A XIX. század végére már kialakult az események fényképes rögzítésének gyakorlata. A XX. századi Franciaországban pedig bőven akadt mit fotózni...
Az I. világháború kitörésekor a hadvezérek még a XIX. századi gyakorlatot próbálták meg folytatni. A képen a marne-i csatában, 1914 szeptemberében, nyílt mezőn, tömegben (sisak nélkül!) rohamozó francia gyalogosokat látunk.
Ekkor még úgy tűnhetett, hogy gyors győzelmet aratnak a visszavonuló németek felett. Aztán kiderült, hogy a lövészárokból tüzelő géppuska lesz egy időre a csatatér ura...
Ugyanannak a háborúnak egy másik arca: a bombatölcsérek szaggatta talajon próbálnak meg (fejüket már sisakkal védve!), szórt alakzatban előretörni francia gyalogosok 1916-ban a Verdun környéki pokolban.
Amikor Franciaország a világpolitika meghatározó szereplője volt: a Négy Nagy az 1919-es párizsi békekonferencián. Jobbról a második Clemenceau francia miniszterelnök: aki házigazdaként és nyelvtudása révén (tudott angolul!) kézben tartotta az ügyeket, fontosabb döntéseket.
20 évvel a verduni "vérszivattyú" után a francia Népfront nyerte a választásokat. A képen kommunista munkások, harcos ökölszorításukkal egyszerre fejezik ki örömüket a baloldali győzelem miatt- és egyúttal elégedetlenségüket is,kevesellve az intézkedéseket.
Ami a németeknek az I. világháborúban négy év alatt sem sikerült, az összejött a II. vh-ban hat hét alatt: 1940 júniusában a Wehrmacht ostrom nélkül vehette birtokba Párizst, melyet a francia csapatok meg sem próbáltak védeni...
Aztán fordult a történelem menete: az amerikai csapatok közeledtének hírére a francia ellenállás elővette történelmi hagyományait és 1944 augusztusában újra barikádok emelkedtek Párizs utcáin.
Megint nem került sor Párizs ostromára: a németek kivonultak és a megérkező De Gaulle tábornok vezetésével a francia politikusok és egyszerű állampolgárok augusztus végén felvonulást tartottak (kicsit mintegy pótolva a meg nem tarthatott július 14-i parádét). Némely tetőablakból még leadott pár lövést néhány német mesterlövész - de ez De Gaulle-t nem tántorította el...
1968 a nagy diáklázadások éve volt: ezen az érzelemdús fotón egyetemisták néznek farkasszemet gumibotos, sisakos rohamrendőrökkel.
Minden népnek vannak történelmi hagyományai: úgy tűnik a franciák esetében ezek közül az egyik az utcai torlaszok emelése. A '68-as diákok is felelevenítették ezt. Ám ezek a "barikádok" már nem igazi harcra készültek - és nem is ostromolta meg őket semmilyen hadsereg...
Aztán - mintegy a viharos tavasz lezárásaként - május végén milliós felvonulást tartottak - de nem a tüntető diákok, hanem a "rend" hívei, azaz az elnök, De Gaulle támogatói...
A modernkori francia történelem egyik alapvető hagyománya az 1789-es forradalom - ezért július 14-én mindig színpompás katonai parádét tartanak. Ez a fotó a 200. évfordulón, 1989-ben készült.
