Nemrég egy posztomban bemutattam sok térképet arról, hogy a tudomány milyen útvonalakat feltételez a korai magyarság sztyeppei vándorlása számára:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/2022/09/13/a_magyarsag_sztyeppei_vandorlasa_terkepeken

A történettudomány meglehetősen biztos pontja a magát magyarnak nevező törzsszövetség beköltözése a Kárpát-medencébe 895-ben, illetve az ezt megelőző és követő évtizedekben, Etelközből.

Ma arról hoztam térképet, hogy kit / kiket találhattak itt Árpádék?

A fenti - klasszikusnak mondható - térképen alapvető információk rajzolódnak ki - elsősorban írott források alapján. A Dunántúl a Frank Birodalom fennhatósága alatt állt (annak határvédő területi egysége - őrgrófsága - volt).

A Felvidék nyugati részén a Morva Fejedelemség nevű állam létezett (itt uralkodott a Fehér ló mondájából minden magyar kisgyereknek ismerős Szvatopluk). A térkép a korai Morva állam határát nagyjából a Garam mentén húzza meg, de jelöli, hogy ettől keletre is éltek szlávok.

Az Alföld és Erdély déli részére (talán a Marosig) a dunai Bolgár Állam - mely 680 és 1018 között létezett - terjesztette ki fennhatóságát.

Ez a térkép az első angol nyelvű változata. Érdemes megfigyelni a piros pöttyökkel körülhatárolt területeket - szláv népcsoportok régészeti leleteire utalnak.

Harmadik kis térképünk jelzi, hogy a Dunántúl ugyan frank uralom alatt állt, de a IX. század második felében - közvetlenül Árpádék érkezése előtt - itt szláv elit kormányzott vélhetően szintén szláv lakosokat - a frankok nevében. A Balaton nyugati végénél fekvő Mosaburg lehetett a központjuk - itt a régészek találtak itt a honfoglalók megérkezése előtt épült keresztény templomot.

A fenti térkép részben eseménytörténeti jellegű.  Két kulcsfontosságú dátum is szerepel rajta:

862: az etelközi magyarok első, írásban dokumentált katonai vállalkozása a Kárpát-medencébe, illetve 881: újabb magyar hadjárat (morva szövetségben) a frankok ellen. (Egyébként ez Bécs - Vindobona - Wien - első említése az ókor óta). A Mosaburg-központú frank-szláv grófság itt is jelölésre került.

A fekete nyilak korábbi eseményekre utalnak: Nagy Károly frankjai a VIII. század végén győzték le az avar államot (elsősorban ötvösművészeti kincseik kifosztása céljából) - így lett övék a Dunántúl, kéb 100 évre.

Következő térképünk fokozottan támaszkodik a régészeti adatokra. A szláv leleteket három csoportja osztja: morva-szlávok, pannon-szlávok és azok, akikről alig szólnak az írott források. Látszik, hogy a dunántúli szláv leletek jócskán túlmutatnak hazánk jelenlegi nyugati határain: fellelhetők a Duna-mentén, a mai Ausztriában is.

Aki figyelmesen böngészte át az előző térképeket, többször láthatta az "avar" népnevet - elsősorban az Alföldön. Nos: ők nomád nép voltak, aki 568 óta uralták a Kárpát-medencét. A térképen olvasható 670/680-as dátum arra utal, hogy ekkor jelentős, új népesség költözött be az Avar Birodalomba: a tudomány őket azonosítja László Gyula nyomán az onogurokkal (őket hívjuk "késői avaroknak" is).

Látható, hogy az avarok / onogurok sűrűn benépesítették a Kárpát-medence sík részeit. Fontos felhívni a figyelmet, hogy uralmi területük olyan helyekre is kiterjedt, ahol nem ők éltek: Erdélyre, a Drávától délre eső Szlavóniára és a mai Alsó-Ausztria egy részére is. Az Enns folyóig - innen eredhet a magyar népmesék fordulata: Ober Enns - azaz: az Óperencián túl!

Mai utolsó térképünk ismét egy angol nyelvű változat. A kagáni - avar uralkodói központot - a Duna-Tisza közén feltételezi. A 804-es dátum az Avar Kaganátus, mint önálló állam pusztulását jelezheti (Nagy Károly frankjai által).

A kérdés: a késői avar / onogur nép tömegei vajon elpusztultak-e a frank csapás következtében? Lehetséges, hogy továbbra is az ő utódaik népesítették be az Alföldet - és akár megérhették Árpádék érkezését is?

A végére egy elgondolkodtató kérdés: a nyugati nyelvekben a mi népnevünk (Hungarian, Ungarisch stb.) nem a "magyar" ön-elnevezésünkből, hanem az onogur szóból származik! Talán van valami közünk az onogurokhoz?

Rendszerese olvasóim talán már várták is a folytatást: most az első olyan rendszerváltás utáni választás plakátjaihoz értünk, amikor a kormány ismét bizalmat kapott a választóktól.

A fiatalabbak kedvéért: a 2006-os választásoknak úgy futott neki az ország, hogy a MSZP-SZDSZ koalíció kormányozta az országot és Gyurcsány Ferenc volt hazánk miniszterelnöke.

Egy klasszikus plakát: az aktuális miniszterelnök szerepel a nagyobbik kormánypárt plakátján, szelíd mosoly, háromszavas szlogen + 10 konkrét ígéret.

Ma már talán kevesen emlékeznek Kiss Péterre, de 2004-ben, Medgyessy Péter belső megbuktatásakor az MSZP elnöksége őt javasolta a helyére, azaz ő lett, lehetett volna hazánk miniszterelnöke. Ki tudja, hogy alakult volna a magyar történelem, ha 2006-ban az ő vezetésével kampányolnak a szocialisták?

A nagyobbik kormánypárt a pozitív üzenetek mellett negatív tartalmú plakátokat is kihelyezett: a legerősebb ellenzéki párttól óvó plakát nem véletlenül dolgozik narancssárga színekkel...

A kisebbik koalíciós párt plakátra tette húzóarcát, Kuncze Gábort + egy gyermeket. Magukat liberálisként határozták meg, klasszikus színűk pedig a kék.

Ez a plakát a két forduló között készülhetett: megköszönik az első forduló listás szavazatait, egyúttal pedig a kormánypárti (a legtöbb körzetben a második fordulóban MSZP-s) jelölt támogatására buzdítanak. Megint ugyanazzal a kisfiúval.

2006-ban egyértelműen a Fidesz volt a legerősebb ellenzéki párt. Plakátjuk egyszerű üzenetre épül: váltsuk le a Gyurcsány-kormányt! A két ujjból formázott V betű egyértelműen a győzelem klasszikus jelét mutatja.

Egy újabb egyszerű üzenet. A narancsszín erőteljesen dominál. A dátumból kiderül, hogy a két forduló között készült.

Ezen a Fidesz-plakáton konkrét ígéreteket olvashatunk - mégheozzá erős kritika éllel megfogalmazva, az aktuális kormányt kritizálva. Látható, hogy a mondatok kifejezetten szociális tartalmúak.

Egy Fidesz-palát, ami nem narancssárga: a piros szín egyértelmű utalás: a szocialista-szdsz-es kormány miatt romlott a lakosság helyzete...

KDNP-plakát -furcsa színben. A dolog érdekessége, hogy a párt ekkor már nem indult önállóan. Azért a Fidesz-logó persze megvan, bár nem túl nagy méretben. A képen a két pártelnök fog kezet. A fenti jelmondat Rákóczitól származik.

A múlt és a jövő találkozása egy plakáton: a MIÉP 1998 és 2002 között parlamenti párt volt, de 2002-ben kiestek. A Jobbik ekkortájt kezdett komolyabb erővé válni, de az áttörés még váratott magára...

Három név - három generáció. A kisgazdapárt - amely 1998 és 2002 között még a kormányban szerepelt, a 2002-es választásokon megsemmisült. A Jobbik pedig ekkortájt próbálkozott a pártszerű létezéssel. Csurka István Kádár-kori drámaíróból lett a magyar nemzeti radikalizmus húzóarca és megmondóembere.

A kormánynak balról is akadt ellenzése: a valaha 4% feletti (de parlamentbe soha be nem jutó) Munkáspárt - és Thürmer Gyula, mint "kirobbanthatatlan" kádárista.

"Oroszország, amely egykor a második legnagyobb haderő volt a bolygón, most a második legnagyobb haderő Ukrajnában"

(Ben Hodges nyugalmazott tábornok, az Európában állomásozó amerikai haderő egykori főparancsnoka)

Ukrán katonák hazájuk lobogójával egy felszabadított településen a harkivi régióban

„Ezekben a napokban az orosz hadsereg a legjobb oldalát mutatja, a hátát”

(Volodimir Zelenszkij - Ukrajna elnöke)

A II. világháború európai befejezésének napján VI. György király, a felesége, W. Churcill miniszterelnök és két lányuk így köszöntötték az ünnepló tömeget Londonban.

A hunokról valójában nagyon keveset tudunk. Nomád nép volt, akik Belső-Ázsiából származnak. A tudomány felvetette, hogy talán azonosak lennének a kínai forrásokban zsuan-zsuan néven emlegetett etnikummal - de ez az azonosítás egyetlen (egyébként magyar tudós által!) Belső-Ázsiában megtalált feliraton alapul, így nem bizonyított.

A késő-római forrásokból tudjuk, hogy 375 táján lépték át Ázsia és Európa földrajzi határát (az Uraltól délre).

A kelet-európai síkságon ekkor főleg germán népek éltek: a rájuk zúduló nomád támadás hatására a keletebbre élők (keleti gótok, gepidák) hun alattvalók lettek, mások (elsősorban a nyugati gótok) a Római Birodalomba költöztek be.

Az ún. "Hun Birodalom" tipikus nomád képződmény volt: rendkívül változékony, sok népet magából foglaló - és erősen germán jellegű. A nomád birodalmak nevüket vezető rétegükről / etnikumukról kapják.

Az V. század első évtizedében birodalmuk központját a Kárpát-medencébe helyezték át. Ekkortájt szűnt meg a római fennhatóság a Dunántúlon (az egykori Pannoniában), de feltételezhetjük a helyi lakosság egy része helyben maradhatott.

A hunok hozták magukkal számos alávetett népüket (akik a seregben szolgáltak, földet műveltek stb.): így kerültek pl. keleti gótok a Dunántúlra és gepidák a Tiszántúlra és Erdélybe.

A hun birodalom legismertebb uralkodója Attila (Etele) volt, aki a 440-es évek elejét, testvérét Budát (Bleda) megölve jutott trónra.

Több híres, római források által viszonylag jól dokumentált hadjárat is fűződik nevéhez.

447-ben Konstantinápolyt támadta (a nomád birodalmak fő célja mindig is a zsákmányszerzés, hadisarc kicsikarása, adószedés volt).

451-ben Galliára támadt: ekkor következett be a híres catalaunumi csata itt formálisan a "hun" és a "római" seregek ütköztek meg, ám valójában mindkettőben főleg alávetett / szövetséges germán népek harcoltak egymás ellen.

452-ben  a hunok Itáliára törtek: ekkor zajlott le Attila és Leó pápa híres találkozása.

453-ban Attila meghalt - a nászéjszakáján kapott agyvérzést, ami összefügghetett az alkohol nem éppen mértékletes fogyasztásával is...

453- után a hunok visszahúzódtak a keleti sztyeppére - ahol hamar feloldódtak a "népek olvasztótégelyében". A Kárpát-medence a hun uralom alól felszabadult germán népekre maradt (keleti gótok, később longobárdok, illetve gepidák); a kelet-európai lombos erdők övezetében ekkor már szláv törzsek éltek, a sztyeppe pedig maradt a népek országútja - elsősorban török jellegű nomád népekkel.

Mivel a hunok Kárpát-medencei tartózkodása legfeljebb 50 év lehetett, ezért elképesztően kevés régészeti lelet maradt utána - és ezek etnikaii azonosításai is meglehetősen kérdőjeles. 

A hunokról alig tudunk valamit...

Sok évszázaddal később (1282-85 között) egy Kézai Simon nevű értelmiségi - IV. (Kun) László magyar király udvari papja gesztát írt a magyar történelemről.

Az ország legfőbb problémája akkor az volt, hogy a kőváraikra és magánhadseregeikre támaszkodó arisztokraták (a formálódó tartományurak) dacoltak a királyi hatalommal és kaotikus, belháborús állapotokat teremtettek. Az ország békére vágyó, bölcs püspökei a korai rendiség meghonosításában látták a megoldást: keresték azokat a társadalmi rétegeket, akikkel összefogva újra meg lehet erősíteni a királyi hatalmat. Ebbe a - tartományúr-ellenes - összefogásba kísérelték meg bevonni az ekkor formálódó köznemességet: az egykori vitézek, királyi szerviensek utódait. Nekik írt ideológiát Kézai Simon, amikor azt állította, hogy az összes nemes ( a tartományuraktól a legkisebb birtokosokig) egyfajta közösséget, communitast alkot, akik a királlyal együtt vezetik az országot!

Ehhez keresett történelmi indoklást: ekkor dolgozta ki a hun-magyar azonosság elméletét, mely szerint a magyar nemesek a hun harcosok utódai - ezért van joguk az ország vezetésére. Kézai, mint művelt klerikus ezt az ötletet vélhetően korabeli nyugati írásokból merítette. A nyugati népek nem igazán tudták megkülönböztetni az időnként felbukkanó nomád hullámokat, ezért találunk (pl. német apátoknál), olyan kifejezéseket, mint pl. "hunok, azaz avarok, azaz magyarok".

Ráadásul ekkortájt divat volt az európai népeknél a dicső ősök keresése (pl. némely angol történetíró azt híresztelte, hogy ők a trójaiktól származnak :)).

A kérdés az, hogy a magyar népnek volt-e valamiféle saját hun hagyománya? A kérdés - írott források hiányában - nem eldönthető. Egyes történészek felvetették, hogy talán valamelyik, a Volga mentén (Magna Hungariaban) csatlakozott magyar népelem hozhatott magával ilyet (a VII-VIII. század környékén). Ha így is van, a hagyomány semmiképpen sem jelent bármiféle "etnikai rokonságot" -a hunok és a magyar felbukkanása közt több évszázados szakadék van.

Felmerülhet még az Árpád-ház esetleg Attila-hagyománya (ilyesmire utalhat Anonymus (P. mester) 1210 környékén a honfoglalás regényes elmesélésében. Nos: Attila híre évszázadoki fennmaradt (nyugaton éppúgy, mint a sztyeppén), ezért az egyes nomád uralkodói nemzetségek szívesen kötötték magukat hozzá...

Amikor a XVIII-XIX. században a bontakozó magyar nyelvtudomány bebizonyította anyanyelvünk uráli (finnugor) rokonságát, akkor a magyar nemességnek ez azért nem tetszett, mert önnön kiváltságait a Kézai ideológiai fejtegetéseiből vezette le... Mivel a XIX-XX. századi magyar nacionalizmus a nemesi ideológia folyományaként született,így került bele a hun-magyar azonosítás képzete.

Kedves Olvasóim és Nézőim!

Több, mint hétezren olvastátok el Regéc váráról írott posztomat.

Nos: a várban nem csak fotókat készíettem, hanem három videót is! Ezekkel szeretnéém most megörvendeztetni hazánk szép tájainak és történelmének kedvelőit.

 Az első filmet az Öregtornyban forgattam (mely a 200-es ávekben épült újjá). Mesélek benne a várról és a szép tájról is.

Ebben a vidóban azt a reneszánsz palotát mutatom be, amely 2020 és 2022 között épült újjá - melynek eredetijében sajátította el a betűvetés alapjait a későbbi nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc

A harmadik filmet az Alsóvárban forgattam - visszatekintve a korábban már bejárt részekre és újra kitekintve a szép zempléni tájra.

Jó olvasást, kelleems fimnézést és örömteli országjárást kívánok Mindnyájatoknak!

A keresztény remeték - először Egyiptomban a III-IV. században - magányosan vonultak el a világból (sivatagba, később erdők mélyére), hogy magányosan imádkozzanak. Ebből alakult ki a keresztény szerzetesség, ahol a közösségi életet valamilyen regula szabályozza. (Ezek közül a Nursiai Szent Benedek által írt vált a legsikeresebbé - ebből lett később a bencés rend).

1100 körül Kölni Szent Brúnó kísérelte meg a remete- és a szerzetesi eszményt egyszere megvalósítani. A magas francia hegyekben alapított kolostorában a szerzetesek mindegyike saját kis "házacskában" tölti mindennapjai nagy részét: itt mádkozik és dolgozik - ugyanakkor a nap meghatározott órűiban (éjszaka is) a közösség tasgjai közös imára gyűlnek össze. Első kolostorukról elnevezve ők lettek a karthauzi rend, akik a három szerzetesi fogadalom (szegénység, tisztaság, engedelmesség) mellé azt is megfogadják, hogy napjuk nagy részét csendben, hallgatásban töltik. Ezért hívta a köznyelv őket "néma barátoknak".

1332 körül egy Albert nevű, Habsburg-dinaszbeli osztrák herceg alapított egy hegyek között megbúvó, Gaming nevű kicsiny faluban egy szép karthauzi kolostort.

Ez Albert hercog gótikus szobra a kolostor templomából.

Jól láthatók az önálló házacskák, ahol a szerzetesek laktak - amikor éppen nem imára vagy szentmisére gyűltek össze a templomban.

A kolostor temploma természetesen gótikus stílusban épült - a jelnleg látható ablakok természetesen nem eredetiek már.

Ez viszont egy eredeti gótikus ajtó a kolostorból.

A XVII. században új szárnyak épültek a kolostorhoz.

1782-ben II. József császár (a mi "kalapos királyunk") Ausztriában is bezáratta az általan nem hasznosnak ítélt szerzetesrendeket. Erre a sorsra jutottak birodalma karthauzi kolostorai. Gamingban is megszűnt ekkor a szerzetesi élet: a házakat eladták, az épületet küülönböző célkora használták 200 évig.

A XX. század vége felé egy osztrák építész vette meg az akkor rossz állapotban lévő épületegyüttest: felújította, átépítette. Jelneleg zseniálisan, több célra is kihaasználják a gyönyörú épületet: négycsillagos szálloda van benne, étteremmel - sok termet pedig egy armerikai katoilkus egyetem bérek európai campusának.

Gaming látogatható, kívül belül megnézhető. Az egykoro kolostor meglátogatása után pedig érdemes kisebb-nagyobb túrákat tenni a falut körülölelő gyönyörű hegyekben.

Ajánlom, nézzétek meg itt forgatott videómat is!

Ausztria szép tájainak egyike a Wachau - a Duna áttörése a hegyek között a Melk és Krems közti szakaszon. A táj némileg a mi Dunakanyarunkra emlékeztet.

Itt található a sziklaoromra épült Dürnstein vára.

Amint jól látható, a váron belül több szintet figyelhetünk meg - a hegytetőn lévő belső palotát / udvart alsóbb falszakaszok is védelmezik.

Dürnstein a világtörténelembe a XII. század végén került be.

A 3. keresztes (1189-1192) hadjárat során (még az odaúton) meghalt I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, így a német kontingens vezetését Lipót ország herceg vette át (ő még nem a Habsburg, hanem a Babenberg-dinasztia) tagja volt. A szentföldi harcok során összeszólalkozott Oroszlánszívű Richárd angol királlyal. Amikor a neves angol lovagkirály 1193-ban hazafelé tartott Angliába, akkor Ausztrián keresztülhaladva Lipót herceg fogságba ejtette - és csak váltságdíj fejében bocsátotta szabadon.

Richárd itt, Dürnstein falai között raboskodott

Ezek bizony román stílusú boltívek.

A várba - a történelmi emlékek felidézésén kívül - a szép táj miatt is érdemes felsétálni. Kifejezetten könnyű út vezet fel a városkából.

Wachau sajátossága a szőlőtermesztés és borászat.

A Duna már itt is nagy folyó - de azért érezhetően keskenyebb. mint Magyarországon.

A képen látható, kékre festett barokk torony a város másik nevezetessége.

Dürnstein városa maga is igen ősi - a képen látható templomtorony (a városkapu mellett) is román stílusú.

A vár megtekintése után érdemes a városka főutcáján is végigsétálni és az ősi házakban gyönyörködni.

Kedvcsinálóként ide linkelem egy, a várban készült videómat is:

 További érdekes videókat találtok még YouTube-csatornámon.

Ferenc József és Sissi házasságából négy gyermek született: háromy lány mellett (akik nem jöttek szóba a trónöröklés szempontjából) egy fiú: Rudolf.

Ő követett el öngyilkosságot, 1889 januárjában Mayerlingben.

Trónökrlés szempontjából így Ferenc József fiútestvérei következtek.

A császárnak három öccse volt. A legidősebb, Miksa még az 1860-as években - III. Napóleon, francia császár kalandja keretében - bevállalta, hogy "Mexikó császára" lesz. Amikor azonban 1865-ben véget ért az amerikai polgárháború, az USA felszólítására a franciák kénytelenek voltak csapataikat kivonni Mexikóból: Miksa támogatás nélkül maradt és a köztársaságpárti felkelők 1867-ben kivégezték.

A legfiatalabb öccs, Lajos Viktor nem bizonyult pszichésen ép személyiségnek, így a diansztia elrejtette a világ szeme elől (egy kastélyban tartották).

Így 1889-ben az egyetlen szóba jöhető öccs, Károly Lajos vált trónörökössé. Ő meglehetősen fiatalon, 1896-ben elhunyt - így lett trónörökös főszereplőnk, Ferenc Ferdinánd, Ferenc József unokaöccse.

Ő édesanyját még gyermekklént elvesztette - viszont örökölte tüdőbaját, ezért az 1890-es években szinte már családja is "lemondott róla". Ő azonban vasakarattal meggyógyult (évekig hajókázott a Níluson - ezt egy átlag állampolgár aligha tehette volna meg) és orvosi utasítsra hízott kb. 20-30 kilót.

Európába hazatérve is szinte megállás nélkül vándorolt, alig töltött hosszabb időt egy-egy helyen. Egyik tartózkodási helye az Artstettenben (Alsó-Ausztriában) található kastély volt.

Életét elsősorban a vadászat tölöttte ki: agresszív személyiségét mutatja az általa végzett tömeges pusztítás: az évtizedek során mintgey 240 ezer (!!!) állatot lőtt le.

Erős vallásosság jellemezte - a kastélyban természetesen saját temploma volt - de kérdés, hogy a krisztusi szeretet valódi tartalma mennyiben érintette meg személyiségét?

Az 1890-es években szerelmes lett egy Chotek Zsófia nevú cseh grófnőbe - akit azonban a dinasztia feje, Ferenc József nem tallált elég magas rangúnak egy leendő uralkodó számára... Hosszas könyörgés után csak 1900. június 28-án vehette feleségül - de feleséges szerepelhetett trónörökös-feleségként nyilvánosan és gyermekeik nem nem lettek jogilag trónörökösök!

Ferenc Ferdinánd természetesen a birodalom magas rangú tábornoka is volt - katonai minőségében szerepelve, vihette magával feleségét...

Házassági évfordulójukra, 1914. június 28-án Szarajevóba látogattak, többek között katonai parádéra...

Aznapi utazó-autójuk másolata az artsetteni kastélyban tekinthető meg.

Jűúnius 28-a a szerb történelem gyásznapja (az 1389-es rigómezei csata napja) - és néhány diák fel is készült a trónörökös meggyilkolására.

Az aznapi első próbálkozás - egy robbantás - még nem érte el Ferenc Ferdinándot. Délután folytatták a programot, amikor a kocsi-karaván (tévedésből!) rossz sarkos fordult be pontosan Gavrilo Princip elé kerültek, aki közvetlen közelről két lövést adott le. Bár a feleséget nem tervezte megölni, de mindketten halálos lövést kaptak.

Egy hónappal később, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának - és kitört az I. világháború.