Csere:
„Gettó területén lévő családi házam parkírozot udvarral elcserélném Simonyi úti villatulajdonnal, esetleg ráfizetéssel. Csokonai utca 30. sz. alatt” (Debreczen, május 13.)
Áprilisban és májusban a Budapesten kívüli (vidéki) magyar zsidóságot a hatóságok (a magyar csendőrség és rendőrség) elzárt városrészekbe – gettókba – terelte össze, sokszor erőszakkal. E gettókat a nem zsidónak minősülő állampolgároknak el kellett hagyniuk. Május-júniusban következett az ide bezsúfolt emberek deportálása vonattal. A végállomás általában Auschwitz volt…
„Csillagos házban lévő ötszobás, gőzfűtéses, 3 bejáratú, régi bérű lakásomat elcserélném hasonló nem csillagosra. Népszínház utca 20.” (Magyarország, június 20.)
A budapesti zsidóságot tavasszal egyelőre nem zárták gettóba, hanem „csillagos házakba” költöztették össze – ahonnan a kereszténynek számító lakóknak el kellett jönniük. A fővárosi gettót már Szálasi Ferenc „nemzetvezető” állíttatta fel novemberben.
„Elcserélném jókarban lévő kerékpáromat tüzelőért. XIII. Visegrádi-utca 103. (Magyarország, december 5.)
Amikor a tűzifa (vagy szén) életet menthet. Ha nem lehet pénzért vásárolni, akkor marad a közvetlen árucsere…
Vétel-eladás:
„Óvóhelyi pad, 2 m-es ajtó, ablak stb. Eötvös utca 1.” (Magyarország, február 10.)
A márciusi német megszállást követően kezdődtek aktívabb légitámadások Magyarország, köztük a nagyvárosok ellen (bár az elsődleges célpontok az ipari üzemek és a vasútállomások voltak). Akadt, aki igyekezett felkészülni a pincében tartózkodásra…
„Légóvíztartályt jótállással házhoz szállítok. Hívható 2-6-ig.” (Magyarország, június 20.)
Légó = légoltalom. Ha napokig / hetekig a pincében kell tartózkodni, akkor a tiszta ivóvíz életet menthet!
Ki tud róla?
„Marosvásárhelyről dr. Salamon István hadapród őrmester keresi szüleit. Értesítéseket kér: Tábori posta C 516” (Magyarország, november 21.)
Ősz végére Székelyföld már a szovjet hadsereg uralma alá került. A hirdetés feladója nem írhatta meg, hogy pontosan hol van – de a háború bizonyára messze sodorta Erdélytől. Olyan területre, amely ekkor még magyar fennhatóság alatt állt.
Állás:
„Nemárja katolikus, intelligens fiatal leányt keresek 7 éves fiam mellé, aki házimunkában is segédkezik.” „Családtagnak számít” jeligére.” (Magyarország, április 15.)
A kor újabb szégyenletes abszurditása: a faji törvények hivő keresztényeket is kizártak a keresztények közösségéből. A hirdetés – nyilván hívő – feladója már nem is adhatott munkát másnak, csak „zsidónak” minősülő embertársának, de ő mindenképpen keresztény nevelést szeretett volna adni a gyermeknek…
Különfélék
„Előírásos sárga csillag Börzsönyinél, VI. Lovag utca 14. Vidékre utánvéttel.” (Magyarországi Zsidók Lapja, július 6.)
Ez annyira abszurd, hogy kommentálni is felesleges. A feladás időpontjában alig akadtak már vidéken, akik az ügyben érintettek lehettek…
„Üzletem teljes kibombázása ellenére is a munka tovább folyik. „Plasztika”: idősb. Petráss László orvosi ortopéd műszerész.” (Magyarország, október 25.)
Az egyre súlyosabb harcok egyre több embert tettek nyomorékká. A bombázások is egyre erőteljesebbekké váltak.
„Berkes András 101/322 svéd útlevelének száma No: 27/55.” (Magyarország, november 3.)
Az érintett illető nyilván nem volt eredendően svéd: Wallanberg, Angelo Rotta püspök, Perlasca és mások iratokkal emberek ezreinek életét mentették meg!
„Gyermekeim, a napokban Pestre érkezem, legyetek nyugodtak. Jóska bácsi.” (Magyarország, november 1.)
Ez bizony kódolt üzenet: „Jóska bácsi” nem más, mint Sztálin, azaz itt a szovjet hadsereget jelenti. Az üzenet talán a nyilas hatalom elől bujkálóknak szólhatott…