ez akkor elvben a Nyugati Frank Királyság része volt).

911-ben egy vegyes rablócsapat élén álló, Rolló nevű vezér megkeresztelkedett és megkapta a terület hercegi méltóságát - megalapítva ezzel Normandiát ("nord man = északi ember"). Hamarosan átvették a helyi lakosság francia nyelvét.

10_gronlkand_es_vinland.jpg

A legbátrabb norvég vikingek elvetődtek Izlandra is - ahol le is telepedtek.

Aztán - valamikor a X. század vége felé -  egy Vörös Erik nevű különös alak a társaival még nyugatabbra vetődött. A hatalmas földdarabnak akkor még más volt az éghajlata, ezért el is nevezték "zöld földnek" - ez lett Grönland.

Aztán, az ezredforduló vidékén - Erik fia még tovább merészkedett és olyan vidékre ért, ahol mér a szőlő is megtermett akkortájt. Ez lett Vinland ("a szőlő / bor földje") - azaz a vikingek valóban felfedezték Amerikát.

A helyi indián törzsekkel hamar konfliktusba kerültek - így az itteni letelepedésük nem vált tartóssá.

 11_orosz_siksag.jpg

 Miközben északi társaik inkább nyugat felé fordultak, addig a svédek átkeltek a Balti-tengeren, majd végighajóztak a nagy kelet-európai síkság folyóin (pl. a Dnyeperen és a Volgán):

Az erdőben lakó finnugor népek őket nevezték "ruszoknak" (Svédország a mai finn nyelven: "Ruotsi"). Ezt a rusz kifejezést vették át tőlük az erdőben lakó szlávok.

12_sved_utvonalak.png

Ezek a ruszok / svédek / varégok folyamatosan adóztatták, uralmuk alá hajtották az erdőben lakó szláv népeket. Elsősorban mézet, prémet és rabszolgákat szedtek tőlük adóba - melyeket főleg Bizáncba és az araboknak adtak tovább jó pénzért.

12_korai_rusz.jpg

A IX. század vége felé az adószedés olyan rendszeressé vált, hogy már az államszervezés jellegét öltötte. Így szervezte meg a svéd / rusz Rurik-család ezt a korai szláv államot - melynek neve (központja alapján) Kijevi Rusz lett. A kisszámú svéd harcos / kereskedő elszlávosodott - az erdőben lakó szlávokra pedig átterjedt a "rusz" elnevezés.

nepenkent.png

Az ezredforduló környékén / után a három északi germán nép is megkeresztelkedett, támadásaik / áttelepülésük lassan véget ért.

Európa arculata ma alapvetően más lenne nélkülük.

Egy elfelejtett nagyhatalom - Bulgária a középkorban

Térképeken a történelem

Ha megkérdeznénk, hogy az EU jelenlegi 27 tagállama közül melyik állam tartozik a legrégebben jelenlegi néven létezők közé - persze megszakításokkal - akkor talán kevesen gondolnának Bulgáriára.

Pedig...

1_alapitas_aszparuch_680.png

680/681-ben történt, hogy a sztyeppéről bolgár nevet viselő, törökös nyelvet beszélő, nomád harcosok érkeztek - Aszparuch nevű uralkodójuk vezetésével - akik uralmuk alá hajtották a Balkánra nemrég betelepült szlávok egy részét.

Ezt a mozzanatot tekintjük az Első Bolgár Állam megalapításának.

A következő évtizedekben a nomád kisebbség beolvadt a földművelő többségben és átvette annak szláv nyelvét - viszont ők adták az ország (és az ott élő nép) nevét.

 3_krum_terjeszkedese_803_utan.png

A következő évtizedek folyamatos terjeszkedéssel teltek. A Balkán keleti felének állammá szervezésével párhuzamosan kiterjesztették befolyási övezetüket Erdélyre (vagy legalábbis annak déli részére) is, elsősorban az ott található arany- és sóbányák miatt.

E folyamat egyik fontos szereplője volt Krum nevű uralkodójuk 803 után.

4_850_korul.png

Ez a térkép jól mutatja, hogy a IX. század második felében - amikor a magyar törzsek többnyire Etelközben tartózkodtak - Bulgária igazi nagyhatalom volt. Legfőbb riválisának - és egyúttal kulturális mintaadójának - Bizánc számított.

864-ben a bolgárok el is kezdték a - keleti rítusú - kereszténység felvételét.

5_904_korul.png

A fenti - valószínűleg nem teljesen pontos - térkép jelzi, hogy az állam törzsterülete lényegesen kisebb volt, mint az a fajta befolyási övezete, melyet szövetségeseik révén tartottak uralmuk alatt.

6_-simeon_idejen.png

Az Első Bolgár Állam egyik legnagyobb személyisége Simeon cár volt. A magyar honfoglalás 894/895 környékén éppen annak az eseménysornak a része volt, ahová Simeon és Bizánc háborúja is tartozott.

Jól látható, hogy ekkorra már a Balkán nyugati része is jelentős részben a Bolgár Állam része volt.

7_simeon_927.jpg

Jól látható, hogy Simeon 927-es halálakor a Kárpát-medence már kiesett a bolgár befolyási övezetből.

8_950_korul.jpg

A X. század közepén a Balkán feletti hatalomért két igazi nagyhatalom küzdött: Bulgária és Bizánc. Látható, hogy az Első Bolgár Állam a szűkebben értelmezett "bolgár" nép tagjain kívül sok más szláv (és nem szláv) törzseit is magában foglalt.

9_1014_elott.png

Az ezredfordulón - Sámuel cár uralkodása idején - szinte a végsőkig éleződött a feszültség a két nagyhatalom között.

10_1014_elott_bizanci_hadjaratok.png

Aztán - 1014-1018 körül - a bizánciak végső csapást mérve megsemmisítették az Első Bolgár Államot. Látható, hogy előbb az állam keleti törzsterületeit hajtották uralmuk alá, majd csapást mérve a Nyugat-Balkánra, azt is uralmuk alá hajtották.

Nem véletlen, hogy II. Baszileosz bizánci császár a történelemtől a "Bolgárölő" melléknevet kapta...

11_bizanc_1025.jpg

II. Basziloesz 1025-ös halálakor az egész Balkán feletti uralmat utódaira hagyta. A Bolgár Állam ekkor nem létezett, hazánk pedig így hosszú szakaszon Bizánc szomszédjává vált.

12_second_bulgarian_empire_1185-1196.png

A Balkán lakói azonban nem törődtek bele a bizánci uralomba.

1185-ben egy testvérpár, Péter és Aszen vezetésével a bolgár (és velük szövetséges vlach) törzsek sikeresen fellázadtak és létrehozták a Második Bolgár Államot.

13_masodik_allam_1185.png

A Balkánon a határok sohasem voltak szilárdak - és nem igazán etnikai alapon húzták meg őket - így amikor egy állam megerősödött, mindig igyekezett terjeszkedni.

14_1300.png

A XIV. század eleji bolgár államterület több-kevésbé emlékeztet a jelenlegire.

15_1355.png

A Második Bolgár Állam megalakulásával párhuzamosan - még 1200 körül - a szerb nép is kivívta függetlenségét.

A XIV. század közepén ez a két állam uralta a Balkán keleti, illetve nyugati felét. Bizánc ekkor már létének végső hanyatló korszakába lépett.

16_1371-ig.png

A XIV. század közepén sokasodni kezdtek a gondok. A Második Bolgár Állam nem tudta megtartani egységét - és kezdett darabokra hullani.

Ráadásul 1354-ben az oszmán csapatok Gallipolinál átkeltek Európába és azonnal a Balkán meghódításába kezdtek.

17_bulgaria1344-1396_svg.png

Aztán bekövetkezett a katasztrófa és a bukás.

1371-ben a Marica-folyó mentén az oszmán-törökök legyőzték a bolgár csapatokat, majd a következő években fokozatosan hajtották uralma alá a különböző főurak által uralt "cárságokat".

Az utolsó bolgár terület 1396-ban került oszmán uralom alá.

A Második Bolgár Állam ezzel végleg megszűnt létezni. Az oszmánok kiűzésére törekvő magyar király, Luxemburgi Zsigmond ugyanebben az évben szenvedett vereséget a Duna déli partján fekvő Nikápolynál...

Dohányzásra buzdító plakátok a magyar XX. századból

Az emberiség már hosszú ideje tudja, hogy a dohányzás károsítja az emberi testet. A cigarettában található anyagok (nikotin, kátrány stb.) ártanak a légzőszerveknek és a keringési rendszernek.

Ennek ellenére hosszú évtizedeken át reklámozhatták a gyártók mégis termékeiket - és az államok csak az utóbbi időben tiltották meg ezt.

A magyar XX. század cigaretta-reklámjaiból hoztam egy válogatást.

modiano_magyar_1934.jpg

A Modiano gyártó igyekezett "felvenni a modern világ ritmusát": e plakát grafikusa 1934-ben Art Deco stílusban alkotta meg plakátját. A szándékosan egyszerű grafika tudatosan "magyaros" karaktert mutat: bajszos férfi, kicsit "parasztos" kalapban - melyet nemzeti színű szalag díszít.

fecske_1935.jpg

Teljesen más stílusban, de hasonló "mondanivalót sugall ez az 1935-ös alkotás. A Fecske márka ismerős lehet azoknak is, akik már éltek az 1970/80-as években. Alföldi csikóst látunk (egy fiatal fiút!), aki látható élvezettel szív.

A termék ekkor még nem a kész cigaretta volt, hanem inkább cigarettapapírt - hiszen a többség ekkor még saját maga töltötte cigarettáját.

senator.jpg

Úgy tűnik, a korabelli reklámozók számára a vidéki férfiak jelentették a fő célközönséget - vagy éppen az alföldi pásztort tekintették a jellegzetes magyar karakternek, aki különösen alkalmas "reklámhordozónak".

Hasonló grafikát - a mosolygós férfiarccal - láttunk már korabeli sörreklámban is. "Pörge" kalap, rajta a háromszínű szalaggal - és a piros-fehér-zöld még az ingujján is feltűnik.

 50_fejes_macskassy_tastier_cigarette_more_pleasant_time_1950_hungarian_vintage_poster.jpg

A fenti plakát egyik érdekessége, hogy nem konkrét terméket (márkát) reklámoz. A hagyományos üzleti szemléletben ennek így persze semmi értelme - ezért sejthetjük, hogy az 1945 utáni világban készült.

Egészségi ártalmakról persze szó sincs - ez nem más, mint egyfajta öncélú ösztönzés - nyilván az állami ipar (azaz az állami bevételek) támogatására.

Persze ez a középkorú pár is mosolyog - ez is klasszikus marketing-fogás: a terméke fogyasztását összekötni a kellemes érzéssel.

egy_cigaretta_jol_esik_macskassy_gyula.jpg

Macskássy Gyula grafikáján is hasonló a gondolatmenet: nem konkrét márkát reklámozunk, hanem a cigarettázást "csak úgy", önmagában.

A mosoly persze itt is elmaradhatatlan... A szöveg persze rímel - de azért ez nem Petőfi...

hosszu_elet.jpg

A magyar cigarettagyártás - és legfőképpen a dohány-marketing - különös fejezete volt a Nikotex. A két világháború között találték, ki, hogy csökkentik termékeik nikotin-tartalmát (erre utal a név is) - és erre hivatkozva azt állították, hogy ez a cigaretta "egészséges". Tehát: nem azt mondták, hogy "kevésbé károsító". Holott - értelemszerűen - a Nikotex nikotin-tartalma is mérgezte a fogyasztót + kátrányból még csak kevesebb sem tartalmazott...

nikotex_1.jpg

Itt éppen nem az "egészség" a fő üzenet a "gondok elkergetése". Nyilván a két világháború között készült, hisz a "hitelezés" és a "házbér" nem azok problémák, melyek az '50-es évek magyarjait sújtották (volt akkor egyéb gond bőven...

keksz.jpg

Az aktuális marketinges itt a rímelést választotta - és olyan dolgokat kapcsolt össze, melyeknek vajmi kevés közük van egymáshoz.

sport.jpg

Ennél nagyobb ellentmondást nehéz elképzelni: a sport maga az egészség (ráadásul a rajz élsportolóra utal) - aki dohányzik. Képzeljünk el egy atlétát - aki épp csökkenti vitálkapacitását...

sieles.jpg

Még egy sportoló - bár ő legalább amatőr kikapcsolódónak tűnik. Ismét egy klasszikus markentinges toposzt látunk: a nézőre mosolygó - szinte már kihívó - szőke nőt.

A "Nikotex" felirat hatalmas betűkkel íródott - és pirossal!

aki_szeret.jpg

Maradnak a hatalmas piros betűk - és marad a csábító női karakter.

Kiderül, hogy a "Nikotex" nem is egyetlen termék márkaneve, hanem egy egész termékcsaládé.

A sport itt már eltűnt: marad a szimpla csábítás és a szerelem - csak épp nem, mint "költői ihletforrás"

Egy ország "alakváltozásai" a történelemben - Románia

Mit mesélnek a térképek?

A késői középkorban a Balkán északi részén két állam-kezdemény jött létre, melyeket elsősorban román havasi pásztorok laktak (más népekkel közösen).

havasalfold_kozepkor.png

Az egyik Havasalföld volt, mely hozzávetőleg a Déli-Kárpátok és a Duna közti területre terjedt ki.

rom1793-1812.png

A Kárpátoktól keletre (hozzávetőleg a Dnyeszterig terjedő területen) pedig Moldvát hozták létre.

A XIV-XV. században változó függés jellemezte a két vajdaság sorsát (magyar, oszmán, Moldva esetében lengyel is) - aztán a XVI. századtól (1878-ig!) tartósan oszmán vazallusokká váltak.

1812.png

Ebben az időszakban történt, hogy az 1806-1812-es orosz-török háború lezárásaként a régi, nagy Moldvai Fejedelemség keleti részét (a Dnyeszter és a Prut közti területet) az Orosz Birodalomhoz csatolták. Ezt, az oroszok által megszervezett, de elsősorban románok által lakott területet hívták Besszarábiának.

kialakulas.jpg

A XIX. században a tájat is elérte a nacionalizmus. 1859-ben Moldvában és Havasalföldön is Alexandru Cuzát választották fejedelemmé, aki a perszonáluniót három év alatt reálunióvá alakította.

Így 1862-ben, Moldva és Havasalföld egyesüléséből új állam született Románia.

1872.png

1878-ban véget ért egy újabb orosz-török háború. Ez Románia szempontjából két sikert is hozott: az államhoz csatolták a Fekete-tenger partján fekvő Dobrudzsát, illetve végre elnyerték a függetlenséget, azaz megszabadultak az oszmán uralom alól.

Ezt kihasználva a fejedelemség 1881-ben királysággá alakult.

1914.jpg

 Az I. világháború kitörésekor Románia egyelőre semleges maradt (királya a Hohenzollern német császári család egyik mellékágához tartozott), de nagyon szerette volna megszerezni Erdélyt, így hamarosan az antanttal szövetkezett.

nagy_romania_1918.png

Noha az 1916-18 közti harcokban a román csapatok nem szerepeltek "túl fényesen" - erről korábbi posztomban írtam is - de az I. világháború után mégis hatalmas területi gyarapodás következett: megszületett Nagy-Románia.

Kihasználva a nagy birodalmak bukását az Osztrák-Magyar Monarchiától megszerezték Kelet-Magyarországot (nem csak Ertdélyt!) az Orosz Birodalomtól pedig Besszarábiát.

regiok.png

Látható, hogy a nagyra nőtt állam meglehetősen heterogén régiókból állt össze. Magyarországtól megszerezték Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti felét.

Szintén a Monarchiától vették birtokba a középkori Moldvai Fejedelemség északi régióját, Bukovinát, melyet még Mária Terézia csapatai foglaltak el 1774-ben. 

etnikumok_1918.jpg

A hatalmasra nőtt államban persze korántsem csak románok éltek. Ide került sok magyar (Erdélyben, a Partiumban és Bánátban), szászok Erdélyben, svábok a Bánátban és a Partiumban, valamint Európa legnagyobb cigány közössége.

1940_vesztesegek.png

1940-ben aztán jelentősen "megkisebbedett" Románia. Júniusban Sztálin (mint a cárok "örököse") visszakövetelte (és vissza is kapta). Besszarábiát, az augusztus végi második bécsi döntéssel pedig hazánk visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet.

 1941.png

Amikor Hitler 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, akkor Románia szövetségesként azonnal bekapcsolódott - ás kapott is területeket. Talán ekkor volt a legkülönlegesebb alakja az országnak. 

A román csapatok nem csak Besszarábiát foglalták vissza, hanem kiterjesztették uralmukat a Dnesztertől keletre ("Transznisztriára") is.

1941_etnikumok.png

Az etnikai viszonyokat feltüntető térképen jól látható, hogy "Transziisztria" megszerzését aligha tekinthetjük igazságosnak, hiszen itt lényegében a teljes lakosság ukrán

 angolul.png

A II. világháború végén megint csak Sztálin húzta meg Románia - azóta is érvényben lévő - határait.

A románok elveszetették Besszarábiát (akkor a Szovjetunió része lett, ma pedig Moldova néven önálló állam); Dél-Dobrudzsát (melyet még a második Balkán háborúban, 1913-ban szereztek meg) vissza kellett adniuk Bulgáriának - cserébe viszont (és az 1944-es átállás jutalmaként) újra övék lett egész Erdély és a Partium.

Csehszlovákia: születés - feldarabolás - újjászületés - megszűnés

Egy ország sorsa térképeken

omm_felbomlasa.png

Az első Csehszlovák Köztársaság a létét két cseh nacionalista politikusnak (T. Masaryk, E. Benes) köszönhetik, akik az I. világháború előtt és alatt megalkották a "csehszlovákizmus" eszméjét.

Az állam maga 1918 októberében alakult meg - az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területeiből. Határai sokáig tisztázatlanok voltak: ezeket végül az 1919-es saint germain-i és az 1920-as trianoni békék húzták meg - így magában foglalta a jelentős részben magyarok által lakott Felvidéket is.

nepek.png

Cseh vezetésű, demokratikusan működő, soknemzetiségű állam volt: éltek benne az "államalkotó" cseheken és szlovákokon kívül németek (3 milliónyian!), magyarok (legalább 600 ezren), ruszinok (Kárpátalján) és lengyelek is.

1928_1938.png

1928-38 között a fenti négy fő közigazgatási egységre oszlott - de azért Prágából irányítva.

szudetavidek_1938.jpg

1938 nyarán, az Anschluss után Hitler követelte a fenti térképen látható, német lakosságú Szudéta-vidék Németországhoz csatollását.

sudetenland_ist_frei.png

A nagyhatalmak - elsősorban Anglia - mindenképpen el akarták kerülni az újabb világháborút, ezért a szeptember 29-i müncheni konferencián Németországhoz csatolták a területet.

feldarabolas_1938_39_szines.png

Hitler sikerét kihasználva - annak későbbi áldozata - Lengyelország is akcióba lépett és október elején birtokba vette Teschen-t.

Az ország felbomlása tovább folytatódott: októberben - régi követelést megvalósítva - önálló szlovák és kárpátaljai autonóm kormányok alakultak -egyelőre még a megkisebbedett Cseh-Szlovákián belül.

elso_becsi_dontes.jpg

Hosszas magyar-szlovák tárgyalások után 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés:hazánk visszakapta a Felvédék déli, magyarok által lakott sávját.

feldarabolas_1938_39.png

A Cseh-Szlovák állam nem sokkal élte túl ezt: 1939. márciusában a Wehrmacht bevonult Prágába: a cseh nép által lakott területek a Német Birodalom "védelme" alá kerültek.

cseh-morva_protektoratus.png

Ez a terület lett az ún. Cseh-Morva Protektorátus, amely 1945-ig a Harmadik Birodalom része volt és német helytartó működött Prágában.

europa_1939_augusztus.png

 Hitler akcióját kihasználva, ugyancsak 1939 márciusának közepén megalakult az "önálló" Szlovákia - valójában Hitler bábja és "szövetségese" majd a II. világháborúban. E néven most először alakult meg állam a történelemben.

szlovakia_1939_1945.png

 Ez a Szlovákia (1939-45 között létezett) természetesen kisebb volt a mainál. Mintegy 50-60 ezer magyar anyanyelvű lakos maradt keretei között.

karpatalja.jpg

Kárpátalja viszont nem vált önálló (ruszin) állammá - bár voltak erre irányuló helyi törekvések. Ide a magyar honvédség vonult be 1939 márciusában, így újra Magyarország része lett.

1969_1990.png

Aztán a II. világháború vége felé megint módosultak a határok.

Újra (másodjára) megalakult Csehszlovákia - és majdnem visszakapta 1918-as határait. Visszakerült a Szudéta-vidék és a Felvidék magyarok által lakott déli sávja is. Sztálin viszont a Szovjetunióhoz csatolta Kárpátalját.

szlovakia_1993.png

A második Csehszlovák köztársaság végül jóval tovább "bírta", mint az első. 1993-ban szűnt meg, amikor - békés úton, harcok nélkül - kettévált és újra megalakult az önálló Szlovákia.

A hidegháború "legforróbb pillanata" - a kubai rakétaválság

Térképeken a világtörténelem

kuba_elhelyezkedese.png

Kuba, a Karib-tenger legnagyobb szigete - meglehetős közelségben az Egyesült Államokhoz.

castro_unnepel.jpg

 1959 januárjában a Fidel Castro által vezetett felkelők vették át az hatalmat az elűzött diktátor  (Battista) helyett - ám demokrácia helyett másfajta diktatúrát vezettek be.

castro_es_hruscsov.jpg

Miután egyre erősebb konfrontáció kerültek északi szomszédjukkal, így a másik hidegháborús szuperhatalommal, a Szovjetunióval "bútoroztak össze".

 szovjet_bazisok.jpg

A SZU vezetője, Hruscsov ezt a lehetőséget arra használta ki, hogy 1962 őszén atomfegyvereket telepített a szigetre. Ezek közül a legveszélyesebbek a nukleáris töltet hordozására is képes középhatótávolságú rakéták (MRBM és IRBM) voltak.

hatosugar.jpg

A különféle hordozók hatótávolsága eltérő volt.

hatosugar_szines.jpg

Az ügy azért volt különösen veszélyes, mert egy szovjet területről indított (interkontinentális ballisztikus rakéta) kb. 30 perc alatt érhette volna el amerikai célpontját, addig a Kubába telepített fegyverek indításuk után 7 perccel elhamvaszthattak olyan városokat, mint New York vagy Washington ("Az egy falu" - mondta Hruscsov).

u2.jpg

Október folyamán amerikai. fegyvertelen U 2-es felderítő gépeknek sikerült egyértelmű fotókat készíteniük a rohamtempóban épülő bázisokról és arról, hogy a rakéták nemsokára bevethető állapotba kerülnek.

blokad_szines_terkep.png

Bár a katonai vezetés támadást javasolt, Kennedy elnök - aki a veszélyt az ország népének tudomására hozta TV-beszédében - egyelőre mérsékeltebb megoldást választott: az USA hadiflottája blokádot vont Kuba szigete "köré", hogy ne érkezhessenek újabb rakéták a szigetre.

 blokad_foto.jpg

Szovjet - és más kelet-európai hajók folyamatosan haladtak Kuba felé (szovjet tengeralattjárók is kísérték őket), így egyre jobban fenyegetett a fegyveres összecsapás veszélye.

blokad_szines_terkep_2.jpg

A blokád többszörös "vonalat" jelentett: amerikai repülők járőröztek már kint messze az Atlanti-óceánon, harcra kész csapatok állomásozták Floridában, más hajók pedig valósággal "körülvették" Kubát.

karikatura.jpg.

A Kubába telepített nukleáris fegyvereket szovjet katonák kezelték. Az amerikai támadás szovjet katonák halált okozta volna. Ha a SZU erre atomtámadással reagál, akkor talán Kennedy is ilyen "megtorló" parancsot adott volna ki....

A világ a nukleáris háború szélére érkezett - a két vezető napokig "üzengetett" egymásnak (a szovjetek persze kezdetben mindent tagadtak - bár az USA már fényképes bizonyítékokat is mutatott be az ENSZ Biztonsági Tanácsában)..

kiuritett_kilocoallas.jpg

Végül "visszatáncoltak" a szakadék pereméről. Sikerült alkut kötni: a szovjetek kivonták rakétáikat, az USA pedig megígérte, hogy nem támadja meg Kubát és eltűri az ottani kommunista rezsimet. (Kicsit később az USA Törökországból is kivonta - elavult - középhatótávolságú rakétáit).

Ez az eseménysor volt a hidegháború "mélypontja" - vagy éppen "legforróbb" 13 napja. 

Figyelmetekbe ajánlom Kevin Costner filmjét: a címe - nem véletlenül: "Tizenhárom nap."

Erdély XX. századi magyar plakátokon

Erdély mindig is kiemelt szerepet játszott a magyar közgondolkodásban. Ennek bemutatására hoztam most pár érdekes plakátot.

hadikiallitas.jpg

1916-ban, az I. világháború vérzivatara közepette óriási megrázkódtatást keltett, amikor Románia csatlakozott az antanthoz és megtámadta Magyarországot. A betörő román csapatok elsősorban éppen a magyarok által lakott Székelyföldet érték el, ahonnan jelentős menekülthullám indult Erdély belseje felé.

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje ekkor már éppen két fronton harcolt (Galíciában az oroszokkal, az Alpokban pedig az olaszokkal), ezért csak gyenge erőkkel védte a Kárpátokat.

A fenti plakáton elpusztult otthonukat sirató - vélhetően székely - asszonyok láthatók. Fölöttük, mintegy a Kárpátok bérceire utalva a "havasokon" osztrák-magyar katona őrködik a "csukaszürke" egyenruhában.

Az ilyen kiállítások fontos célja volt, hogy a "hátország" civil lakosságát is ösztönözze a harcoló katonák támogatására.. Bár a plakáton ez nem szerepel, de itt gondolhatunk a hadikötvények vásárlására is.

erdeely_ujra_magyar_fold.jpg

Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarországi keleti felét (Erdélyen kívül a Partiumot és a Bánátot is) Romániának ítélte. 

A két világháború közötti magyar revíziós törekvések részben sikerrel jártak, amikor 1940-ben a második bécsi döntés során a német-olasz döntőbíróság - az "oszd meg és uralkodj" elvét alkalmazva Székelyföldet és Észak-Erdély visszacsatolta Magyarországhoz.

A fenti plakát ezt ünnepli. Hangsúlyos a piros-fehér-zöld zászló, alatti pedig erdélyi falu képe. A templom a nyugati építészet hagyományait követi, ezért a Mezőségre (vagy Székelyföldre) utal.

Fontos megjegyezni, hogy a plakáton szereplő mondat persze nem pontos, hiszen nem egész Erdély, hanem annak egyik fele került vissza Magyarországhoz.

hazatert_varosok.jpg

Ez a plakát is 1940-ben készülhetett. Mivel olyan határt húztak - Erdély kellős közepén át - amely korábban soha nem létezett a történelemben - így a lakosságnak "el kellett magyarázni", hogy mely városok kerültek újra a magyar állam fennhatósága alá.

Hangsúlyos a Szent Korona: a korszakban a revíziót a "Szent istváni Magyarország helyreállításaként" igyekeztek bemutatni.

nosztalgia_poszterek_plakatok_erdely_revizios_propaganda_plakat_2224_1.jpg

Ennél egyszerűbben már el sem lehet magyarázni a revíziót a nagyközönségnek. Egyetlen szó (Erdély), egyetlen szimbólum (fényló Napként ragyogó Szent Korona) és alatta a stilizált erdélyi falu - ugyanolyan templomtoronnyal, mint a korábbi (híresebb) plakáton.

erdlely_francia_1941_idegenforgalom.jpg

A régi-új magyar államhatalom azt is küldetésének érezte, hogy turistákat csábítson Erdélybe, a háború sújtotta Európából. Figyelemre méltó, hogy ez az 1941-es plakát francia nyelven írja hazánk nevét. Vélhetően nem csak azért, mert francia turistáknak készült, hanem mert ez európai középosztályban ekkor még sokkal elterjedtebb volt a francia nyelv ismerete, mint napjainkban.

A képi világ ismerős lehet: fiatornyos templom háttérben a havasokkal. Itt már látunk emberábrázolást is - méghozzá főalakként. A népviseletbe öltözött parasztlány azt akarja hangsúlyozni: "szívesen látjuk"!

Milyenek voltak az "ébredők"? - szélsőségesek a '20-as évek első feléből

Az I. világháború utolsó heteitől meglehetősen „turbulens” időszak következett a magyar történelemben.

Az őszirózsás forradalom alapvetően baloldali jellegű volt – de már 1918 őszén létrejött több, olyan szervezet, mely magát elsősorban „hazafiasként” / „jobboldaliként” definiálta. Közülük nem egy félkatonai jelleggel működött.

Ezek egyike volt az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME).

„Mondanivalójukat” szélsőséges és igen egyoldalú antiszemitizmus jellemezte: lényegében mindenért, ami akkor a lakosságot sújtotta (a történelmi Magyarország szétesése, elszegényedés, trianoni béke stb.) a zsidóságot hibáztatták.

A „keresztény” kifejezést igen egyoldalúan használták: keresztény = „nem zsidó”.

Leginkább a ’20-as évek elején voltak aktívak: vezetőik közt az országos politikában forgolódó, akkortájt nevesnek számító közéleti személyiségek is megfordultak.

A szélsőséges uszítás mellett erőszakos cselekményekre (pl. bombamerényletekre) is ragadtatták magukat.

A ’20-as évek közepének konszolidációs viszonyai között sikerült a kormányzatnak őket „megszelídíteni”, az 1930-as évek „ új szélsőjobboldali” mozgalmaival pedig már nem bizonyultak versenyképesnek.

Jelen posztban megmozdulásaikról és plakátjaikról hoztam képeket.

1918_osz_korpecset.jpg

Ez a - meglehetősen egyszerű kivitelű - körpecsét az egyik legelső tárgyi megjelenése lehetett az "ébredőknek": a dátum bizonyítja a szervezet korai létrejöttét.

 jelveny.jpg

Később zománcozott kitűzőt is készítettek - ezzel is kifejezhették tagjaik hovatartozásukat.

1919_1920_veres_fej.jpg

Jelentős erőre egy évvel később, 1919 őszétől kaptak, amikor is a Tanácsköztársaság ellenhatásaként kialakult közhangulatot próbálták "meglovagolni".

E plakát igen szélsőséges, nagyerejű képi világgal dolgozik. Fent a "gonosz erő" jelképeként a vörös csillag, szemen szúrt (!!!) férfifej (test nélkül!), a kereszt vörös színe pedig egyaránt utal a vérre és a kommunista pártra. A kereszt jelentése: mi a keresztényeket tömörítjük.

1920_eleje_trianon_ellen.jpg

A párizsi békekonferencia által szabott feltételeket (az új államhatárokat) 1920 elején tudatták a magyar delegációval - és így a közvéleménnyel. Magát a békét június 4-én írták alá, így a fenti plakáton olvasható tiltakozó gyűlésre is valamikor e két időpont között, valamikor 1920 első felében kerülhetett sor.

ebredo_gyules_1920_aug_1_b.jpg

1920. augusztus 1-jén - a Tanácsköztársaság bukásának első évfordulóján - nagygyűlést tartottak. A szónok - nyilván előkelő úr - díszmagyarban, az elől álló nagylány népviseletre emlékeztető ruhában. Itt már feltűnik a jelvény

ebredo_gyules_1920_aug_1.jpg

Ebben a "turbulens" hangulatban sokan érdeklődtek a politika iránt - tömegek jártak el nagygyűlésekre.

1920_december_kialtvany.png

Az "ébredők" jó kapcsolatai bizonyos vezető körökkel mutatja, hogy a Belvárosban volt központi irodájuk. A Sörház utcát mai is ugyanúgy hívják: a Váci utca déli szakaszára merőleges, a Molnár utca osztja két szakaszra.

A fenti plakát valamikor 1920 decemberében készülhetett. Jellemző a gondolkodásmód: a "világ" két részre oszlik: vagyunk mi, az "igazi keresztények", ellenfeleink természetesen a "zsidók". Ha a valóság "szembejön", azaz, "furcsa módon" még nem lett mindenki "ébredő" 1920 Magyarországán, akkor erre csak egyetlen magyarázat lehetséges: ők "álkeresztények"...

1920as_evek_emlekunnep.jpg

Itt végre olvashatjuk, kik is voltak a mozgalom hivatalos vezetői. Hegedűs György szélsőjobboldali gondolkodású zalai ügyvéd volt, 1920-ban kisgazdapárti, 1922-ben pedig "kormánytámogató pártonkívüli" jelöltként jutott be a Nemzetgyűlésbe. Politikai pályája során nem igazán tűrte a pártkereteket (eredeti pártját pl. "túl liberálisnak" találta...

Budaváry László keresztényszocialista színekben került be a parlamentbe: a korszak egyik legvehemensebb antiszemita szónokaként tartotték nyilván: az ellenforradalmi korszak kezdetén százas nagyságrendben ontotta magából a zsidógyűlölő szónoklatokat.

Nem csekély ellentmondás, hogy (szélső)jobboldali és hevesen antiszemita politikusok akarták annak a Petőfinek a lelkét feltámasztani, aki kifejezetten liberális volt és filoszemita....

19201921_marcius.png

Úgy tűnik, március 15-e rendszeresen alkalmat jelentett a '20-as évek elején, hogy az "ébredők" megmutathassák, mekkora tömeget tudnak "zászlaik alá" felsorakoztatni. Fontos megfigyelni, hogy mindkét március 15-i plakát kifejezetten a saját tábor megszólítására készült.

1922.png

1920-ban és 1922-ben hazánkban nem országgyűlési, hanem nemzetgyűlési választásokat tartottak. A korabeli politikai elit így kerülte ki, hogy össze kelljen hívni a felsőházat (melyben elsősorban az arisztokrácia tagjai foglaltak helyt).

Ennek a - vélhetően 1922-es - plakátnak egészen szélsőséges a hangvétele. Már tipográfiában is: A korabeli jobboldali gondolkodásmód szerint, aki nem ért velünk egyet, az nem lehet más, mint "zsidó, szabadkőműves vagy áruló" - de azért elsősorban a "zsidók" az ellenség.

"Érdemes különösen megfigyelni a "fekete zsidó parazitát" kifejezést, ami már az 1930/40-es évek náci szóhasználatát előlegezi meg!

 Az aláírók közül talán a leginkább közismert (és leghírhedtebb) Héjjas Iván. Az I. világháborús tiszt az 1919-es véres fehérterror egyik fő felelőse, 1920/21-es kalandor akciók szereplője volt. Jelen fellépésekor Héjjas mindössze 32 éves volt!

Ha lehet, még nála is ismertebb Prónay Pál. A hivatásos katonatiszt nevéhez talán még Héjjasnál is több atrocitás köthető 1919 őszén.

Lendvai István a korszak egyik jellegzetes figurája volt: tanítói végzettséggel lett fajvédő irányzatú hírlapíró, költő majd egy időre nemzetgyűlési képviselő.

eger_zaszloszenteles.jpg

Az "ébredők" tudatosan törekedtek rá, hogy ne csak a fővárosban legyenek jelen - jól felismerhető, hogy a fenti kép Eger főterén készült. A korszak típikus rendezvény-típusa volt a zászlószentelés. Ilyenkor általában egy előkelő hölgy volt a "zászlóanya".

pkg_1919_0066_screen.jpg

Itt már fejlettebb nyomdatechnikát láthatunk: színes (legalábbis részben zöld és, grafikai megoldásokkal "ékített".

A "mondanivaló" persze változatlan. Mindenféle "cicoma" vagy részletezés nélkül: "a zsidókérdés". Az átlag "ébredő" valószínűleg ebben látta minden más kérdés alfáját és omegáját.

felvonulas.jpg

Egy újabb kép arról, hogy volt idő, amikor tömegek "tódultak" az ébredők zászali alá.

1924_propaganda_gyules.jpg

A '20-as évek közepére az ébredők súlya érezhetően csökkent a közéletben. A konszolidáció előrehaladt, a szélsőségesek visszaszorultak. Írják is: "hosszú idő után adunk életjelt magunkról"...

A fenti - nyomdatechnikailag már "cizelláltabb" plakát érdekes körülmények között született, 1924-ben.

Az előző esztendőben a Bethlen-féle kormánypártot (az Egységes Pártot) otthagyta 7, szélsőjobboldalra hajló - képviselő, akik éppen 1924-ben alakították meg - Gömbös Gyula vezetésével -a Fajvédő Pártot. A fent felsorolt öt nemzetgyűlési képviselő közül négyen ebben a "csapatba" tartoztak.

Eckhardt Tibor (ügyvéd) talán a legfontosabb név közülük. Ö már 1919-ben Szegeden Gömbös "harcostársa" volt, de a '30-as évek elején szakítottak: Eckhardt ekkor a Független Kisgazdapárt vezetője lett később pedig még inkább szembefordult a náci eszmékkel.

Ulain Ferenc szintén ügyvédből lett politikus. Ő a '20-as évek elején még a német (bajor) szélsőjobboldallal is ápolt kapcsolatokat - nem voltak tőle idegen puccs tervei sem.

Zsirkay János és a fent már említettt Lendvay elsősorban újságíróként tevékenykedtek a "fajvédő" közegben.

Csilléry András (fogorvos, az 1919 augusztus Friedrich-féle puccs egyik résztvevője) nem volt kevésbé antiszemita társainál. Ő azonban a fővárosi Wolff-párt (Keresztény Községi Párt - Keresztény Egység Tábora) révén került be a Nemzetgyűlésbe, így végül (teljes "eszmei" egyetértése ellenére) nem csatlakozott a Fajvédő Párthoz.

Zárásként még hadd hívjam fel a figyelmet a a plakát alsós sorára: a "felrázzuk tespedtségéből a zsidóuralom alatt sínylődő kerületet" kifejezés arra utal, hogy aki megmaradt "ébredőnek" annak fejében nem sokat változtak a gondolatok...

 

süti beállítások módosítása