"Oroszország, amely egykor a második legnagyobb haderő volt a bolygón, most a második legnagyobb haderő Ukrajnában"

(Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő egykori főparancsnoka)

Ukrán katonák hazájuk lobogójával egy felszabadított településen a harkivi régióban

„Ezekben a napokban az orosz hadsereg a legjobb oldalát mutatja, a hátát”

(Volodimir Zelenszkij - Ukrajna elnöke)

A II. világháború európai befejezésének napján VI. György király, a felesége, W. Churcill miniszterelnök és két lányuk így köszöntötték az ünnepló tömeget Londonban.

A hunokról valójában nagyon keveset tudunk. Nomád nép volt, akik Belső-Ázsiából származnak. A tudomány felvetette, hogy talán azonosak lennének a kínai forrásokban zsuan-zsuan néven emlegetett etnikummal - de ez az azonosítás egyetlen (egyébként magyar tudós által!) Belső-Ázsiában megtalált feliraton alapul, így nem bizonyított.

A késő-római forrásokból tudjuk, hogy 375 táján lépték át Ázsia és Európa földrajzi határát (az Uraltól délre).

A kelet-európai síkságon ekkor főleg germán népek éltek: a rájuk zúduló nomád támadás hatására a keletebbre élők (keleti gótok, gepidák) hun alattvalók lettek, mások (elsősorban a nyugati gótok) a Római Birodalomba költöztek be.

Az ún. "Hun Birodalom" tipikus nomád képződmény volt: rendkívül változékony, sok népet magából foglaló - és erősen germán jellegű. A nomád birodalmak nevüket vezető rétegükről / etnikumukról kapják.

Az V. század első évtizedében birodalmuk központját a Kárpát-medencébe helyezték át. Ekkortájt szűnt meg a római fennhatóság a Dunántúlon (az egykori Pannoniában), de feltételezhetjük a helyi lakosság egy része helyben maradhatott.

A hunok hozták magukkal számos alávetett népüket (akik a seregben szolgáltak, földet műveltek stb.): így kerültek pl. keleti gótok a Dunántúlra és gepidák a Tiszántúlra és Erdélybe.

A hun birodalom legismertebb uralkodója Attila (Etele) volt, aki a 440-es évek elejét, testvérét Budát (Bleda) megölve jutott trónra.

Több híres, római források által viszonylag jól dokumentált hadjárat is fűződik nevéhez.

447-ben Konstantinápolyt támadta (a nomád birodalmak fő célja mindig is a zsákmányszerzés, hadisarc kicsikarása, adószedés volt).

451-ben Galliára támadt: ekkor következett be a híres catalaunumi csata itt formálisan a "hun" és a "római" seregek ütköztek meg, ám valójában mindkettőben főleg alávetett / szövetséges germán népek harcoltak egymás ellen.

452-ben  a hunok Itáliára törtek: ekkor zajlott le Attila és Leó pápa híres találkozása.

453-ban Attila meghalt - a nászéjszakáján kapott agyvérzést, ami összefügghetett az alkohol nem éppen mértékletes fogyasztásával is...

453- után a hunok visszahúzódtak a keleti sztyeppére - ahol hamar feloldódtak a "népek olvasztótégelyében". A Kárpát-medence a hun uralom alól felszabadult germán népekre maradt (keleti gótok, később longobárdok, illetve gepidák); a kelet-európai lombos erdők övezetében ekkor már szláv törzsek éltek, a sztyeppe pedig maradt a népek országútja - elsősorban török jellegű nomád népekkel.

Mivel a hunok Kárpát-medencei tartózkodása legfeljebb 50 év lehetett, ezért elképesztően kevés régészeti lelet maradt utána - és ezek etnikaii azonosításai is meglehetősen kérdőjeles. 

A hunokról alig tudunk valamit...

Sok évszázaddal később (1282-85 között) egy Kézai Simon nevű értelmiségi - IV. (Kun) László magyar király udvari papja gesztát írt a magyar történelemről.

Az ország legfőbb problémája akkor az volt, hogy a kőváraikra és magánhadseregeikre támaszkodó arisztokraták (a formálódó tartományurak) dacoltak a királyi hatalommal és kaotikus, belháborús állapotokat teremtettek. Az ország békére vágyó, bölcs püspökei a korai rendiség meghonosításában látták a megoldást: keresték azokat a társadalmi rétegeket, akikkel összefogva újra meg lehet erősíteni a királyi hatalmat. Ebbe a - tartományúr-ellenes - összefogásba kísérelték meg bevonni az ekkor formálódó köznemességet: az egykori vitézek, királyi szerviensek utódait. Nekik írt ideológiát Kézai Simon, amikor azt állította, hogy az összes nemes ( a tartományuraktól a legkisebb birtokosokig) egyfajta közösséget, communitast alkot, akik a királlyal együtt vezetik az országot!

Ehhez keresett történelmi indoklást: ekkor dolgozta ki a hun-magyar azonosság elméletét, mely szerint a magyar nemesek a hun harcosok utódai - ezért van joguk az ország vezetésére. Kézai, mint művelt klerikus ezt az ötletet vélhetően korabeli nyugati írásokból merítette. A nyugati népek nem igazán tudták megkülönböztetni az időnként felbukkanó nomád hullámokat, ezért találunk (pl. német apátoknál), olyan kifejezéseket, mint pl. "hunok, azaz avarok, azaz magyarok".

Ráadásul ekkortájt divat volt az európai népeknél a dicső ősök keresése (pl. némely angol történetíró azt híresztelte, hogy ők a trójaiktól származnak :)).

A kérdés az, hogy a magyar népnek volt-e valamiféle saját hun hagyománya? A kérdés - írott források hiányában - nem eldönthető. Egyes történészek felvetették, hogy talán valamelyik, a Volga mentén (Magna Hungariaban) csatlakozott magyar népelem hozhatott magával ilyet (a VII-VIII. század környékén). Ha így is van, a hagyomány semmiképpen sem jelent bármiféle "etnikai rokonságot" -a hunok és a magyar felbukkanása közt több évszázados szakadék van.

Felmerülhet még az Árpád-ház esetleg Attila-hagyománya (ilyesmire utalhat Anonymus (P. mester) 1210 környékén a honfoglalás regényes elmesélésében. Nos: Attila híre évszázadoki fennmaradt (nyugaton éppúgy, mint a sztyeppén), ezért az egyes nomád uralkodói nemzetségek szívesen kötötték magukat hozzá...

Amikor a XVIII-XIX. században a bontakozó magyar nyelvtudomány bebizonyította anyanyelvünk uráli (finnugor) rokonságát, akkor a magyar nemességnek ez azért nem tetszett, mert önnön kiváltságait a Kézai ideológiai fejtegetéseiből vezette le... Mivel a XIX-XX. századi magyar nacionalizmus a nemesi ideológia folyományaként született,így került bele a hun-magyar azonosítás képzete.

Kedves Olvasóim és Nézőim!

Több, mint hétezren olvastátok el Regéc váráról írott posztomat.

Nos: a várban nem csak fotókat készíettem, hanem három videót is! Ezekkel szeretnéém most megörvendeztetni hazánk szép tájainak és történelmének kedvelőit.

 Az első filmet az Öregtornyban forgattam (mely a 200-es ávekben épült újjá). Mesélek benne a várról és a szép tájról is.

Ebben a vidóban azt a reneszánsz palotát mutatom be, amely 2020 és 2022 között épült újjá - melynek eredetijében sajátította el a betűvetés alapjait a későbbi nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc

A harmadik filmet az Alsóvárban forgattam - visszatekintve a korábban már bejárt részekre és újra kitekintve a szép zempléni tájra.

Jó olvasást, kelleems fimnézést és örömteli országjárást kívánok Mindnyájatoknak!

A keresztény remeték - először Egyiptomban a III-IV. században - magányosan vonultak el a világból (sivatagba, később erdők mélyére), hogy magányosan imádkozzanak. Ebből alakult ki a keresztény szerzetesség, ahol a közösségi életet valamilyen regula szabályozza. (Ezek közül a Nursiai Szent Benedek által írt vált a legsikeresebbé - ebből lett később a bencés rend).

1100 körül Kölni Szent Brúnó kísérelte meg a remete- és a szerzetesi eszményt egyszere megvalósítani. A magas francia hegyekben alapított kolostorában a szerzetesek mindegyike saját kis "házacskában" tölti mindennapjai nagy részét: itt mádkozik és dolgozik - ugyanakkor a nap meghatározott órűiban (éjszaka is) a közösség tasgjai közös imára gyűlnek össze. Első kolostorukról elnevezve ők lettek a karthauzi rend, akik a három szerzetesi fogadalom (szegénység, tisztaság, engedelmesség) mellé azt is megfogadják, hogy napjuk nagy részét csendben, hallgatásban töltik. Ezért hívta a köznyelv őket "néma barátoknak".

1332 körül egy Albert nevű, Habsburg-dinaszbeli osztrák herceg alapított egy hegyek között megbúvó, Gaming nevű kicsiny faluban egy szép karthauzi kolostort.

Ez Albert hercog gótikus szobra a kolostor templomából.

Jól láthatók az önálló házacskák, ahol a szerzetesek laktak - amikor éppen nem imára vagy szentmisére gyűltek össze a templomban.

A kolostor temploma természetesen gótikus stílusban épült - a jelnleg látható ablakok természetesen nem eredetiek már.

Ez viszont egy eredeti gótikus ajtó a kolostorból.

A XVII. században új szárnyak épültek a kolostorhoz.

1782-ben II. József császár (a mi "kalapos királyunk") Ausztriában is bezáratta az általan nem hasznosnak ítélt szerzetesrendeket. Erre a sorsra jutottak birodalma karthauzi kolostorai. Gamingban is megszűnt ekkor a szerzetesi élet: a házakat eladták, az épületet küülönböző célkora használták 200 évig.

A XX. század vége felé egy osztrák építész vette meg az akkor rossz állapotban lévő épületegyüttest: felújította, átépítette. Jelneleg zseniálisan, több célra is kihaasználják a gyönyörú épületet: négycsillagos szálloda van benne, étteremmel - sok termet pedig egy armerikai katoilkus egyetem bérek európai campusának.

Gaming látogatható, kívül belül megnézhető. Az egykoro kolostor meglátogatása után pedig érdemes kisebb-nagyobb túrákat tenni a falut körülölelő gyönyörű hegyekben.

Ajánlom, nézzétek meg itt forgatott videómat is!

Ausztria szép tájainak egyike a Wachau - a Duna áttörése a hegyek között a Melk és Krems közti szakaszon. A táj némileg a mi Dunakanyarunkra emlékeztet.

Itt található a sziklaoromra épült Dürnstein vára.

Amint jól látható, a váron belül több szintet figyelhetünk meg - a hegytetőn lévő belső palotát / udvart alsóbb falszakaszok is védelmezik.

Dürnstein a világtörténelembe a XII. század végén került be.

A 3. keresztes (1189-1192) hadjárat során (még az odaúton) meghalt I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, így a német kontingens vezetését Lipót ország herceg vette át (ő még nem a Habsburg, hanem a Babenberg-dinasztia) tagja volt. A szentföldi harcok során összeszólalkozott Oroszlánszívű Richárd angol királlyal. Amikor a neves angol lovagkirály 1193-ban hazafelé tartott Angliába, akkor Ausztrián keresztülhaladva Lipót herceg fogságba ejtette - és csak váltságdíj fejében bocsátotta szabadon.

Richárd itt, Dürnstein falai között raboskodott

Ezek bizony román stílusú boltívek.

A várba - a történelmi emlékek felidézésén kívül - a szép táj miatt is érdemes felsétálni. Kifejezetten könnyű út vezet fel a városkából.

Wachau sajátossága a szőlőtermesztés és borászat.

A Duna már itt is nagy folyó - de azért érezhetően keskenyebb. mint Magyarországon.

A képen látható, kékre festett barokk torony a város másik nevezetessége.

Dürnstein városa maga is igen ősi - a képen látható templomtorony (a városkapu mellett) is román stílusú.

A vár megtekintése után érdemes a városka főutcáján is végigsétálni és az ősi házakban gyönyörködni.

Kedvcsinálóként ide linkelem egy, a várban készült videómat is:

 További érdekes videókat találtok még YouTube-csatornámon.

Ferenc József és Sissi házasságából négy gyermek született: háromy lány mellett (akik nem jöttek szóba a trónöröklés szempontjából) egy fiú: Rudolf.

Ő követett el öngyilkosságot, 1889 januárjában Mayerlingben.

Trónökrlés szempontjából így Ferenc József fiútestvérei következtek.

A császárnak három öccse volt. A legidősebb, Miksa még az 1860-as években - III. Napóleon, francia császár kalandja keretében - bevállalta, hogy "Mexikó császára" lesz. Amikor azonban 1865-ben véget ért az amerikai polgárháború, az USA felszólítására a franciák kénytelenek voltak csapataikat kivonni Mexikóból: Miksa támogatás nélkül maradt és a köztársaságpárti felkelők 1867-ben kivégezték.

A legfiatalabb öccs, Lajos Viktor nem bizonyult pszichésen ép személyiségnek, így a diansztia elrejtette a világ szeme elől (egy kastélyban tartották).

Így 1889-ben az egyetlen szóba jöhető öccs, Károly Lajos vált trónörökössé. Ő meglehetősen fiatalon, 1896-ben elhunyt - így lett trónörökös főszereplőnk, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József unokaöccse.

Ő édesanyját még gyermekklént elvesztette - viszont örökölte tüdőbaját, ezért az 1890-es években szinte már családja is "lemondott róla". Ő azonban vasakarattal meggyógyult (évekig hajókázott a Níluson - ezt egy átlag állampolgár aligha tehette volna meg) és orvosi utasítsra hízott kb. 20-30 kilót.

Európába hazatérve is szinte megállás nélkül vándorolt, alig töltött hosszabb időt egy-egy helyen. Egyik tartózkodási helye az Artstettenben (Alsó-Ausztriában) található kastély volt.

Életét elsősorban a vadászat tölöttte ki: agresszív személyiségét mutatja az általa végzett tömeges pusztítás: az évtizedek során mintgey 240 ezer (!!!) állatot lőtt le.

Erős vallásosság jellemezte - a kastélyban természetesen saját temploma volt - de kérdés, hogy a krisztusi szeretet valódi tartalma mennyiben érintette meg személyiségét?

Az 1890-es években szerelmes lett egy Chotek Zsófia nevú cseh grófnőbe - akit azonban a dinasztia feje, Ferenc József nem tallált elég magas rangúnak egy leendő uralkodó számára... Hosszas könyörgés után csak 1900. június 28-án vehette feleségül - de feleséges szerepelhetett trónörökös-feleségként nyilvánosan és gyermekeik nem nem lettek jogilag trónörökösök!

Ferenc Ferdinánd természetesen a birodalom magas rangú tábornoka is volt - katonai minőségében szerepelve, vihette magával feleségét...

Házassági évfordulójukra, 1914. június 28-án Szarajevóba látogattak, többek között katonai parádéra...

Aznapi utazó-autójuk másolata az artsetteni kastélyban tekinthető meg.

Jűúnius 28-a a szerb történelem gyásznapja (az 1389-es rigómezei csata napja) - és néhány diák fel is készült a trónörökös meggyilkolására.

Az aznapi első próbálkozás - egy robbantás - még nem érte el Ferenc Ferdinándot. Délután folytatták a programot, amikor a kocsi-karaván (tévedésből!) rossz sarkos fordult be pontosan Gavrilo Princip elé kerültek, aki közvetlen közelről két lövést adott le. Bár a feleséget nem tervezte megölni, de mindketten halálos lövést kaptak.

Egy hónappal később, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának - és kitört az I. világháború.

Előző posztom után, most egy olyan várat mutatok be Nektek, amely valóban megfelel a közvélekedés által "vár" szóval leírt épületnek - hiszen kőböl épült!

Regéc a Zempléni-hegységben található, az Országo Kéktúra közvetlenül mellette halad el: felsétálhatunk Regéc, Mogyoróska és Háromhuta falvakból - és találunk a vár alatt több autóparkolót is. Regéc faluban Látogatóközpont is létesült.

Mint a legtöbb hazai vár, ő is a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült, magánúri birtokon. A helyét jól választották ki: 639 m magas sziklaplatón áll, szinte uralkodik a táj felett.

Legősibb része az Öregtorony, melyet fallal kerítettek el. A képen látható épület - melyben szép kiálllítást is megnézhettek - nem eredeti. Átépült már a különböző fóúri családok birtoklásának századaiban, később elpusztult - így a jelenlegi épület modernkori helyreállítás (a 2010-es évekből).

Biztosan mindenki kitalálja, mire szolgálhatott a falból kiugró kis ablakos "szobácska" eredetileg. :)

Ezt a képet az Örögtoronyról és a középső várról a déli "Alsóvárból" készítettem. Csodás kilátópont, de az újjáépítés ideáig még nem jutott el.

Ez a kép az előzőnek mintegy az "inverze": az Öregtoronyból fotóztam. Jól látszik az Alsóvár romos állapota, a már feltárt részek és a váron belüli szintkülönbségek.

A vár fénykora a XVII. század volt. Több más család után a Rákócziak szerezték meg (I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hatalmas birtokgyarapító volt) A koraújkor századaiban épült az itt látható reneszánsz palotaszárny. Ez is elpusztult, feltárások után 2021-ben épült újjá! Különös fontosságát az adja a magyar történelemben, hogy az 1676-ban, a közeli Borsiban született II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveit édesanyjával Zrínyi Ilonával.

Ez a rekonstrukciós rajz a várat a fénykorában mutatja. Balra az Öregtorony, középpen a palota, jobbra az Alsóvár. Az Öregtornyot ÉK-ről épített rondella is védte, ágyúállásokkal.

Nagyjából így néz ki a középső vár - az újjáépítés jelnelgi fázisában.

A fő pusztítást itt is elsősorban a Habsburg-hadak okozták a Thököly-felkelés után (Thököly Imre volt Zrínyi Ilona második férje és így II. Rákóczi Ferenc nevelőapja). A későbbi századokban a köveit szinte széthordták, így 0990 után indult meg a feltásár és az újjáépítés.

A vár a szép Mogyoróska faluhoz esik a legközelebb - rövid séta mindössze a feljutás!

Javaslom, menjetel el Zemplénbe - és ha ott járták, Regécet semmiképpen se hagyjátok ki!