Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

Szabolcs vára

Magyarország rejtett kincsei

2022. július 26. - Szentgáli Zsolt

A "vár" szóról a Tisztelt Olvasónak nyilván magas kőfalak, tornyok, bástyák jutnak eszébe. Nos: a Kárpát-medencében már az őskor óta földvárak épültek - a túrázók számtalan földsánccal találkozjatnak ma is szép hegységeinkben.

A honfoglalás utáni időszakban a magyarok is építettek földvárakat. A technika a következő lehetett: hatalmas fákat vágtak ki (vagy forgattak ki gyökerestől), ezekből sáncot emeltek, majd pedig rengeteg földet hordtak rá. Az így elkészült építmény így később egyszerűen "földvárnak" látszott - de annál erősebb volt.

E földvárak (vagyis inkább: fa-földvárak) közül kevés maradt fenn - ezek egyike Szabolcs vára, mely az ilyen nevű falu szélén áll és szabadon megtekinthető, bejárható.

a_szabolcsi_foldvar_i.JPG

A 8-10 méter magas sáncra lépcsőn lehet feljutni.

dscn5193.JPG

A sánc tetején álló családtagjaimhoz viszonyítva is jól látszik, mekkora munkát fektettek az építésbe.

a_szabolcsi_foldvar_iv.JPG

A vár alapvetően háromszög alakú, az egyes szakaszok 300 méternél is hosszabbak - tehát tekintélyes területet ölelnek körbe.

Természetesen végeztek benn régészeti kutatásokat. Ezek az építés idején 950 környékére teszik. Ha e feltevés igaz, akkor megerősítheti Györffy György elméletét, mely szerint a Szent István korában kiépülő várispánsági (és vármegye) rendszer részben korábbi nemzetségi előkelők ("urak" és "bők") építményeit is felhasználhatta.

a_szabolcsi_foldvar_iii.JPG

A vár - és így a megye - a nevét elsp ispánjáról (azaz megszerbezőjéről) kaphatta: az alig ismert Szabolcs vezérről. (Több ilyen példát is ismerünk a Kérpát-medencéből: pl. Hont, Doboka, Csanád).

Szabolcs vára jelentős szerepet játszott hazánk történelmében, hisz 1092-ben itt tartott zsinatiot Szent László király. E zsinaton fontos, egyházi és világi jellegű törvcényeket hoztak (pl. a kötelező szentmisére járásról).

arpad-kori_templom_szabolcson.JPG

A korai ispánsági központok egyúttal a keresztény térítés központjai is voltak. A földsáncokon kívül, de azok közvetlen közelébe áll ez a gyönyörű Árpád-kori, román stílusban épült templom.

roman_stilusu_ablak.JPG

Ez bizony igazi, pici, boltíves ablakocska.

Összefoglalásként: egyszer mindenképpen menjetek el Szabolcsba és nézzétek meg Magyarország rejtett kincseit!

Ha pedig a tikkasztó nyári napon megszomjaztok, akkor az igencsak közel esp Tokajban is felüdíthetitek Magatokat...

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr6117891421

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.26. 12:16:08

Jujj, ismét egy jó cikk, szörnyű elgépelésekkel.

Szerencsére hazánk tele van földvárakkal.

Ami a kis Árpád-kori templomot illeti: ott lép be a Fénylény és teszi meg üdvtorteneti útját az É-i fal freskóin - ha még megvannak...

Megjegyzendő:
A szabolcsi zsinat legfontosabb döntése az volt (melyet aztán Kálmán király négy esztergomi zsinattal cizellallt), hogy házas ember lehet katolikus pap.
S ez a zsinati döntés ma is igaz!

Szentgáli Zsolt 2022.07.26. 17:30:54

@gigabursch: Bocsánat az elgépelésekért - úgy tűnik ez ennek a blognak az egyik sajátossága... Remélem azért az olvasók nem veszik nagyon zokon :)
A "fénylény" dolgot szerintem ne feszegessük...

A szabolcsi zsinat, amúgy éppen a cölibátus felé tett fontos lépést. Eredetileg sok katolikus papnak nyilván volt felesége - különösen így lehetett ez a frissen megtért magyar népénél. A Cluny kolostor bencései szorgalmazták már egy ideje, hogy a cölibátus szerzetesi eszményét terjesszék ki a világi papságra is. A világegyházban ezt prolongálta erősen VII. (Szent) Gergely pápa. A szabolcsi zsinat megengedte, hogy a nős papok még feleségükkel élhessenek, de ha feleségük meghalt, akkor már ne nősülhessenek meg (másodszor). Aztán előbb-utóbb a teljes katolikus papság áttért a nőtlenségre - nálunk is.

gigabursch 2022.07.26. 18:02:54

@Szentgáli Zsolt:
Fénylény:
Művészettöréneti kifejezés.
Javaslom a működ(tet)ését tekintve a megismerését a TeCsőn tk Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának című filmjét a Veleméri templomról.

youtu.be/9ThiRVsDdC8

Egy tényleges hiba van benne:
Aranyesőnek hívja az aranyfát (sajnos 'népszerű' hiba), holott az egyik egy pillangós és tudományosul Laburnum anagyroides, míg a másik az olajfafélék családjába tartozik és Forsithya europea néven tartják nyilván.

Elgépelések:
Amíg kijavítod - semmi gond!
(Hidd el, elég sok kommentemet javítanám)

gigabursch 2022.07.26. 18:05:51

@Szentgáli Zsolt:
Ma is van magyar katolikus pap (római liturgia szerinti), aki házas. Vagyis inkább hazasember, aki pap.
A kérdés a Szentszékig ment és a végső válasz épp a Szabolcsi Zsinat alapján történt.
Amúgy a neten több hibás fordítás is van.
süti beállítások módosítása