Az Oszmán Birodalom már hanyatló korszakát élte a XVII. század második felében. Ezt a hanyatlást állította meg az (albán származású!) Köprülü család, amikor több tagjuk is nagyvezíri tisztségbe emelkedett. 1663-ban ők üzentek hadat a Habsburg Birodalomnak, melynek uralkodója ekkor I. Lipót volt.

A török főerők először a felvidéki (Bécstől már nem is túl messze fekvő) Érsekújvár ostromára indultak. Egy másik had a nemrég felépített Zrínyiújvár (másként: Új-Zrínyivár) ellen indult.

A szigetvári hős dédunokája augusztus közepén legyőzte a törököket, Érsekújvár, viszont hosszas ostrom után, szeptember végén a oszmánok kezére került. Ez lett a 6. magyarországi török vilajet székhelye.

Ősszel folytatódott a törökök diadal-sorozata: komoly ellenállás nélkül vehették birtokba Nyitrát és Lévát.

Zrínyi ismét nem tétlenkedett és ősz vége felé (novemberben) lélektanilag fontos győzelmet aratott a vízvári csatában.

Noha a koraújkorban a seregek télen szállásukra szoktak vonulni, Zrínyi kihasználta ezt az évszakot. 1664. januárjában és februárjában hajtotta végre leghíresebb haditettét.

 Január végén, több mint 200 km mélységben behatolt a megszállt területekre és felégette a Dráván (és mocsaras partjain!) hosszan átívelő, fából ácsolt hidat, Eszéknél. A z volt a célja ezzel, hogy a magyarországi hadszíntéren állomásozó török csapatok hosszú időre el legyenek zárva az utánpótlástól.

A sereg, út közben - időlegesen - több kisebb erősséget is elfoglalt.

Szrongatott helyzetében Lipót császár segítséget kért és kapott német szövetségeseitől (Rajnai Szövetség!) és még a - különben ellenségnek számító - franciáktól is.

Zrínyi vezetésével egyesült hadak tavasszal megostromolták Kanizsát - de visszafoglalniuk sajnos nem sikerült.

A Felvidéken több sikerrel jártak a keresztény hadak: De Souches császári generális vezetésével májusban előbb Nyitrán, majd júniusban Lévát foglalták vissza.

Június havát Köprülü Ahmed hatalmas túlerőben lévő serege Zrínyiújvár ostromával töltötte. A védők hősies kitartása lelenére a hónap végén a vár elesett. Júlis elején a törökök fel is robbantották a Muraközben létesült erősséget.

1664. augusztus 1-jén, Szentgotthárdtól nyugatra, a Rába két partján a magyarországi török háborúk egyik legvéresebb csatáját vívta meg a Montecuccoli generális egyesült keresztény hada a török főerőkkel. Az órákig tartó küzdelem hatalmas keresztény diadalt hozott: az oszmánok mintegy 20 ezer (!!!) halottat hagytak a harcmezőn.

(A csatáról nagyszerű kiállítást tekinthetünk meg Szentgotthárd város múzeumában)!

A keresztény hadak sajnos nem folytathatták az előrenyomulást és nem szabadíthattak fel területeket. Augusztus 10-én Lipót császár megbízottja, a szintén Rába-parti Vasváron a "szégyenletes" békét, mely az utóbbi évek összes török hódítását (pl. 1660: Várad, 1663: Érsekújvár) az ő kezükön hagyott.

A Kárpát-medence lakóinak, még negyed századot kellett várniuk a felszabadulásra...