Albániáról mindenki hallott már - de kevesen tudnak bármit is az ország sajátosságairól. Jelen poszthoz érdekes térképet hoztam - melyeket a Balkán történelmével összhangban lehet megérteni.

Az ország etnikailag korántsem egysíkú. Észak-nyugaton - a montenegrói határnál - élnek (kis létszámban) szerbak, keleten (természetesen a macedón határnál) macedónok, délen pedig (nagyobb létszámban) görögök (az össznépesség mindössze 3%-a)

A "legizgalmasabb" népcsoportot az "arumun"-ok alkotják. Ők újlatin nyelvű hegyi pásztornép - személyükben a legmélyebb bizonyítékai, hogy a román nép a korai középkorban a Balkán-félszigeten alakult ki és innen vándoroltak ÉK-felé: előbb a Dunán átkelve Havasalföldre, majd onnan tovább Erdélybe.

A fenti térkép viszonylag friss és településekre lebontott. Kiderült belőle, hogy a görögség valójában csak néhány - határmenti - településen alkot többséget (Gjirokaster régióban). A macedón többség pedig még kisebb területen, pusztán Pogradec környékén él.

Kifejezetten érdekes, hogy az albán nyelv két, eltérő dialektusra oszlik: az északi a "gheg", a déli pedig a "toszk"

Talán még kevesebben tudják, hogy Európában talán az albán nép rendelkezik a legérdekesebb vallási megoszlással - természeti történelmi okokból.

Az ország északi / észak-nyugati területein a lakosság a katolikus hitet vallja. Főleg Shkodra és Durres régiókban. Gondoljunk rá, hogy Durres középkori olasz neve Durazzo volt (innen kapta nevét pl. a nápolyi Anjouk egyik ága is). E területek népét a korai középkor óta nyugati keresztény misszionáriusok térítették meg - és ők megtartották hitüket az oszmán uralom hosszú évszázadai alatt is. Most mintegy 10%-ot tesznek ki.

 Délen és a dél-nyugati tengerparton főleg ortodoxok élnek (természetesen ide tartoznak a görögök is). Őket a középkor korai századaiban bizánci misszionáriusok térítették meg. Most mintegy 7%-nyian vannak.

Érdekes módon a nyugati és a keleti keresztény albánok területei nem igazán érintkeznek egymással - mert az ország közepe muszlim.  (Ők teszik ki az összlakosság 57 %-át). Nos, a hosszú évszázados oszmán uralom nem múlhatott el nyomtalanul az albán nép "feje felett".

A muszlimmá válás akár komoly karrier-lehetőségeket is hozott az áttérők számára. Gondoljunk csak a magyar történelemből is jól ismert Köprülü-dinasztiára, akik a XVII. század második felében egészen a szultán utáni legmagasabb rangra, a nagyvezíri rangra emelkedtek. Közülük Kara Musztafa 1683-ban Bécsig vezették a soknemzetiségű oszmán hadakat.

A térképen még egy különlegességet figyelhetünk meg: az albán muszlimok egy része a szunnita irányzat követője (akárcsak a Föld muzulmánjainak mintegy 90%-a). Élnek azonban Albániában szép számmal egy különleges muszlim csoport hívei is: ők bektasik.

Ez a térkép kifejezetten a muszlimokra koncentrál - települési szintre lebontva. Jól látszik, hogy számtalan régióban egymással keverve - és békességben - élnek a keresztény és muszlim albánok.

Vallási egyneműség csak néhány régióra jellemző. Északon ilyen Lezhé és Shkodra (ahol szinte mindenki katolikus; délen délen pedig a görögök által lakott, ortodox Gjirokaster.

Velük ellentétben a fővárostól keletre és észak-keletre (azaz a Balkán belseje felé) szinte mindenki a muszlim hit egyik vagy másik ágát követi.

A teljes képhez azt is meg kell figyelnünk, hogy albánok nem csak Albániában élnek - hanem a vele szomszédos Koszovóban is.

Koszovó etnikailag még "egyöntetűbb", mint Albánia: a két peremen élő némi szerb lakosság mellett, itt szinte mindenki albán.

A koszovói albánság vallási szempontból sokkal kevésbé megosztott, mint az anyaországi: 93%-uk muszlim, a 2-2%-nyi katolikus és ortodox néhány településen él.

Jól látható, hogy a koszovói és az anyaországi albánság valójában egyetlen nagy etnikai tömböt képez. 

Különösen akkor igaz ez, ha ide vesszük Macedónia észak-nyugati részét is.

Ha valaki kedvet kap Albánia meglátogatására, akkor érintetlen, gyönyörű tengerpartokon és szép, hegyvidéki tájakon kívül még valamit biztosan fog látni - rengeteg, szinte egyforma betonbunkert.

A kommunista diktatúra időszakában teleépítették velük az országot - elsősorban a határok mentén.

És akkor se lepődjön meg a kedves turista - ha a mediterrán tengerparton is beléjük botlik :).