1. A Monarchia hadüzenete Szerbiának (1914. július 28.)
A hadüzenet ürügye a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet volt, de a katonai és polgári vezetés valójában „preventatív háborút” akart, azaz Szerbia megleckéztetését.
Több szempontból is ostoba döntés volt. Esetleges győzelem (Szerbia elfoglalása) esetén újabb hatalmas szláv etnikai tömb került volna a Birodalomba, egyre inkább fenntarthatatlanná téve a dualizmust és az alkotmányos kormányzást.
Várható volt, hogy Oroszország a szerbek segítségére siet, a Monarchia pedig nem elég erős kétfrontos háborúhoz.
A következmény: világháború, legalább 20 millió (!!!) emberi élet elvesztése, a Monarchia megsemmisülése, a történelmi Magyarország felbomlása….
- A Kerenszkij-offenzíva (1917. július).
A februári forradalom során megbukott a despotikus cári rendszer. Az orosz birodalom népei esélyt kaptak valamifél demokratikus változásra.
A megalakult Ideiglenes Kormány hadügyminisztere az eszer ügyvéd, Kerenszkij lett. Bár a lakosság – és különösen a katonák – egyértelműen békére vágytak, de a Kormány tovább folytatta a háborút az antant oldalán. Kerenszkij parancsára az orosz hadsereg júliusban újabb támadást indított a Monarchia – szintén rozoga állapotban lévő – csapatai ellen.
A támadást visszaverték, az orosz hadsereg lelkesedése végleg megszűnt, a katonák közül sokan szétszéledtek. Az Ideiglenes Kormány – amúgy is ingatag – népszerűsége megszűnt, a káoszból egyetlen igazán szervezett erő emelkedett ki: a bolsevik párt. Amikor októberben átvették a hatalmat, senki nem állt a Kormány mellé.
Következmény: 70 évig tartó kommunista diktatúra, mérhetetlen szenvedés, polgárháború, munkatűborok, terror, éhínség – tízmilliók halála.
- Az USA alkotmányába az alkohol árusítását és fogyasztását tiltó cikkely kerül be 1919-ben.
A századfordulón általános volt – női, keresztény és baloldali szervezetekben is – hogy az alkoholfogyasztás nagy mértékben rongálja a családi életet. Ebben természetesen sok igazság volt és van.
DE: a teljes, országos alkoholtilalom ostoba döntésnek bizonyult. Az USA népe nem hagyta abba az ivást – csak most már ezt a korábbi kocsmák helyett „zugkimérésekben” tehette meg. A korábban alapvetően törvénytisztelő lakosság mentalitása megváltozott: egyre kevésbé tartották bűnnek a törvényszegést.
A tilalommal a szervezett alvilág járt a legjobban: szeszcsempészek és illegális szeszfőzök lettek dúsgazdagok, a maffia egyre több politikust vesztegetett meg.
Következmény: A tilalmat ugyan 1933-ban eltörölték, de a szervezett alvilág addigra szinte mérhetetlenül nagyra nőtt, egyre jobban veszélyeztetve a demokráciát. A szeszről pedig átnyergeltek más területekre: kábítószer, prostitúció, illegális szerencsejáték…
- A győztes hatalmas 132 milliárd aranymárka jóvátételt kérnek Németországtól 1921-ben
Az I. világháborút megnyerő antant Németországgal akarta kifizettetni saját háborús költségeit + végleg meg akarták gyengíteni Németországot, hogy ne kezdhessen újabb háborút.
Az 1921-ben „megállapított” jóvátételi összeg értelmetlenül magas, kifzethetetlen volt. A kifizetése körüli huzakodás (elsősorban a franciák és a németek között) végig kísérte a ’20-as éveket és állandóan mérgezte a két ország viszonyát.
Voltak ugyan „kibékülősebb” szakaszok – főleg az amerikai hiteleknek köszönhetően – de a jóvátételeket igazságtalannak tartó német közvélemény soraiban állandó támogatást biztosított a szélsőjobboldalnak. Erre épített Hitler is.
Következmény: Amikor – a gazdasági összeomlás hatására – 1932-ben végül eltörölték a jóvátételi fizetéseket, már késő volt. A német közvélemény széles tömegei fordultak a sértettségükre szélsőséges „gyógyírt” kínáló nácik felé.
- Előrehozott parlamenti választást tartanak Németországban 1930-ban.
Az Amerikából kiinduló gazdasági válság Németországot is elérte 1929-ben: csődök, munkanélküliség, szegénység. Az 1928-as választások után alakult kormánykoalícióban vita alakult ki a válságkezelés mikéntjéről, ezért azt a döntést hozták, hogy – feleslegesen – előrehozott választást tartanak 1930-ban.
A náci párt (NSDAP), amely 1928-ban alig 2,5%-al csúnyán leszerepelt, most kihasználta a lakosság elkeseredését és meglovagolta a nacionalista érzelmeket à 18% fölé kerülve áttörést értek el.
A válság súlyosbodott, az addig méltán megvetett, harsány, erőszakos és primitív náci párt egyre elfogadottabbá vált à már csak pár évnek kellett eltelnie 1933-ig, Hitler kancellári kinevezéséig.
A következmények: terror, népirtás, világháború, legalább 50 millió emberi élet elvesztése.
