Nemrég egy posztomban bemutattam sok térképet arról, hogy a tudomány milyen útvonalakat feltételez a korai magyarság sztyeppei vándorlása számára:
https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2022/09/13/a_magyarsag_sztyeppei_vandorlasa_terkepeken
A történettudomány meglehetősen biztos pontja a magát magyarnak nevező törzsszövetség beköltözése a Kárpát-medencébe 895-ben, illetve az ezt megelőző és követő évtizedekben, Etelközből.
Ma arról hoztam térképet, hogy kit / kiket találhattak itt Árpádék?
A fenti - klasszikusnak mondható - térképen alapvető információk rajzolódnak ki - elsősorban írott források alapján. A Dunántúl a Frank Birodalom fennhatósága alatt állt (annak határvédő területi egysége - őrgrófsága - volt).
A Felvidék nyugati részén a Morva Fejedelemség nevű állam létezett (itt uralkodott a Fehér ló mondájából minden magyar kisgyereknek ismerős Szvatopluk). A térkép a korai Morva állam határát nagyjából a Garam mentén húzza meg, de jelöli, hogy ettől keletre is éltek szlávok.
Az Alföld és Erdély déli részére (talán a Marosig) a dunai Bolgár Állam - mely 680 és 1018 között létezett - terjesztette ki fennhatóságát.
Ez a térkép az első angol nyelvű változata. Érdemes megfigyelni a piros pöttyökkel körülhatárolt területeket - szláv népcsoportok régészeti leleteire utalnak.
Harmadik kis térképünk jelzi, hogy a Dunántúl ugyan frank uralom alatt állt, de a IX. század második felében - közvetlenül Árpádék érkezése előtt - itt szláv elit kormányzott vélhetően szintén szláv lakosokat - a frankok nevében. A Balaton nyugati végénél fekvő Mosaburg lehetett a központjuk - itt a régészek találtak itt a honfoglalók megérkezése előtt épült keresztény templomot.
A fenti térkép részben eseménytörténeti jellegű. Két kulcsfontosságú dátum is szerepel rajta:
862: az etelközi magyarok első, írásban dokumentált katonai vállalkozása a Kárpát-medencébe, illetve 881: újabb magyar hadjárat (morva szövetségben) a frankok ellen. (Egyébként ez Bécs - Vindobona - Wien - első említése az ókor óta). A Mosaburg-központú frank-szláv grófság itt is jelölésre került.
A fekete nyilak korábbi eseményekre utalnak: Nagy Károly frankjai a VIII. század végén győzték le az avar államot (elsősorban ötvösművészeti kincseik kifosztása céljából) - így lett övék a Dunántúl, kéb 100 évre.
Következő térképünk fokozottan támaszkodik a régészeti adatokra. A szláv leleteket három csoportja osztja: morva-szlávok, pannon-szlávok és azok, akikről alig szólnak az írott források. Látszik, hogy a dunántúli szláv leletek jócskán túlmutatnak hazánk jelenlegi nyugati határain: fellelhetők a Duna-mentén, a mai Ausztriában is.
Aki figyelmesen böngészte át az előző térképeket, többször láthatta az "avar" népnevet - elsősorban az Alföldön. Nos: ők nomád nép voltak, aki 568 óta uralták a Kárpát-medencét. A térképen olvasható 670/680-as dátum arra utal, hogy ekkor jelentős, új népesség költözött be az Avar Birodalomba: a tudomány őket azonosítja László Gyula nyomán az onogurokkal (őket hívjuk "késői avaroknak" is).
Látható, hogy az avarok / onogurok sűrűn benépesítették a Kárpát-medence sík részeit. Fontos felhívni a figyelmet, hogy uralmi területük olyan helyekre is kiterjedt, ahol nem ők éltek: Erdélyre, a Drávától délre eső Szlavóniára és a mai Alsó-Ausztria egy részére is. Az Enns folyóig - innen eredhet a magyar népmesék fordulata: Ober Enns - azaz: az Óperencián túl!
Mai utolsó térképünk ismét egy angol nyelvű változat. A kagáni - avar uralkodói központot - a Duna-Tisza közén feltételezi. A 804-es dátum az Avar Kaganátus, mint önálló állam pusztulását jelezheti (Nagy Károly frankjai által).
A kérdés: a késői avar / onogur nép tömegei vajon elpusztultak-e a frank csapás következtében? Lehetséges, hogy továbbra is az ő utódaik népesítették be az Alföldet - és akár megérhették Árpádék érkezését is?
A végére egy elgondolkodtató kérdés: a nyugati nyelvekben a mi népnevünk (Hungarian, Ungarisch stb.) nem a "magyar" ön-elnevezésünkből, hanem az onogur szóból származik! Talán van valami közünk az onogurokhoz?
