Herszon városát ma felszabadította az ukrán hadsereg!

Az alábbi videókon láthatjátok az orosz megszállás alól felszabadult lakosság örömünnepét!

слава україні!

2014-ben már más szabályok szerint választottunk, mint előtte 20 évig: a szavazás egyfordulóssá vált (ezzel megszűnt a két forduló közötti visszalépés lehetősége, ami 1998-ban a Fidesz-FKGP győzelmét hozta), a mandátumok száma lecsökkent (386-ról 199-re) és többségüket most már egyéni körzetben osztották ki (106-ot). Az egyéni körzetek számának csökkenése miatt (176-ról 106-ra) átszabták a körzetek határait.

A kormány a Fidesz-KDNP koalíció alkotta - velük szemben sokszínű (részben egymással összefogott) ellenzék indult.

A plakát üzenete egyértelmű: csak Orbán Viktor lehet Magyarország miniszterelnöke. A narancs szín innen hiányzik. Megjelenik már - még szelíden - "Brüsszel" - mint ellenfél. A "rezsicsökkentés" már akkor is jelentős hívószó volt.

Azért nem tűnt el a narancs. Ekkor még indult Rigán Antal egyéniben. Üzenet a választóknak: "Ő már bizonyított" (az emberek szeretnek ismerős nevekre voksolni).

A Fidesz-jelöltek közt - nem túl nagy számban - hölgyek is akadtak. Ismét egy klasszikus beállítás: mosolygós, jól öltözött (legalább középosztálybeli) civilek helyezik bizalmukat a kormánypártba. Minden generáció jelen van. Érdekes, hogy a képen szinte mindenki félrebillenti a fejét.

A kormányoldal készített - jelentő számban - negatív üzenetet hordozó - plakátokat is.

Simon Gábor számláján a hatóság - nem sokkal a voksolás előtt - "talált" kb. 200 millió forintot, amivel ő nem tudott elszámolni. A plakát üzenete: az egész baloldal / MSZP korrupt.

A "cirkuszos-bohócos" téma többször is felbukkant a későbbiekben a Fidesz-kommunikációban. Itt is Simon Gábor ügyét tematizálja az érdekes grafika. 2010 előtt másfajták voltak a plakátok...

Ez a kormánypárti plakát nem érdekes graifikájával üzen, hanem hosszú szövegével. Az üzenet itt is ugyanaz: az MSZP korrupt. Elsősorban a közpénzek magánzsebekbe áramlását kifogásolta akkor a Fidesz....

Előkerült a Fidesz klasszikus kampánytémája: aki ellenzéki, az szinte "azonos" Gyurcsány Ferenccel, az ő "szekértolója". Mivel Gyurcsány Ferenc akkor már nem az MSZP-ben politizált, így Kunhalmi Ágnessel már nem voltak párt-társak.

Ugyanaz a tematika - és nyomdatechnika - más névvel: az egykori SZDSZ-es belügyminiszter is a "Gyurcsány-koalíció" tagja. Gyurcsány Ferenc tűnik a plakátok alapján a legfőbb mozgósító - és egyúttal elriasztó névnek.

Eben az évben Mesterházy Attila az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjeként indult - de vitára nem került sor Orbán Viktorral (ezt a Fidesz vezetője utoljára 2006-ban vállalta be). E plakáton az MSZP-logó látható.

Ezen a plakáton már feltüntették az összes párt nevét, aki beállt Mesterházy Attila mögé. Az összefogás széleskörű volt - de nem teljes. A piros szín dominál - utalva az MSZP-re.

A pártok szeretik újra indítani "már bevált" - azaz ismert és korábban már sikerrel szerepelt - jelöltjeiket. A XIII. kerületben ezt meg tudta tenni az MSZP, akinek logója itt nagyobb is, mint a többi támogató párté.

Az ellenzék is megpróbálkozott a negatív kampánnyal. A karikatúrák grafikailag erős "erősre" sikerültek.

A 2009-2010 között már miniszterelnök Bajnai Gordon szeretett volna az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lenni - de ezt a lehetőséget végül Mesterházy Attila szerezte meg. Azért Bajnai beszállt a kampányba. Feltűnik a plakáton a piros szín hiánya.

Gyurcsány Ferenc 2010 után és a DK vezetője lett. Egykori pártja is bevállalta, hogy támogatja őt.

Az ellenzéki összefogás részeként indult a Magyar Liberális Párt (Fodor Gábor). Plakátjuk a Fideszes kormányt majmokhoz hasonlította. Egyúttal igyekeztek Orbán Viktort szembesíteni fiatalkori önmagával.

Az Együtt - nevéhez illően - eredetileg az ellenzék közös "esernyőszervezete" lett volna - a kormányváltásért. Végül kis pártként indult, az összefogás részeként.

Az ellenzéki kampány igyekezett rámutatni, hogy a "Civil Összefogás Fórum" valójában nem kifejezetten valódi civil szervezet. Ez is negatív üzenettel dolgozó plakát.

Szintén ellenzékiként, de a többiektől külön indult az LMP. Megviselte őket a pártszakadás (a Párbeszéd kiválása). A zöld szín a környezetvédelemre utalt.

A párt egyik arca ekkor Széll Bernadett volt, aki 4 évvel később a párt miniszterelnök-jelöltjeként indul majd. Fontos üzenetük volt a "tisztaság" - elsősorban erkölcsi értelemben.

Szintén a többiekkel "nem közösködő" ellenzéki próbálkozó volt a Jobbik. Plakátjuk a Trianon előtti Nagy-Magyarországot mintázta. Az üzenet jelentős önbizalmat tükröz.

A párt elnöke - és elsődleges "húzóneve" továbbra is Vona Gábor volt.

Kovács Béla az Európai Parlamentbe jutott be - évekkel később pedig a magyar bíróság kémkedésért ítélte el. A putyini Oroszország számtalan európai szélsőjobboldali mozgalmat (FPÖ, Le Pen, Salvini stb.) pénzelt, hogy gyengítse az Uniót.

A 2014-es választás sajátossága volt még számtalan kisebb párt / mozgalom indulása. Talán valóban reménykedtek a parlamentbe jutásban - talán csak az 1% feletti szavazataránnyal megszerezhető támogatásra "hajtottak".

Meglehetősen furcsa "szójátékkal" próbálkozott a lényegében már nem is létező MDF...

A magyar történelemben nagy jelentőséggel bíró FKGP a rendszerváltás után is a politikai élet jelentős szereplője volt - de 1998 és 2002 között felmorzsolódott. Most újra próbálkoztak...

Továbbra is "velünk volt", régi ismerősünk - a Munkáspárt. A logó új -a vezető a már megszokott. Immár évtizedek óta...

A Munkáspárt mindig is a Kádár-nosztalgiára épített - most plakátra is tették őt.

Egészen "izgalmas" kisebb csoportosulások is megjelentek. E plakáton valós probléma (a deviza-adósság) került említésre a Szent Koronával...

Egy őszinte név - Elégedetlenek! A Kárpát-medencében elég gyakori hívószó...

Egy újabb szélsőjobboldali - meglehetősen marginális - próbálkozás. A jelvényük bizony a horogkeresztre hajaz, jelszavukat ("cigánybűnözés") a Jobbiktól vették. A "nemzeti, szociális" tudatosan állhat közel Hitler párnevéhez ("nemzetiszocialista") - akárcsak a vörös szín. A "nyilvános családfa" vélhetően antiszemita kitétel.

Ezek a jelszavak mindenki szívét megdobogtatják: összefogás - jólét... Sok vidám fiatal a képen...

A mai tinédzserek talán már nem is tudják, de 2014-ben még főleg SMS-eket küldtünk telefonjainkról. Jól megválasztott névnek tűnt... A politikus-ellenesség gyakori hívószó.

Szili Katalin - még MSZP-sként 2005-ben majdnem köztársasági elnök lett. Jelenleg Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottja...

Egy újabb "klasszikus arc" az elmúlt évek közéletéből - Schmuck Andor. A szociáldemokrácia máshol Európában nagy párt, sokfelé kormányzó erő...

Az alábbi értékelés a neves és mértékadó amerikai újságban jelent meg. Főleg az orosz kudarcok okaival foglalkozik (rossz háborús doktrinájuk stb.), most csak egyetlen, megérintő mondatot szeretnék idézni belőle:

"The Ukrainians have exceeded all expectations with their inspired combat performance"

Magyar fordításban: 

"Az ukránok minden várakozást felülmúltak ihletett harci teljesítményükkel"

Cлава україні!

Szent Margit a magyar történelem legnagyszerűbb szentjeinek egyike.

Akkor született, amikor hazánk történelmének legsötétebb óráit élte.

A hazánkra törő tatárok 1241. áprilisában megsemmisítő vereséget mértek csapatainkra a Muhi mellett (a Sajó partján) vívott csatában. IV. Béla király csak kísérői önfeláldozásának köszönhetően élte túl a mészárlást.

A Dunántúl egy darabig még menedéket nyújtott a menekülőknek, de 1241/42 hideg telén a Duna befagyott, a tatárok át tudtak kelni rajta, így a király, feleségével (Laszkarisz Máriával) és gyermekeikkel Dalmáciába volt kénytelen menekülni. Itt újabb családi tragédiák érték őket: két kislányuk is meghalt.

Amikor 1242 januárjában, Klissza várában megszületett kislányuk, neki a Margit nevet adták és Istennek ajánlották - a magyar nép megmeneküléséért.

A tatárok még abban az évben kitakarodtak az országból - szörnyű pusztítást hagyva maguk után. A lakosság legalább 20-25% meghalt egy év alatt... Ez volt a magyar történelem legnagyobb demográfiai katasztrófája.

Amikor Margit kislánnyá cseperedett, a szülei - fogadalmukat megtartva - a domonkos nővérekre bízták őt. A nemrég, a XIII. század első évtizedeiben alapított domonkos rend női ágának kolostora a Duna-szigetén állt. A királyi család gyakran tartózkodott Budán (illetve részben a mai Óbudán) - és a sziget sem volt messze innen...

De hogy hívták a szigetet? A diákok egy része rávágja: Margit-sziget! Mások pedig azt Nyulak-szigete!

Vajon valóban a kedves kis tapsifülesekről nevezték el a Duna által körülölelt föld-darabkát?

Nos: a tudomány feltételezése szerint nem éppen ez volt a helyzet...

A lepra ma is létező, szörnyű betegség. Gyógyítani nem lehet -s fertőző. Sok ezer éve él vele együtt az emberiség - Jézus is gyógyított leprásokat.

Bár manapság inkább csak Ázsiában bukkan fel, de a középkorban hazánkban is jelen volt. Mivel fertőző, ezért a legjobb megoldásnak a betegek karanténba zárását tartották (azt hiszem, a Covid óta értjük ezt az eljárást...). Mi lehet a legalkalmasabb hely egy karantén számára? Egy sziget, a Kárpát-medence leghatalmasabb folyójának közepén!

Feltételezhetjük, hogy a nagyszerű domonkos apácák azért is települtek éppen e szigetre - ahol kolostoruk romjai ma is állnak (és közkedvelt kirándulóhelyet jelentenek a fővárosiaknak) - mert a betegeket ápolták.

Hogy hívhatták a középkorban a szigetet? Vélhetően egyszerűen csak "szigetnek". A középkor az írásbeliségben a latin nyelvet használta: latinul a "leprások szigete" = insula leprosorum.

Szent Margit itt élte életét imában, vezeklésben, szeretetszolgálatban. Édesapja egyszer ki akarta hozni a kolostorból, hogy férjhez adja Ii. Ottokár cseh királyhoz. Margit azonban hű maradt fogadalmához, apáca maradt. Mivel ebben a domonkos rend is támogatta, ezért a szigorú IV. Béla megneheztelt rájuk és inkább a mások koldulórendhez, a ferencesekhez közeledett.

Szent Margit 1270 januárjában (még édesapja életében) hunyt el. Nyilvánvaló életszentsége miatt hamar indítványozták szentté avatását. Ennek is köszönhetően íródhatott még a XIII. század végén, latin nyelven életének legendája.,

Valamikor - talán a XIV. vagy a XV. században - e legendát magyarra fordították -és ezen a nyelven maradt fenn korunkra. Lehet, hogy a fordítási folyamatban történt egy-két betűnyi félreértés, ami a sziget "átnevezéséhez" vezetett. Latinul: nyúl = "lepus", nyulak (többes számban) pedig "lepores". 

Ha a szigeten esetleg csak pár évig éltek leprával fertőzött emberek, akkor hamar feledésbe mehetett az "insula leporosum" elnevezése - ezt pedig (mondjuk másfél évszázaddal később) könnyű "insula leporum"-nak (azaz "nyulak szigetének") olvasni!

A fenti térképen már "insula leporum"-ként szerel. Látható a mellett lévő kis szigetecske is, melyet a folyam szabályozásakor "tüntettek el.

A Margit-legenda magyar szövegének fennmaradását a nagyszerű író és másoló apácának, Ráskay Leának köszönhetjük, aki 1510 körül élt a kolostorban.

Bár - feltehetően tehát félrefordítás nyomán - a nép sokáig "nyulak szigetének" hívta a föld-darabkát, de már a koraújkor hajnalán is felbukkant a "Szent Margit szigete" elnevezése, amint a fenti, rajzos térképen is látható. Ma már hivatalos is Szent Margit nevét viseli - akit végül (jókora késéssel) 1943-ban avatott szentté XII. Pius pápa.

"Az É.M. 12/3. sz. Tetőfedő és Szigetelő vállalat Ideiglenes Forradalmi Munkástanácsa és Igazgatósága felhívja a Budapesten és vidéken tartózkodó dolgozóit, hogy a munka beindítása végett a központban jelentkezzenek." (Népakarat, november 29.)

A szovjet hadsereg 1956-ban rommá lőtte Budapest számos épületét. Jött a tél - szükség volt a lakások helyreállítására. Megjegyzendő, hogy a november 4-i szovjet invázió után a Kádár-kormány még egy darabig eltűrte a munkástanácsok működését - de azért visszatért a céghez az igazgatóság is.

"Az Acélöntő és Csőgyár felhívja összes dolgozóit, hogy a végleges munkástanács megválasztására 1956. XII. 3-án hétfőn fél kilenc órára jelenjenek meg." (Esti Budapest, december 1.)

A fentebb már írtak értelmében Kádárék egy darabig még elviselték, hogy a gyárakban működnek munkástanácsok. A november 4 előtt megválasztottakat e szerint "ideiglenesnek" tekintették. 

Azért is kellett a dolgozókat megjelenésre felhívni, mert sokan még sztrájkoltak - mások vélhetően pedig már külföldre menekültek az oroszok elől...

"Az Újpesti Növnyolajipari vállalat keresi SP 799 rendszámú Csepel Diesel tehergépkocsiját, mely a harcok alatt eltűnt. Ha valaki tud hollétérő, kérjük, hogy azt vállalatunknál (VI. Dunasor 15.) jelentse be!" (Népakarat, december 1.)

A felkelők sok célra használtak teherautókat: közlekedés a városban, élelmiszer-szállítás vidékről, sebesültszállítás (pl. a Kossuth-téri sortűz után). A november 4-i szovjet invázió után sokszor már nem maradt lehetőségük az autók visszavitelére a telephelyekre.

"Elcserélném Sztálin úti (orvosi) 3 szobás, hallos, első emeleti lakásomat 1 szoba hallosra, belterületen" (Magyar Nemzet, október 7.)

Ezt a hirdetést még a forradalom előtt adták fel. hazánkban az utcanevek gyakran változnak - a politikai/történelmi széljárás szerint. (Sugárút, Andrássy út, Sztálin út, Magyar Ifjúság útja, Népköztársaság útja, Andrássy út)

"Az események miatt hajléktalanná vált váltak részére lakásokat azonnali készpénztérítés ellenében átveszünk. FIK V. Október 6., utca 24." (Népakarat, november 29.)

A Belvárosban is nagy harcok dúltak - sokak otthona vált végleg vagy egy időre romossá.

És végül egy kis "finomság" - még október 23-a előttről:

"Harisnyahetek: október 24-től november 3-ig. Tekintse meg kirakatainkat! Szabadság áruház, Corvin tér 7."

Azt hiszem abban a két hétben Budapesten nem "harisnyahetek" voltak. Ugyanakkor mutatja az akkori magyarok erkölcsi nagyságát, hogy a betört kirakatokból nem tűnt el az áru - többfelé a házmester vigyázott rá.

A nejlonharisnya pedig akkora érték volt, hogy sokszor az Aranycsapat tagjai hozták be őket...

Andrje Szaharov neves XX. századi orosz tudós (atomfizikus volt). Bátran kiállt hazájában (az elnyomó szovjet rendszerben!) az emberi jogokért, a szabadságért, szót emelt az üldözöttekért! Az 1970-es években Nobel-békedíjban részesült.

Tiszteletére az Európai Parlament 1988-ban díjat alapított, melyet olyan személyek vagy csoportok kaphatnak meg, akik tesznek az emberi szabadságért, jogokért, a demokráciáért, az elnyomás ellen.

Először - még 1988-ban - Nelson Mandela kapta meg a díjat - aki akkor még börtönben ült!

Idén, 2022-ben - most először a díj történetében az ukrán nép kapta e rangos elismerést - akik küzdelmükkel, túlélésükkel, az orosz elnyomás elleni harcukkal egész Európáért állnak ki és példát mutatnak minden jószándékú és jóérzésű embernek.

слава україні!

Magyarországon utoljára 2010-ben szavaztunk az 1989-ben kialakított választási rendszer szerint: kétfordulós volt a szavazás (az egyéni jelöltek tekintetében), 176 egyéni körzet volt és 210 helyet osztotak ki pártlistákon.

2009-2010-ben (Gyurcsány Ferenc lemondása után) Bajnai Gordon volt hazánk miniszterelnöke - de ő bejelentette, hogy 2010-ben nem pályázik újra erre a posztra, így az MSZP hivatalosan Mesterházy Attilát tekintette miniszterelnök-jelöltjének.

A választás érdekesség volt még, hogy nagyjából lehetett előre sejteni a végeredményt (pl. a 2009-es EP-választások alapján), de a pontos mandátumelosztást azért mégis csak a leadott voksok alapján határoztuk meg.

A plakáton a "megújuló" szóra hívnám fel a figyelmet: arra utaltak, hogy a párt nem mindenben azt akarja tenni, mint ami 2002 után történt...

Tóth József, a helyi polgármester az MSZP legbiztosabb körzetében indult - így komoly esélyekkel szállhatott harcba. Érdemes felfigyelni a "haza" szó kiemelt használatára és a piros-fehér-zöld színkombinációra.

Szanyi Tibor, akkor még MSZP-tagként indult - a került másik körzetében. Érdemes megfigyelni, hogy a plakáton együtt szerepel a népszerű helyi polgármesterrel, illetve arra is, hogy az alapszín nem piros, hanem zöld...

Az MSZP akkori népszerűtlenségét mutatja, hogy a második fordulóra Molnár Gyula már a párt nevét rá sem írta a plakátra - színekben pedig a kék és a zöld dominál...

Steiner Pál (Belváros) plakátja egyértelműen az évtizedekkel korábbi baloldali-antifasiszta népfrontos képi világot használja és a Jobbik megerősödésére, a Magyar Gárdára utal.

A Fidesz egyértelmű esélyesként várta a voksolást: maradt a narancs, mint alapszín.

Ez a mosolygós plakát a 2. fordulóra készült - üzenete nincs túlbonyolítva.

Az MDF plakátja a dacot hangsúlyozza: a szín a hagyományos zöld. Nem számítottak komoly sikerre... A "Csak az ország!" kifejezés vélhetően az előző plakát "Csak a Fidesz" mondatának ellentétpárja akar lenni.

Bokros Lajos (elhíresült "csomagjával") 1995-ben még MSZP-s pénzügyminiszter volt - most épp őt találta meg a jobboldali MDF "húzónévnek"...

A Jobbik - az országban létező elégedetlenségre hangolódva - a 2009-es EP-választásokon "tört át". Most még nagyobb sikerre készültek. Balczó Zoltán a Jobbikból igazolt át, Pörzse Sándor pedig a média világából.

A párt vezetője akkor - és még egy ideig - Vona Gábor volt, aki "nemzeti radikalizmust" hirdetett. A szegényebbek, az egykori városi baloldali szavazók megnyerését szolgálta a különös, "panellakás-tulajdonos" kitétel...

A 2000-es évek másik új politikai kezdeményezése a Jobbik mellett az LMP volt. Környezetvédelmi törekvéseikre is utaltak a zöld színnel. A képen szereplő négy fiatal közül hárman ma is aktív politikusok.

"Régi ismerősként" tovább próbálkozott Thürmer Gyula. A kép és a követelések is radikálisak! A szín nem lehet más - csak vörös. Klasszikus baloldali követelés volt az államosítás. A "számonkérést" viszont ekkor inkább a jobboldali ellenzék hangoztatta.

Az MSZP meggyengülése arra indított kisebb pártokat, hogy elhódítsanak tőlük baloldali érzelmű szavazókat. A jelmondat és a színek egyértelműek.

Egy másik próbálkozás a baloldali és egyúttal környezetvédő szemléletű voksolók megnyerésére. Itt is feltűnik a szélsőjobboldali veszély - és a korrupció problémaköre.

Csere:

„Gettó területén lévő családi házam parkírozot udvarral elcserélném Simonyi úti villatulajdonnal, esetleg ráfizetéssel. Csokonai utca 30. sz. alatt” (Debreczen, május 13.)

Áprilisban és májusban a Budapesten kívüli (vidéki) magyar zsidóságot a hatóságok (a magyar csendőrség és rendőrség) elzárt városrészekbe – gettókba – terelte össze, sokszor erőszakkal. E gettókat a nem zsidónak minősülő állampolgároknak el kellett hagyniuk. Május-júniusban következett az ide bezsúfolt emberek deportálása vonattal. A végállomás általában Auschwitz volt…

„Csillagos házban lévő ötszobás, gőzfűtéses, 3 bejáratú, régi bérű lakásomat elcserélném hasonló nem csillagosra. Népszínház utca 20.” (Magyarország, június 20.)

A budapesti zsidóságot tavasszal egyelőre nem zárták gettóba, hanem „csillagos házakba” költöztették össze – ahonnan a kereszténynek számító lakóknak el kellett jönniük. A fővárosi gettót már Szálasi Ferenc „nemzetvezető” állíttatta fel novemberben.

„Elcserélném jókarban lévő kerékpáromat tüzelőért. XIII. Visegrádi-utca 103. (Magyarország, december 5.)

Amikor a tűzifa (vagy szén) életet menthet. Ha nem lehet pénzért vásárolni, akkor marad a közvetlen árucsere…

Vétel-eladás:

„Óvóhelyi pad, 2 m-es ajtó, ablak stb. Eötvös utca 1.” (Magyarország, február 10.)

A márciusi német megszállást követően kezdődtek aktívabb légitámadások Magyarország, köztük a nagyvárosok ellen (bár az elsődleges célpontok az ipari üzemek és a vasútállomások voltak). Akadt, aki igyekezett felkészülni a pincében tartózkodásra…

„Légóvíztartályt jótállással házhoz szállítok. Hívható 2-6-ig.” (Magyarország, június 20.)

Légó = légoltalom. Ha napokig / hetekig a pincében kell tartózkodni, akkor a tiszta ivóvíz életet menthet!

Ki tud róla?

„Marosvásárhelyről dr. Salamon István hadapród őrmester keresi szüleit. Értesítéseket kér: Tábori posta C 516” (Magyarország, november 21.)

Ősz végére Székelyföld már a szovjet hadsereg uralma alá került. A hirdetés feladója nem írhatta meg, hogy pontosan hol van – de a háború bizonyára messze sodorta Erdélytől. Olyan területre, amely ekkor még magyar fennhatóság alatt állt.

Állás:

„Nemárja katolikus, intelligens fiatal leányt keresek 7 éves fiam mellé, aki házimunkában is segédkezik.” „Családtagnak számít” jeligére.” (Magyarország, április 15.)

A kor újabb szégyenletes abszurditása: a faji törvények hivő keresztényeket is kizártak a keresztények közösségéből. A hirdetés – nyilván hívő – feladója már nem is adhatott munkát másnak, csak „zsidónak” minősülő embertársának, de ő mindenképpen keresztény nevelést szeretett volna adni a gyermeknek…

Különfélék

„Előírásos sárga csillag Börzsönyinél, VI. Lovag utca 14. Vidékre utánvéttel.” (Magyarországi Zsidók Lapja, július 6.)

Ez annyira abszurd, hogy kommentálni is felesleges. A feladás időpontjában alig akadtak már vidéken, akik az ügyben érintettek lehettek…

„Üzletem teljes kibombázása ellenére is a munka tovább folyik. „Plasztika”: idősb. Petráss László orvosi ortopéd műszerész.” (Magyarország, október 25.)

Az egyre súlyosabb harcok egyre több embert tettek nyomorékká. A bombázások is egyre erőteljesebbekké váltak.

„Berkes András 101/322 svéd útlevelének száma No: 27/55.” (Magyarország, november 3.)

Az érintett illető nyilván nem volt eredendően svéd: Wallanberg, Angelo Rotta püspök, Perlasca és mások iratokkal emberek ezreinek életét mentették meg!

„Gyermekeim, a napokban Pestre érkezem, legyetek nyugodtak. Jóska bácsi.” (Magyarország, november 1.)

Ez bizony kódolt üzenet: „Jóska bácsi” nem más, mint Sztálin, azaz itt a szovjet hadsereget jelenti. Az üzenet talán a nyilas hatalom elől bujkálóknak szólhatott…

Nemrég egy posztomban bemutattam sok térképet arról, hogy a tudomány milyen útvonalakat feltételez a korai magyarság sztyeppei vándorlása számára:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2022/09/13/a_magyarsag_sztyeppei_vandorlasa_terkepeken

A történettudomány meglehetősen biztos pontja a magát magyarnak nevező törzsszövetség beköltözése a Kárpát-medencébe 895-ben, illetve az ezt megelőző és követő évtizedekben, Etelközből.

Ma arról hoztam térképet, hogy kit / kiket találhattak itt Árpádék?

A fenti - klasszikusnak mondható - térképen alapvető információk rajzolódnak ki - elsősorban írott források alapján. A Dunántúl a Frank Birodalom fennhatósága alatt állt (annak határvédő területi egysége - őrgrófsága - volt).

A Felvidék nyugati részén a Morva Fejedelemség nevű állam létezett (itt uralkodott a Fehér ló mondájából minden magyar kisgyereknek ismerős Szvatopluk). A térkép a korai Morva állam határát nagyjából a Garam mentén húzza meg, de jelöli, hogy ettől keletre is éltek szlávok.

Az Alföld és Erdély déli részére (talán a Marosig) a dunai Bolgár Állam - mely 680 és 1018 között létezett - terjesztette ki fennhatóságát.

Ez a térkép az első angol nyelvű változata. Érdemes megfigyelni a piros pöttyökkel körülhatárolt területeket - szláv népcsoportok régészeti leleteire utalnak.

Harmadik kis térképünk jelzi, hogy a Dunántúl ugyan frank uralom alatt állt, de a IX. század második felében - közvetlenül Árpádék érkezése előtt - itt szláv elit kormányzott vélhetően szintén szláv lakosokat - a frankok nevében. A Balaton nyugati végénél fekvő Mosaburg lehetett a központjuk - itt a régészek találtak itt a honfoglalók megérkezése előtt épült keresztény templomot.

A fenti térkép részben eseménytörténeti jellegű.  Két kulcsfontosságú dátum is szerepel rajta:

862: az etelközi magyarok első, írásban dokumentált katonai vállalkozása a Kárpát-medencébe, illetve 881: újabb magyar hadjárat (morva szövetségben) a frankok ellen. (Egyébként ez Bécs - Vindobona - Wien - első említése az ókor óta). A Mosaburg-központú frank-szláv grófság itt is jelölésre került.

A fekete nyilak korábbi eseményekre utalnak: Nagy Károly frankjai a VIII. század végén győzték le az avar államot (elsősorban ötvösművészeti kincseik kifosztása céljából) - így lett övék a Dunántúl, kéb 100 évre.

Következő térképünk fokozottan támaszkodik a régészeti adatokra. A szláv leleteket három csoportja osztja: morva-szlávok, pannon-szlávok és azok, akikről alig szólnak az írott források. Látszik, hogy a dunántúli szláv leletek jócskán túlmutatnak hazánk jelenlegi nyugati határain: fellelhetők a Duna-mentén, a mai Ausztriában is.

Aki figyelmesen böngészte át az előző térképeket, többször láthatta az "avar" népnevet - elsősorban az Alföldön. Nos: ők nomád nép voltak, aki 568 óta uralták a Kárpát-medencét. A térképen olvasható 670/680-as dátum arra utal, hogy ekkor jelentős, új népesség költözött be az Avar Birodalomba: a tudomány őket azonosítja László Gyula nyomán az onogurokkal (őket hívjuk "késői avaroknak" is).

Látható, hogy az avarok / onogurok sűrűn benépesítették a Kárpát-medence sík részeit. Fontos felhívni a figyelmet, hogy uralmi területük olyan helyekre is kiterjedt, ahol nem ők éltek: Erdélyre, a Drávától délre eső Szlavóniára és a mai Alsó-Ausztria egy részére is. Az Enns folyóig - innen eredhet a magyar népmesék fordulata: Ober Enns - azaz: az Óperencián túl!

Mai utolsó térképünk ismét egy angol nyelvű változat. A kagáni - avar uralkodói központot - a Duna-Tisza közén feltételezi. A 804-es dátum az Avar Kaganátus, mint önálló állam pusztulását jelezheti (Nagy Károly frankjai által).

A kérdés: a késői avar / onogur nép tömegei vajon elpusztultak-e a frank csapás következtében? Lehetséges, hogy továbbra is az ő utódaik népesítették be az Alföldet - és akár megérhették Árpádék érkezését is?

A végére egy elgondolkodtató kérdés: a nyugati nyelvekben a mi népnevünk (Hungarian, Ungarisch stb.) nem a "magyar" ön-elnevezésünkből, hanem az onogur szóból származik! Talán van valami közünk az onogurokhoz?

Rendszerese olvasóim talán már várták is a folytatást: most az első olyan rendszerváltás utáni választás plakátjaihoz értünk, amikor a kormány ismét bizalmat kapott a választóktól.

A fiatalabbak kedvéért: a 2006-os választásoknak úgy futott neki az ország, hogy a MSZP-SZDSZ koalíció kormányozta az országot és Gyurcsány Ferenc volt hazánk miniszterelnöke.

Egy klasszikus plakát: az aktuális miniszterelnök szerepel a nagyobbik kormánypárt plakátján, szelíd mosoly, háromszavas szlogen + 10 konkrét ígéret.

Ma már talán kevesen emlékeznek Kiss Péterre, de 2004-ben, Medgyessy Péter belső megbuktatásakor az MSZP elnöksége őt javasolta a helyére, azaz ő lett, lehetett volna hazánk miniszterelnöke. Ki tudja, hogy alakult volna a magyar történelem, ha 2006-ban az ő vezetésével kampányolnak a szocialisták?

A nagyobbik kormánypárt a pozitív üzenetek mellett negatív tartalmú plakátokat is kihelyezett: a legerősebb ellenzéki párttól óvó plakát nem véletlenül dolgozik narancssárga színekkel...

A kisebbik koalíciós párt plakátra tette húzóarcát, Kuncze Gábort + egy gyermeket. Magukat liberálisként határozták meg, klasszikus színűk pedig a kék.

Ez a plakát a két forduló között készülhetett: megköszönik az első forduló listás szavazatait, egyúttal pedig a kormánypárti (a legtöbb körzetben a második fordulóban MSZP-s) jelölt támogatására buzdítanak. Megint ugyanazzal a kisfiúval.

2006-ban egyértelműen a Fidesz volt a legerősebb ellenzéki párt. Plakátjuk egyszerű üzenetre épül: váltsuk le a Gyurcsány-kormányt! A két ujjból formázott V betű egyértelműen a győzelem klasszikus jelét mutatja.

Egy újabb egyszerű üzenet. A narancsszín erőteljesen dominál. A dátumból kiderül, hogy a két forduló között készült.

Ezen a Fidesz-plakáton konkrét ígéreteket olvashatunk - mégheozzá erős kritika éllel megfogalmazva, az aktuális kormányt kritizálva. Látható, hogy a mondatok kifejezetten szociális tartalmúak.

Egy Fidesz-palát, ami nem narancssárga: a piros szín egyértelmű utalás: a szocialista-szdsz-es kormány miatt romlott a lakosság helyzete...

KDNP-plakát -furcsa színben. A dolog érdekessége, hogy a párt ekkor már nem indult önállóan. Azért a Fidesz-logó persze megvan, bár nem túl nagy méretben. A képen a két pártelnök fog kezet. A fenti jelmondat Rákóczitól származik.

A múlt és a jövő találkozása egy plakáton: a MIÉP 1998 és 2002 között parlamenti párt volt, de 2002-ben kiestek. A Jobbik ekkortájt kezdett komolyabb erővé válni, de az áttörés még váratott magára...

Három név - három generáció. A kisgazdapárt - amely 1998 és 2002 között még a kormányban szerepelt, a 2002-es választásokon megsemmisült. A Jobbik pedig ekkortájt próbálkozott a pártszerű létezéssel. Csurka István Kádár-kori drámaíróból lett a magyar nemzeti radikalizmus húzóarca és megmondóembere.

A kormánynak balról is akadt ellenzése: a valaha 4% feletti (de parlamentbe soha be nem jutó) Munkáspárt - és Thürmer Gyula, mint "kirobbanthatatlan" kádárista.