Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

A Kijevi Rusz kezdetei

2022. február 26. - Szentgáli Zsolt

1_szlav_torzsek_a_korai_kozepkorban.jpg

A korai középkorban a nagy kelet-európai síkságon északon tűlevelű erdőkben, délebbre lombos erdőkben, majd az erdős sztyepp határvidékén és a sok-sok mocsárban) szláv (és északabbra finnugor) törzsek éltek. A „slowen” szó jelentése: „mocsarak közt lakó”

3_svedek.jpg

A VIII. század környékén és elsősorban a IX. században svéd (északi germán, viking) törzsek tagjai keltek át a Balti tengeren és hatoltak be a kelet-európai síkságra.

4_viking_behatolas.jpg

Őket a finnugorok „ruszoknak” nevezték el (finnül Svédország mai neve: Ruotsi), majd nyomukban a szlávok is ezt tették.

5_viking_hajo.jpg

A svéd vikingek kis hajóikon jól tudtak közlekedni a tengerek és a nagy kelet-európai folyókon is. Ezeket a hajókat rövid távokon még át is tudták „cipelni” egyik folyótól a másikig.

6_vikingek_es_szlavok.png

A vikingek és a szlávok találkozásában keveredett a harc és a kereskedelem: a ruszok értékes árucikkeket szereztek be az „erdőlakóktól” (elsősorban prémeket és mézet), köztük nagy számban rabszolgákat is (lásd az angolban a „slave” (rabszolga) kifejezés a szlávok megnevezéséből származik). A legfontosabb útvonalak a Volga és a Dnyeper voltak, ezeken keresztül tudtak bekapcsolódni az arab és a bizánci kereskedelembe. (Svédország földjéből a régészek több ezer korabeli arab pénzt ástak ki).

7_sved_vikingek_kelet-europaban.png

A varégok a folyók-tavak mentén kereskedelmi kolóniákat / telepeket hoztak létre. Nyilván fából építkeztek. A leghíresebb ezek közül Novgorod (szláv nevén „új város”) és Kijev voltak.

A később lejegyzésre került „őskrónika” szerint egy viking testvérpár („Aszkold és Dir”) már 860 körül megtelepedtek Kijevben.

8_oleg_882.jpg

Az őskrónika 882-re teszi azt az eseményt, amikor Oleg (svéd nevén: Helgi), Novgorod „uralkodója” fegyveres csapatávol lehajózott Kijevbe, uralma alá hajtotta ezt a környéket is, azaz egy kézben egyesítette az egész hajózási útvonalat. Utólag ezt az évszámot nevezték ki az „államalapítás” évének – bár ez a pogány viking harcos legfeljebb az erdőlakó szláv törzsek időnkénti kirablását „szervezhette át” rendszeres adószedéssé. A 882-es (utóbb „kanonizált”) évszám azért is kérdőjeles, mert a régészek nem találtak Novgorodban semmilyen leletet, mely 900 előttre lenne keltezhető…

12_kijevi_rusz.jpg

Oleget szokás tekinteni a Rurik-dinasztia első uralkodójának, az államot pedig (központja és vezető etnikuma után) Kijevi Rusznak. A következő évtizedekben a kisszámú svédek elszlávosodtak (asszimilálódtak) az elnevezésük („rusz”) viszont kiterjedt az uralmuk alá hajtott szláv törzsekre.

A dinasztia következő tagja Igor (svédül: Ingvar) harc helyett inkább a jövedelmező kereskedelmi kapcsolatok kialakítására törekedett az éppen felemelkedőben lévő, gazdag Konstantinápollyal.

Gyermeke ifjúkorában Igor özvegye Olga (svédül: Helga) uralkodott, 957 körül – talán Konstantinápolyban – megkeresztelkedett.

Igor és Olga fia, Szvjatoszláv már csak szláv nevet visel – a nyelvi asszimiláció megtörtént. Édesanyja megkeresztelkedése nem befolyásolta életét: barbár, pogány harcos volt, kinek életéről elsősorban hadjáratokat jegyzett fel az őskrónika.

9_kazar_birodalom.jpg

10_sviatoslav_hadjarata.png

Noha uralkodása talán csak egy évtizedig tartott, de világtörténelmű jelentőségű tett is fűződik a nevéhez. A 960-as évek második felében megsemmisítette a sztyeppét évszázadokig uraló Kazár Birodalmat. Ezzel válhatott a sztyepp újra a nomád népek országútjává Ázsiából Európába, ezért tudták a későbbiekben a kunok és a mongolok is a sztyeppéről pusztítani a Kijevi Ruszt (és a Magyar Királyságot).

970-ben még a magyarokkal (és besenyőkkel) is szövetkezett, de Konstantinápoly tervezett kifosztását megakadályozta az arkadiupoliszi vereség – mely alapvetően meghatározta népünk sorsát, hiszen ezzel véget értek a magyar „kalandozások” és 972-ben Géza fejdelemünk a nyugati kereszténység felvétele mellett döntött. Szvjatoszláv ugyanebben és évben, hadjárat során vesztette életét.

13_vlagyimir_megkeresztelkedese.jpg

Jelen cikk utolsó uralkodója az a később szentté avatott Vlagyimir volt, aki 988-ban már bizánci hercegnőt kapott feleségül, megkeresztelkedett és elindította a térítést népe soraiban is. A keleti szláv törzsek így elindultak az európai civilizációba való bekapcsolódás irányába.

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr717767024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.02.27. 06:35:53

Jajj.

A szláv népeknél - a szóhasználattal ellentétben - sosem volt törzsi kultúra.
A szláv szó is a sclava kifejezésből jön, ami szolgát, rabszolgát jelent.*
Az is izgalmas kérdés, hogy kiknek voltak a szolgák és miért..., Még hogy mióta fut ez az elnevezés...
Erről olyan szépen hallgat a történelem tudomány, hogy mindennél beszédesebb...

Nagyon beszédes a varég (normann) hódítósdi kapcsán, hogy bár a nem datált forrásokat 862-re teszik a jelen kori történészek, de egyik oldalról sincs nyoma annak, hogy az Etelközben várakozó magyarok vagy az épp felfedező hódításaikat tartók találkoztak volna egymással...

Ne haragudj, de az utolsó bekezdés meg hülyeség! Egy vacak marketing bullshit. Főleg a felzárkózás mantrával.
A térségbe a kereszténységet András és Fülöp apostol vitte (legalább az Apostolok cselekedeteit tessék már elolvasni!) és hogy teljes legyen a kép, kiterjedt manicheista kereszténység volt általános (ehhez többet kell olvasni).
Az, hogy ez utóbbit Bizáncban (is) pogányként írták le, az csak azt mutatja be, hogy a pogány szó akkori jelentéstartalma a maitól eltér.
Elég erősen.
Amit Bizánc elkezdett, az a hagymakupolás honfoglalás (melyre ráhúzták az egyennyelvűség és az egyenirásbeliség dolgát is. Eredményesen, mert egy alapvetően egységes kultúrkört hozták létre). Viszont ezt a munkát csak azután kezdhette el Bizánc, hogy a magyar törzsek végrehajtották a krónikáink egységes forgalmazása szerinti "magyarok második be/vissza jövetelét".

____________
*Mondjuk én nem lennék büszke arra, hogy (rab)szolgaként tartatom magam nyilván, aztán meg ebből kihozni a testvériség jelentéstartalmat... Na, ez aztán a barbatrükk...
Úgy egyébként az 1800-as évekig nem is tudták azt, hogy ők "szlavok"...

Szentgáli Zsolt 2022.02.27. 11:23:07

@gigabursch: Kedves Kommentelő!
Csak annyi kérésem lenne, hogy tekjntsd Te is a történelmet TÉNYTUDOMÁNYNAK és ne ideológiai szólamok gyűtőhelyének! Ezen kívül vita csak egymás iránti alapvető tisztelet körében lehetséges!
Tehát: ahogy leírtam a "rabszolga" szó jelentésű "slave" kifejezés lett az etnikai jelentésű "sklavin"-ból és NEM FORDÍTVA! Másként nem is volna értelme.
Természetesen tudunk a korai varégok és a korai magyarok kapcsolatairól (pl. könnyen lehet, hogy a legkorábbi Kijevtől az etelközi magyar vezérek egy darabig adót szedtek -a kazárok mintájára). A 970-es közös hadjáratról én is írtam.
És végül: Bölcs Jaroszlávról (a XI. század jelentős kijevi nagyfejedelme volt) már nem írtam a posztban, de tudni kell, hogy ő jelentős kapcsolatokat ápolt Nyugat-Európával, amit nyilván a keresztény kultúrkörbe való belépés tett lehetővé. Történészek feltételezik, hogy ha nincs a XIII. századi mongol / tatár hódítás, ami elvágta Kelet-Európát a Nyugattól, akkor a történelem teljesen más irányba is haladhatott volna.
Szóval: csak TÉNYEK és egymás iránti tisztelet!
Kifejezetten sértő mondat": "Legalább az ApCsel-t tessék elolvasni". Ez a szint nem alkalmas vitára. Nos: az ApCsel biztosan nem ír a kelet-európai erdős síkságról. A történettudomány egységes abban, hogy az erdőlakó szlávok a X. századig többistenhívők voltak, fából faragott bálványszobrokat is imádtak.
"A magyarok második bejövetele" Kézai Simon kifejezése - aki alapvetően ideológiai konstrukcióként (a köznemesség igényeinek alátámasztására) alkotta meg a hun-magyar azonosság elméletét, melyet főleg nyugati szerzőknél olvasott.
A szlávok természetesen nem tartották magukat nyilván rabszolgaként - ezt mások tették meg.

gigabursch 2022.02.27. 14:24:02

@Szentgáli Zsolt:
OK.
Ahol Győrffy és Kristó az etalon, ott nincs mit tenni... Kiválóan felmondta a leckét, meg lehet akadémikus...
Távozom.

Szentgáli Zsolt 2022.02.27. 20:48:49

Szemtelen vagy és gőgös. Eben a stílusban nincs értelme "társalogni".
+
Győrffy György és Kristó Gyula nagy tudású magyar történészek voltak (lásd: "Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza"). Egymással is vitatkoztak (pl. a vármegyék eredetének kérdésében) és lehettek tévedéseik (Kristó inkább Árpád-koros volt, mint őstörténész).
DE: ha nem a tudomány a hiteles mérce, akkor ez a blog nem Neked szól.

Mira Viso · https://miraviso.blog.hu/ 2022.02.27. 23:14:20

"A „slowen” szó jelentése: „mocsarak közt lakó”

Lehet, de a "славян" (slavjan) szó jelentése nem tisztázott. Ez a forrás vagy 15 különböző kutató elképzelését sorolja fel, olyan tudósok nevét, akik nem fotel-nyelvészek:

https://ru.wikipedia.org/wiki/Происхождение_названия_славян

Mira Viso · https://miraviso.blog.hu/ 2022.02.27. 23:22:10

@gigabursch:

"A térségbe a kereszténységet András és Fülöp apostol vitte (legalább az Apostolok cselekedeteit tessék már elolvasni!) és hogy teljes legyen a kép, kiterjedt manicheista kereszténység volt általános (ehhez többet kell olvasni)."

Nem egészen.

Oleg fejedelem 907-ben állítólag 2000 hajóval és mindegyikben 40 harcossal Bizánc ellen indult. Mikor a harcosok hajói megjelentek Konstantinápoly alatt, Bölcs Leó császár bezáratta a kapukat és elzárta a kikötő bejáratát. Oleg azonban a LEGENDA szerint kerekeket szereltetett a hajókra, majd kivárta a megfelelő széljárást és a szárazföldön vitorlázott be a városba. A történészek nem erősítik meg, hogy a szárazföldi hajókázás valóban megtörtént, az viszont tény, hogy 911-ben Oleg követeket küldött Bizáncba, és kereskedelmi szerződést kötött velük.

A Ruszok megkeresztelkedését pedig I. Vlagyimir intézte, aki követeket küldött szerte a világba, hogy találják meg neki a legmegfelelőbb vallást. Az iszlámot állítólag azért vetette el, mert nem engedi a bor és disznóhús fogyasztását; a zsidó hitet azért, mert a zsidókat nyilván elhagyta Isten, hiszen engedte elvenni tőlük Jeruzsálemet. A Konstantinápolyból visszatérő követek viszont arról számoltak be a fejedelemnek, hogy azt se tudták, hogy a földön vannak-e, vagy a mennyországban, miután részt vettek egy liturgikus ünnepen a 360-ban bizánci templommá felszentelt Hagia Sophiában - így a fejedelem az ortodox vallást választotta.

miraviso.blog.hu/2022/02/25/talald_meg_ukrajnat_a_terkepen

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.02.28. 07:51:05

Az első főváros Novgorod volt, onnan lett áthelyezve Kijevbe.

Szentgáli Zsolt 2022.02.28. 08:15:32

@Mira Viso: Köszönöm a szakmai kommentárt és kiegészítést!
Vlagymimir esetében a megkeresztelkedésben lehettek politikai és vallási indítékok is (hasonlóan a mi Géza fejedelmünkhöz). Kapcsolatuk Bizánccal váltakozva volt kereskedelmi és háborús.
A "Szlavjan" szónak valóban csak egyik megfejtése a "mocsarak közt lakó".
süti beállítások módosítása