Korábbi posztomban igyekeztem már bemutatni az 1940-ben a Brit-szigeteket bombázó (többnyire kétmotoros) német bombázókat.
Most arról a két brit, egymotoros vadászgép-típusáról írok, akik viszont lelőtték ezeket a német bombázókat.
A kevésbé híres Hawker Hurricane karrierje még a '30-as évek közepén indult, amikor a cég egy tehetséges mérnöke (Sdyney Camm) a korábbi kétfedeles Hawker Fury nevű gépet átalakította modern, alsószárnyas felépítésű, behúzható futóműves repülővé. Előrelátó módon 1 000 LE-nél erősebb, Rolls-Royce Merlin motort épített bele.
1935 végén végezte próbarepülését - és annyira megtetszett a Brit Királyi Légierő (RAF) vezetőinek, hogy máris többszázat rendeltek belőle. A szériagyártás 1937-ben indult. A náci veszély miatt a kormányzat a rivális Gloster cégtől is rendelt 1 000 darabot.
A korai változat 510 km/h-s sebességet tudott elérni és 10 km-es magasság fölé tudott emelkedni. Kezdő fegyverzetként 8 db 7,7 mm-es géppuskát építettek a szárnyakba, a futóművek mellé. Úgy állították be őket, hogy a gép orra előtt több száz méteres ponton "összeérjen" a tüzük.
1940-ben a honi légteret védő RAF 32 légiszázadát szerelték fel Hurricane-ekkel: ők okozták a német veszteségek 80%-át (!!!) a nyári tomboló küzdelemben!
Összesen 14 ezer darab készült belőle és más országok pilótái is repülték (pl. Belgium és a régi Jugoszlávia).
Ha az átlagembertől azt kérjük, hogy nevezzen meg egyetlen brit repülőgép-típust, akkor vélhetően azt fogja rávágni: Spitfire.
A Suprmarine cég gépe nagyjából egyidős volt a Hurricane-nel: 1936-ban emelkedett először levegőbe. Modernebb konstrukciónak bizonyult - ezáltal gyártása is körülményesebb volt.
Folyamatosan fejlesztették, összesen 22 ezer (!!!) példányt építettek belőle. Legfontosabb változatai az Mk V-ös (6400 darab) és a - talán leghíresebb - Mk IX-es (5 600 darab) voltak.
A továbbfejlesztett Merlin-motor már 1 500 LE-t (!!!) adott le, amivel 590 Km/h-s csúcssebességet ért el és szükség esetén 11 km fölé tudott emelkedni.
Fegyverzetét folyamatosan erősítették - amihez egyre újabb és újabb szárnyvariációkat konstruáltak.
A kezdeti 8 db 7,7 mm-es géppuskát először olyan variációra cserélték, ahol 4 géppuskát hagytak meg, a másik 4 helyére viszont 2 db 20 mm-es gépágyú került.
A géppuskákhoz csövenként 350 lőszert táraztak be, a gépágyúkhoz viszont 120-t. Bár ez jelentős mennyiségnek tűnhet, de valójában ezt is képesek voltak a fegyverek pár másodperc alatt kilőni, így a pilótáknak igencsak meg kellett fontolniuk, hogy mikor tüzelnek.
Adolf Hitler náci ármádiája 1939 és 1941 között sorra aratta sikereit, számtalan országot elfoglalt, másokat csatlóssá tett. 1940-ben viszont nem tudta uralma alá hajtani a Brit-szigeteket, mert a hatalmas bombázó-veszteség miatt szeptemberben le kellett fújnia a nappali támadásokat.
Ahogy egy történész -angolok tömörséggel - így foglalta össze az események lényegét:
"A Királyi Vadászrepülő Parancsnokság azzal nyerte meg a csatát - hogy egyáltalán fennmaradt".