A XVI-XVII. században az Atlanti-óceán partján 13 angol gyarmat jött létre (igaz, nem mindegyiket alapították angol nyelvű telepesek).
1763-ban véget ért a hétéves háború. Ennek során a britek a franciák összes észak-amerikai gyarmatát elfoglalták (Kanadát, Louisiánát). A háború végeztével III. György király megtiltotta a telepeseknek, hogy az általa kijelölt vonaltól nyugatra terjeszkedjenek. Így kívánta megőrizni a békességet az ott élő indián törzsekkel.
Az 1775-1783 között vívott függetlenségi háborút - francia segítséggel - megnyerték az egykori gyarmatok. Az 1776-ban alakult Egyesült Államok határait az 1783-as versailles-i békében jelölték ki. Az USA nyugati határa ekkor a Mississippi lett, azaz az új állam jóval nagyobb területet kapott, mint a 13 gyarmat eredeti területe.
A következő évtizedekben két lépcsőben gyarapodott a tagállamok száma (13 --> 50). Első lépésként - kellő számú telepes odaköltözésekor - önkormányzattal rendelkező "területet" (Territory") hozhattak létre. Ha ennél magasabb (törvényben előírt) népességszámot értek el, akkor alakulhattak tagállammá ("State") és nyerhettek felvételt az Unióba.
1800-ban Napóleon visszaszerezte Spanyolországtól az 1763-ban elvesztett Louisiana nevű egykori gyarmatot - majd 1803-ban (15 millió akkori dollárért!) eladta az Egyesült Államoknak.
Az USA ezzel megduplázta területét, hiszen az ekkor megnevezett Louisiana a nagy folyótól egészen a Sziklás-hegységig ért.
A következő gyarapodás Florida lett. A szintén indián törzsek által lakott, mocsaras területet 1819-ben adta át Spanyolország a jenkiknek - némi nyomásgyakorlás után...
Közben jelentősen előrehaladt a népesség nyugatra vándorlása - és ezzel újabb "területek", majd államok szerveződése. Ezzel kiéleződött a vita a déli rabszolgatartók és az északi, szabad államok között.
Ezt a vitát - egyelőre - 1820-ban kompromisszummal zárták le. A nemrég megvásárolt Louisiana területén húztak egy vonalat: az ettől északra belépők a tervek szerint szabad államok lesznek, a vonaltól délre csatlakozók viszont tarthatnak rabszolgákat. (A rabszolgákat főleg gyapot-termesztő ültetvényeken dolgoztatták - a gyapot pedig melegégövi növény).
1836-ban az egykori hatalmas Mexikó északi részének angol nyelvű farmerei elszakadtak a spanyol nyelvű államtól és Texas néven független államot hoztak létre.
Texas független állami léte mindössze 9 évig tartott, mert 1845-ben csatlakoztak az Egyesült Államokhoz. A határ az USA és Mexikó között vitatottá vált.
Időközben a távoli észak-nyugaton is kiéleződött a helyzet, mert a hatalmas Oregon területét igényelte (a brit gyarmat) Kanada és amerikai telepesek is.
A két állam 1846-ban kötött egyezményt: a 49. szélességi fok mentén meghosszabbított nyugatra az eddigi kanadai-amerikai határt, de a végén tettek egy kis "kanyart", hogy Vancouver kanadai terület maradhasson.
Ezen eseményekkel párhuzamosan, 1846-48 között háború zajlott az Egyesül Államok és Mexikó között. A jenkik győztek, az 1848-ban megkötött békében hatalmas területet került át az USA-hoz.
Az 1846-os Oregon-egyezménnyel és az 1848-as békekötéssel így az USA eljutott a Csendes-óceán partjára.
1849-ben Kaliforniában aranyat találtak - a hírre olyan hatalmas embertömeg vándorolt ide rohamtempóban, hogy 1850-ben tagállammá tudtak szerveződni. Az ország közepén elterülő hatalmas prérin és a hegyekben egyelőre főleg indián törzsek éltek.
Ezen a térképen összefoglalva láthatjuk a terjeszkedés fent ismertetett főbb eseményeit.
