Múlt héten osztálykirándultam Salgóbányára. Sok szép vidék van hazánkban, hová kevesebben jutnak el - pedig a táj gyönyörű, az emberek pedig kedvesek. Szeretnék röviden kedvet csinálni az országjáráshoz.
Két várat is meglátogattunk.
Az első Salgó volt.
Salgó vára a Boszorkány-kőről.
Salgót is a tatárjárás utáni, IV. Béla-féle kővár-építési hullmámban építtette egy úri nemzetség. Menedékvárként szolgált volna az újabb, keletről érkező támadás esetén. Helyén jól kiválasztották: 625 m magasságra épült (azaz 100 méterrel még a Jánosd-hegynél is magasabbra) - a környéket uraló hegyre.
Jól látható, hogy magas bazalt-kúp tetejére helyezték el a középkori építők a várfalakat.
Jól látható, milyen meredek úton kell felkapaszkodni - ez nyilván megkönnyítette a védők és megneheztítette az esetleges támadók dolgát.
Az egykori falak - a torony kivételével - csak csekély magasságban maradtak meg.
Salgó várába azért is érdemes - rövid sétával (a buszemegállótól kb. csak 1500-2000 m - felkapaszkodni, mert parádés a körpanoráma. Eső utáni napon jártunk ott: láttunk természetesen a Karancsot, a Mátrát, a távolban egyik irányban a Bükköt (Bél-kő), észak felé pedig még a Tátra havas csúcsait is!
A közvéleméyn számára vélhetően sokkal ismertebb a kicsit északabbra fekvő Somoskő vára.
Ugyanaz a - vélhetően igen jómódú - úri nemzetség építette, mint Salgót, ezt is a tatárjárás utáni években, de egy alacsonyabb hegyre: "csak" 490 m magasra.
A XVI. században mindkettő török kézre került, de az 1590-es években kezdődött "15 éves háborúban" (más néven: "hosszú háború") a keresztény csapatok mindkettőt visszafoglalták!
Jobb állapotban maradt meg, mint testvérvára, a vidékből kiemelkedve jobban is az utazók "szeme elé kerül", közelebb is van lakott településhez - így látogatottsága is jelentősebb.
Ezek a falak bizony magassab állnak. A két vár egymásból is jól látható. Közelségük miatt egyeten nap is felkereshetők.
A trianoni béke Somoskőújfalu települést Csehszlovákiához csatolta. Néhány lelkes helybelinek azonban sikerült 1923-ban elérnie egy csekély határmódosítást - így 1924 elején a falu visszatért Magyarországhoz. Ekkor azonban olyan furcsán húzták meg a határt, hogy a vár maga Csehszlovákiában maradt.
A jelenlegi szlovák-magyar határ pont a falak alatt húzódik, a vár így Szlovákiába esik. A két ország EU-belépése óta természetesen a határon való átsétálás természetesen semmilyen akadlyba nem ütközik. A belépésért itt elvben fizetni kell - euróban - de ottjártunkkor épp le volt lakatolva a jegyárusító bódé, így mi ingyen látogattuk meg :).
A végére egy kérdést szeretnék feltenni kedves kommentelőimnek és olvasóimnak: hol vtalálható még Magyarorszgáon egy másik Salgó vára?
