A XX. század első felében többször változtak Magyarország határai. Különösen sűrű volt a változások üteme 1938-1941 között a területi revízió időszakában.
A térképkiadás (katonai tárképek, falitérképek, iskolai atlaszok stb.) igyekeztek mindezt követni. Ebből nyújtok most át egy érdekes válogatást.
A magyar térképészet jeles alakja volt Kogutowitz Manó - a fenti fali térképről sajátította el Magyarország ifjúsága a századfordulón a Kárpát-medence hegy- és vízrajzát.
Az 1920-as trianoni béke alapvetően szabta át hazánk határait. Ehhez - kénytelen-kelletlen - új térképek készültek.
A fenti térképet megnézve jól látszik, hogy a kormányzat, ahol csak tehette nem nyúlt a megyehatárokhoz. Ez ott volt lehetséges, ahol egy adott megye területébe nem "vágott bele" a trianoni határ (pl. Fejér, Veszprém, Tolna).
Számtalan megyét azonban szétvágtak az új határok. Ezért 1923-ban - nem titkoltan revíziós céllal - több esetben azt a megoldást választották, hogy a "megcsonkult" megyék itthon maradt részeit összevonték. Érdekes elnevezést kaptak: ezek lettek az ún. "közigazgatásilag egyelőre egyesített" (k e . e.) vármegyék. Ilyen lett pl. "Csanád Arad és Torontál" vagy éppen "Szabolcs és Ung" Látható, hogy az egyes megyék között az eddigieknél is komolyabb aránytalanságok jöttek létre, hiszen néhány megyéből csak pár kisebb "csücsök" került az új határok köz.
1938. november 2-án született az első bécsi döntés, amikor a német-olasz döntőbíróság, alapvetően a magyar statisztikai / anyanyelvi érvelést meghallgatva visszaadta a Felvidék déli, zömében magyarok által lakott sávját. Az utána kiadott térképen a zöld szín jelenti Magyarországot a sárga pedig Szlovákiát (mely 1939 márciusáig a még létező Csehszlovákia része volt).
Ez a szintén akkor készült térkép nem közigazgatási beosztású, hanem az egyes települések anyanyelvi viszonyait ábrázolja. Jól látható, hogy kivételesen majdnem teljesen igazságos határ született: a halvány csíkkal jelölt új országhatár szinte majdnem pontosan egybeesik a magyar nyelvhatárral.
A korábbi térkép mintegy négy és fél hónapig (!!!) számíthatott érvényesnek. 1939. március 15-én a német hadsereg bevonult Prágába - ezzel pedig megszüntette, feldarabolta Csehszlovákiát. A magyar hadsereg ekkor bevonult Kárpátaljára. Ez már nem etnikai alapú revízió volt.
A fenti térkép tehát 1939-ben született - egy darabig ezt használhatták a diákok, a hivatalos közegek és az érdeklődők.
Ez a "térkép" inkább revíziós plakát, mint valóban használható "földabrosz". A Kárpátaljára történő bevonulást elsősorban, mint a magyar-lengyel határ helyreállítását ünnepli. (Ez a határ csak mintegy fél évig létezett, hiszen 1939. szeptemberében Lengyelországot legyőzte és megszállta a német hadsereg).
A piros szín használata egyértelmű: további revízióra sarkall: keleti és déli irányba.
Kevesebb, mint másfél év és megint új térképet kellett a hivatalos szervek és a diákság rendelkezésére bocsátani. 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés során az újabb német-olasz döntőbíráskodás tipikus "oszd meg és uralkodj" döntést hozott Magyarország és Románia között. Észak-Erdély és Székelyföld került vissza Magyarországhoz. E területen kb. a népesség fele volt magyar.
Magyarország kelet-nyugati irányú "terjedelme" újra jelentőssé vált, több vármegyét is vissza lehetett állítani.
Háromnegyed esztendő - és megint új térkép készülhetett...
1941. áprilisában, amikor a németek villámháborúval legyőzték és feldarabolták Jugoszláviát, a Magyar Honvédség - harcok árán - bevonult Bácskába és Muraközbe. Magyarország egyre inkább közepes méretű, de újra soknemzetiségű országgá vált.
Tanulságos az ekkor kibocsátott hegy- és vízrajzi térkép. Az 1920 előtti, történelmi Magyarországba ágyazza be az 1941-ben érvényes határokat.
Ha ránézünk Közép-Európa 1941-es térképére, akkor a jelentől - és a két világháború közöttitől - igencsak eltérő viszonyokat láthatunk. Északi szomszédunk a mainál kisebb Szlovákia, keleti pedig a szintén "összement" Románia. Nyugatról (és északról is) "körülölel" a hatalmas német birodalom, mely megszállta az egykori lengyel területeket is. DNY-i szomszédunk a "nagyra növesztett" Horvátország, DK-en pedig, a Tisza mentén röviden "érintkeztünk a németek által megszállt Szerbiával.
Az 1945-ös fegyverszünettel és az 1947-es párizsi békével visszaálltak a trianoni határok. Megint elő lehetett venni az 1920 és 1938 közötti térképeket - de aztán mégsem.
1950-ben, a tanácsrendszer bevezetésekor a megyehatárokat az új határokhoz igazították, "arányosították". Ekkor jött létre pl. Borsod-Abaúj-Zemplén vagy éppen Bács-Kiskun megye.
