1941. június 22-én a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót - kezdetét vette a Barbarossa terv megvalósítása.
Hitler birodalma ekkor egy szövetségi rendszer vezető állama volt: az 1940 szeptemberi háromhatalmi egyezményhez (Németország - Olaszország - Japán) csatlakoztak a közép - és kelet-európai "kis szövetségesek" is: Magyarország, Románia, Szlovákia és Horvátország. A június 22-i német támadás után ők is bekapcsolódtak a harcokba: Románia még aznap, Szlovákia pedig június 25-én üzent hadat a Szovjetuniónak és 26-án bele is fogott támadó hadműveletekbe. Magyarország egyelőre nem.
Június 26-án, délután 13:07-kor bombatámadást történt Kassa városa ellen, melyet az 1938. november 2-i első bécsi döntés adott vissza Magyarországnak.
A fenti térkép bal szélén látható a Hernád folyó partján fekvő Kassa, szaggatott vonal mutatja a támadó gépek repülési útvonalát.
A három repülőgép (vezérgép + két kísérője) kb. 300-340 km/h-s tempóval repülve DK-i irányból érkeztek, 12 másodperc alatt összesen 29 db (gépenként 10) bombát dobtak le, majd a város után visszakanyarodtak DK felé. (A harmincadik bombát már Enyicke felett dobta le a vezérgép).
A három repülő a támadás során nagy 100-200 méteres térközt tartott, ami a katonai-szakmai értékelés szerint azt jelenti, hogy nem összeszokott csapatról, hanem sebtében összeállított kötelékről volt szó.
A legsúlyosabb találat a postát érte.
Megsérültek lakóházak és egy laktanya is. A bombázásban összesen 32-en veszették életüket, a sebesültek száma 200-nál több volt.
A magyar légvédelem természetesen megpróbált tüzet nyitni - de négy lövegből kettő 3 lövés után tönkrement...
A városra dobott bombák közül az egyik "befulladt", azaz nem robbant fel: azt tűzszerészek "vették kezelésbe". A szakemberek megállapították, hogy szovjet típusú 105 (100) kilogrammos, légcsavar-biztosítású, pillanatgyújtós, rombolóbomba.
Ezt megerősítette a bomba cirill betűs gyújtószerkezete is.
A szemtanúk kétmotros bombázókról számoltak be, márpedig a szovjet légierő ekkoriban pontosan rendelkezett olyan gépekkel, melyek éppen 10 darabot tudtak szállítani a megtalált 100 kilós bombából. Ilyen volt pl. a fent látható Il-4-es.
A másik ilyen volt az SzB-2M-100-as.
A fentiek figyelembe vételével (hozzátéve még a Rahó közelében a gyorsvonatot ért, egymotros szovjet felderítő vadászgépek általi ugyanaznapi géppuskás támadást is) majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy szovjet repülők bombázták Kassát 1941. június 26-án.
A kérdés: miért tették? A szovjetek ekkorra már egyre több ország (Németország, Románia, Szlovákia, Finnország) hadereje ellen harcoltak, azaz nyilván nem hiányzott nekik még egy támadó hadsereg - még akkor sem, ha az viszonylag gyenge. Olyannyira nem, hogy még június 23-án Molotov (szovjet külügyi népbiztos) magához hívatta Kristóffy József moszkvai magyar nagykövetet és közölte, hogy a Szovjetunió elfogadja a második bécsi döntést (azaz Észak-Erdély és Székelyföld 1940-es visszacsatolását Magyarországhoz) és nincs semmilyen követelése Magyarország felé. A sztálini (és általában a szovjet) külpolitikától persze a lehető legjobban hiányzott bármiféle erkölcsi megközelítés vagy szilárdság (lásd: 1939. augusztus 23: Molotov-Ribbentrop-paktum), de ott és akkor a szovjetek épp tényleg nem akarhattak hadba kerülni velünk.
Nos: vélhetően azt történt, hogy a szovjet repülők eltévedtek. Valószínű célpontjuk - az ekkor már velük hadban álló és területére német csapatokat befogadó - Szlovákia lehetett, konkrétan az Eperjesen működő német katonai rádióadó. A postát telibe is trafálták - egyenesen repültek rá a célra - csak éppen a várost tévesztették el - azaz rosszul navigáltak.
Eperjes és Kassa egymástól mindössze csak kb. 35 km-re található, felülnézeti képük és környékük domborzata is hasonló.
Feltehető, hogy a szovjetek csak 1938-as (vagy régebbi) kiadású térképekkel rendelkeztek a Kárpát-medence országairól, ahová legfeljebb berajzolgatták az 1938 és 1941 között sűrűn változó országhatárokat...
1941 nyarán óriási káosz uralkodott a szovjet hadvezetésben a rájuk zúduló német csapások súlya miatt. Vélhetően "összekapartak" pár - egymással össze nem szokott - repülős személyzetet, akik még soha életükben nem repülhettek a Kárpátokon belül, azaz zéró helyismerettel rendelkezte, frusztráltak voltak, igyekeztek gyorsan ledobni bombáikat...
A gépeken látott sárga jelzést több légierő is használta (a szovjetek némely alakulatoknál 1942-ig). A helyszínen tartózkodó magyar alakulatok azonnal szovjetként azonosították a támadókat, így is ment fel a jelentés a hadvezetéshez - és a kormányhoz - még aznap délután.
Mivel a magyar közvélekedésben makacsul felbukkannak más - tényekre nem támaszkodó - elméletek, ezért zárásként röviden ezekről is szólok.
1. "Német provokáció volt": "németek bombáztak, magukat orosznak álcázva, hogy belerángassanak minket a háborúba."
A nácik valóban hajtottak végre ilyen akciót a történelem során (a leghíresebb a gleiwitz-i rádióállomás megtámadása volt, SS-ek által vezetve, lengyel ruhába öltöztetett német rabok áltlal végrehajtva), de nagyon komoly ellenérvek szólnak az ellen, hogy Kassát ők bombázták volna.
A. Bár német tábornokok szívesen vették volna, ha a magyar csapatok is támadnak, de Hitler ezt, akkor (1941 nyarán) határozottan ellenezte - márpedig a döntéseket Hitler hozta. Hitler nem akarta, hogy a magyarok, bekapcsolódásuk esetén újabb területi követelésekkel álljanak elő (vélhetően Horthy Dél-Erdélyt kérte volna, de Hitlernek kellett a román támogatás (olaj stb.)).
B. Nem maradt fenn semmilyen írásos dokumentum, parancs arra a német hadsereg iratai közt, hogy ők bombázták volna Kassát - pedig ezeket az iratokat számtalan történész alaposan átvizsgálta. (A gleiwitz-i akció pontosan rekonstruálható német iratok és tanúvallomások alapján). Egyetlen német tiszt sem állt elő ilyen vallomással, soha.
C. A német légierő nem használt 100 kg-os bombákat és a német bombázógépekre nem lehetett felfüggeszteni a szovjet bombákat.
D. Sokan emlegetik Krúdy Ádám, a kassai repülőtéren állomásozó magyar pilóta állítólagos "jelentését" arról, hogy ő nem volt benne biztos, hogy szovjet gépeket látott volna .Csakhogy ez a "jelentés" soha nem került elő (mert feltehetőleg soha nem is létezett) és az egész először egy olyan magyar tábornok (Újszászy István) vallomásában merül fel először, akivel ezt egy szovjet hadifogolytáborban íratták alá...
2. "Román provokáció volt" "A románok bombázták Kassát, magukat szovjetnek álcázva, hogy bevonjanak minket a szovjetek elleni háborúba és ne legyen a hátuk mögött a sértetlen magyar haderő, miközben ők a fronton harcolnak".
Erre az elméletre sincs semmilyen bizonyíték, cáfolata sokban megegyezik a német elmélet cáfolatával.
A. A korabeli román légierő használta a lengyel gyártmányú PZL 37 Los kétmotros bombázókat, de ezek bombakamrájába nem lehetett behelyezni a szovjet 100 kg-os bombákat.
B. Nem maradt fenn írott forrás és tanúvallomás sem, mely román bombázást bizonyítana.
C. Az egész ötlet az 1980-as években vetődött fel először, amikor meglehetősen feszült volt a román-magyar viszony....
3. Felmerült, hogy "a magyar vezérkar szervezte az akciót, a románokkal együttműködve."
A. A magyar tábornokok (elsősorban Werth Henrik vezérkari főnök) nagyon szerettek volna csatlakozni a Wehrmacht-hoz a Szovjetunió elleni háborúban, de Romániával olyan mély ellentét választotta el az akkori magyar politikai-katonai vezetést (pl. 1940 és 1944 között több határincidens is történt), ami kizár ilyen "együttműködést".
B. Megint csak felmerül az erre a verzióra vonatkozó tárgyi bizonyítékok, írásos dokumentumok és tanúvallomások teljes hiánya.
C. A magyar légierő által használt (olasz gyártmányú) Caproni-135-ös bombázókba csak úgy lehetett "betuszkolni" a 100 kilós szovjet bombákat, hogy azokat a gépeket a magyar mérnökök 1942-ben átalakították.
4. Utolsó verzióként felvetjük azt a teóriát, mely szerint "cseh és/vagy szlovák pilóták bombázták Kassát, bosszúból, útban a Szovjetunió felé repülve."
A. Az egykori Csehszlovákiától örökölve a szlovák légierő használt pár SzB-2 típusú, régebbi szovjet "gyorsbombázó" rekeszébe csak 6 db 100 kg-os bomba fért.
B. Kivétel nélkül minden vallomás megerősíti, hogy a gépek kelet felől (tehát a Szovjetunió irányából) és nem a teória szerinti Nyugat-Szlovákiából érkeztek.
Jelen poszt sokban merített Pataky Iván – Rozsos László – Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett c. kötetéből.
Köszönet érte!
