Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

A kontinens, amely alig vállal gyermeket: a női termékenység megoszlása Európa országai között

Egy "zuhanás" anatómiája

2025. február 12. - Szentgáli Zsolt

Blogom rendszeres olvasói tudják, hogy egyik érdeklődési területem a demográfia.

A történelem nem csak a régmúlt vagy akár a közelebbi múlt vizsgálata - hanem valóban "a jelenbe ér".

Ezért hoztam már egy térképet a legfrissebb (2023/2024-es) adatokkal.

fertilitas_2023_24.png

A demográfiával foglalkozók tudják, hogy a fertilitás ("női termékenység") kulcsszáma 2,1: ha egy adott évben az várható, hogy egy nőnek élete során ennyi gyermeke születik, akkor az adott ország / régió népessége éppen stagnál. (Azért nem 2 ez a szám, mert soha nem fordul elő, hogy egy országban az összes embernek szülessen gyermeke - pl. biológiai okokból).

 Jól látható, hogy a jelen Európájában egyik nemzet sem éri el ezt a számot - sőt, egyre távolodunk tőle.

Az 1,8-as szintet négy európai ország tudta megközelíteni:

a Balkánon Bulgária és Montenegró, a Kaukázusban pedig Georgia és Örményország. A kedvező bolgár születési számokban talán szerepet játszhat, hogy Európa egyik jelentősebb cigány népcsoportja él ebben az országban. Az is megfontolandó, hogy épp Bulgária kezdett a minimálbér lendületes emelésébe.

Néhány ország még az 1,5-ös "pszichológiai" határ fölött tudja tartani magát:

Írországban (,166) talán a fellendülő gazdaság és a megőrzött katolikus hit együtt jelentenek némi előnyt.

Franciaországban (1,64) talán a családtámogatás és a - több gyermeket vállaló - muzulmán családok együtt tesznek még róla, hogy itt még nem olyan meredek a "lejtő".

Az egykori Jugoszlávia néhány tagállamában is 1,5 fölött tudtak még maradni: Szerbia (1,6), Bosznia-Hercegovina (1,59):(szegénység kontra muzulmán lakosság - mint egymás ellen ható tényezők) és Szlovénia (1,51)

Ha figyelmünket a színskála másik felére fordítjuk, akkor igen súlyos "összeomlásokat" látunk.

Meglepő módon jelenleg arányaiban a legkevesebb gyermek Európában három hagyományosan katolikus nemzetnél születik:

Lengyelországban (,1) és Litvániában (1,11) talán a fiatalok tömeges kivándorlása miatt nem születnek gyermekek; Spanyolországban (1,13). sokat hallani lakhatási nehézségekről.

Nem sokkal "vidámabb" az észt (1,2) és az olasz (1,21) (itt tömeges a panasz a "mamahotleben maradó 30/40-esekre) helyzet sem.

Látható, hogy Magyarország adatai eléggé beilleszkednek az aktuális európai trendekbe. Az 1,38-as fertilitásunk alacsonyabb, mint a környékbeli poszt-kommunista országoké (Románia, Szlovákia,Horvátország, Csehország) - de még kedvezőbb, mint Ausztria (1,31) (Ez utóbbi azért is hihetetlenül alacsony, mert Ausztriában nagyon komoly a családtámogatási rendszer)

Érdemes rövid kitekintést tenni az Európán kívüli - de közeli - nemzetekhez.

A muzulmán Törökország női termékenysége (1,51) olyan hihetetlenül alacsonyra esett vissza - mely több fejlett, nyugati nemzetét is alulmúlja...

Feltűnő, hogy más muzulmán nemzetek is egyre inkább az európai népesedési mintát követik: Azerbajdzsán:1,57 (pedig itt még jelentős földgáz-vagyon is van!), Tunézia (,1,61) és a siíta Irán (1,67) - ahol nemrég még népességrobbanás zajlott.

fertility_map_csokkenes_eve.png

Ez a második térkép újabb érdekes összefüggéseket tár fel: azt mutatja, hogy az egyes európai országok melyik időszakban estek a 2,1-es kritikus határ alá?

Látható, hogy először a skandináv "jóléti társadalmakban" (Svédország, Finnország, Dánia) - valamint (bár teljesen más helyzetben voltak) - az akkori Jugoszlávia több tagköztársaságában (Szerbia, Horvátország) kezdtek a családok egyre kevesebb gyermeket vállalni. Itt a Balkánon a fiatalok tömeges kivándorlása lehetett az ok.

Már a '70-es években elérte a folyamat a gazdagabb nyugat-európai nemzeteket is (Nagy-Britannia, NSZK, Benelux-államok, az Alpok nemzetei stb.)

A '80-as években a születésszám csökkenése "begyűrűzött" újabb balkáni nemzetekhez és általában Dél-Európába is.

Néhány "hagyományosabb" (talán agrár-jellegűbb) társadalom  (Kelet-Európában)"tartotta magát még az 1989-es nagy változásokkor is (pl. Lengyelország, Szlovákia, Macedónia, Moldova)

Európa két végén vállaltak még az ezredfordulón is sok gyermeket: a hideg Izlandon és a szegény, balkáni, részben muzulmán Albániában.

Végső kitekintésként még annyit tennék hozzá, hogy már az ázsiai "jóléti" társadalmak is megérkeztek a demográfiai csökkenés szakaszába: már Kína és Japán népesség is csökken - Dél-Koreáé pedig egyenesen zuhan.

Öt megrendítő fotó a XX. századból

A XX. század nem szűkölködött azokban a szörnyűségekben, melyeket mi emberek okoztunk egymásnak. A gonoszság határhelyezeteket vált ki - melyben az emberek képesek egészen felemelően is viselkedni. Ráadásul ebben a században a fényképezés lehetősége egyre többeknek adatott meg - így számtalan olyan kép készült, melyek egyszerre tanúskodnak az emberi természet rettenetes és felemelő oldaláról.

Öt megrendítő fotót válogattam mára Kedves Olvasóimnak. Időrendi sorrendbe tettem őket.

bucsuzo_katona_1942.png

1942-ben Hitler követelésére kiküldték a keleti frontra a 2. magyar hadsereget. Őket morzsolta fel a szovjet túlerő a Don-kanyarban, 1943 januárjában. A frontre induló katonától édesanyja búcsúzik - nem tudjuk, látták-e egymást még valaha...

r_kennedy_vonata_1968.png

1968 júniusában Los Angelesben lelőtték Robert Kennedyt, aki épp a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányolt.

Holttestét vonattal vitték a keleti partra. Ez a szegény munkáscsalád néma tisztelgéssel adózik a sokgyermekes, hívő államférfinak - aki talán az USA szociálisan leginkább érzékeny elnöke lett volna.

 willy_brandt_1970.jpg

1970-ben Willy Brandt, az NSZK első szociáldemokrata kancellárja Varsóba látogatott. Ott letérdelt a varsói gettó emlékművelő előtt - ezzel túllépett a szokásos diplomáciai gesztusokon.

Utóbb saját maga így beszélt tettéről:

"A német történelem mélypontjával szembesülve és a meggyilkoltak millióinak súlya alatt azt tettem, amit akkor tesz az ember, amikor megbénul a nyelve.„

 tank_man.jpg

1989-ben hetekig tüntettek kínai fiatalok Pekingben, a Tianenmen téren, demokráciát követelve.

A kínai kommunista pártvezetés tankokat küldött oda júniusban - akik aztán vérfürdőt rendezve vetettek véget a kínai demokrácia álmának. Ezen a világsajtót bejárt fotón egy kínai férfi, két szatyorral a kezében áll a diákok felé haladó tankoszlop elé. Nem tudjuk, mi lett vele...

 tuzolto_1995_oklahoma_city.jpg

1995-ben egy amerikai szélsőjobboldali fegyveres milícia egy tagja, hatalmas mennyiségű robbanóanyaggal felrobbantott egy szövetségi irodaházat Oklahoma Cityben - egy olyan őrült teóriát követve, amely a szövetségi kormányzatot "elnyomó hatalomnak" tekintette.

Az épületben számtalan különféle létesítmény kapott helyet - köztük egy óvoda is.

A képen egy tűzoltó tartja kezében egy óvodás kisfiú holttestét, akit a romok alól próbáltak meg kimenteni.

Hogyan rajzolta át (többször) Napóleon Európa térképét?

Napóleonra elsősorban hadvezérként és hódótóként emlékezünk.

1799-ben vette át a hatalmat Franciaországban: ekkor még a köztársasági formát megtartva "első konzul" lett - majd 1804-ben immár nyíltan császárnak nyilvánította magát.

Állandó háborúi, hódításai során előszeretettel rajzolta át a térképet: csonkított meg és bővített ki államokat - semmisített meg régieket és talált ki újakat. A régi / új trónokat sokszor családtagjainak (9 testvére volt!) adta, vagy éppen hadvezéreinek.

Ebben a posztban térképen igyekszem bemutatni néhányat ezen viharos évtized változásai közül.

1_italia_1800.png

Második itáliai hadjáratában, 1800-ban (amely a marengói csatáról híresült el) újra legyőzte az osztrákokat. Felszámolt több régi, hagyományos államot (elsősorban monarchiákat) - és a helyükön ún. "testvérköztársaságokat" alapított - melyek a francia uralom kiterjesztését szolgálták.

 2_austria_1805.gif

1805. december 2-án (napra pontosan egy évvel császári koronázása után) hatalmas győzelmet aratott a csehországi Austerlitz-nél a "három császár csatájában".

A legyőzött osztrák birodalmat alaposan megcsonkította: elvette a Habsburgoktól Tirolt (ezt a bajorok kapták!) és Dalmáciát is! (Ausztria ezekben az években Salzburg tartomány megszerzésével "kompenzálta" magát).

3_rajnai_szovetseg.jpg

A poroszok 1806-os jénai veresége után II. Ferenc lemondott a német-római császári trónról - ezzel meg is szűnt a 962 óta létező állam.

Napóleon alaposan átformálta Németországot: a régi Német-Római Császárságnál kisebb területen, vele "szövetséges" (valójában alávetett) német fejedelmekből létrehozta a Rajnai Szövetséget.

4_rajnai_szovetseg_szines.png

A Rajnai Szövetség két legjelentősebb tagja a területileg megnövelt Bajorország és a most alapított Vesztfáliai Királyság lettek. Ez utóbbi élére - a biztonság kedvéért - egyik testvérét nevezte ki... 

 5_poroszorszag_valtozasa_1807.png

Poroszország hosszú ideig harcolt a franciákkal - de veszített. Napóleon 1807-ben alaposan megbüntette őket: "vágott le" tőlük területeket nyugaton és keleten is.

6_varsoi_nagyhercegseg_1807_1809.png

Lengyel katonákkal akarta növelni seregét, ezért 1807-ben (az 1795-ben megszűnt Lengyelország helyett) a poroszoktól elvett területekből létrehozta a Varsói Nagyhercegséget.

1809-ben - egy újabb győzelem után - jelentős, lengyel lakosságú területeket vett el Ausztriától is, ezzel jelentősen megnövelte a Varsói Nagyhercegséget.

8_ausztria_vesztesegei_1809.png

1809-ben Ausztria megint szembe szállt Napóleonnal - és megint kikapott (wagrami csata). A császár persze nem hagyta megtorlatlanul: Salzburg tartománnyal tovább növelte Bajorországot és Horvátország elcsatolásával a Habsburg Birodalom még tengerpartját is elvesztette. 

A történészek megfogalmazása szerint Ausztria ekkor "középhatalommá" süllyedt - ráadásul Ferenc császár lányát, Mária Lujzát 1810-ben feleségül véve Napóleon még szövetségbe is kényszerítette őket.

 9_italia_1810.png

1810-re megint átalakult Itália. A "testvérköztársaságok" persze megszűntek: a régóta létező Nápolyi Királyság (trónján egy francia tábornokkal) mellett létrejött az "Itáliai Királyság".

Hatalmas területeket (pl. az egykori Pápai Állam részeit és a Habsburgoktól (részben Magyarországtól!) elvett horvát tengerpartot pedig egyenesen a gigantikusra növelt Francia Császársághoz csatolt.

10_french_empire_1810.jpg

1810-re ez a "Francia Császárság" Európa legnagyobb területű és népességű állama lett. Bekebelezte az egykori Dél-Németalföldet (Belgium néven ismerjük) és a sokáig önállóságát őrző Hollandiát is!

Határai természetesen messze túlhaladták a francia nép által lakott földeket - számtalan népet foglalt magába.

11_europa.png

1810-re Napóleon valóban egész "Európa császára" lett.

A minden korábbinál hatalmasabb Francia Császárságban személyesen ő uralkodott: szövetségbe / csatlóssá kényszerítette a német fejedelmeket ("Rajnai Szövetség"). a megcsonkított Habsburg Birodalmat, Poroszországot, Dániát és Spanyolországot. Egyre több trónon ültek testvérek és sógorok.

 A csúcsról azonban gyors volt az út "lefelé": az 1812-es oroszországi hadjáratban felmorzsolta seregét - 1813-ban már számtalan uralkodó fogott össze ellene (Lipcse: "népek csatája"). 1814-es veresége után még megkapta a kicsiny és szép földközi-tengeri Elba szigetét, de 1815-ös végső veresége (Waterloo) után végül az Atlanti-óceán közepére, Szent Ilona szigetére száműzték a győztes angolok...

Ötletek az I. világháborúban az állóháború "meghaladására"

Hogyan pórbálták meg leküzdeni az ellenséges lövészárkokat?

Mindenki tanulta az iskolában, hogy az I. világháborúban (különösen a nyugati fronton), különböző fegyverek "kombinációjaként" (lövészárok, szögesdrót, géppuska) állóháború alakult ki.

Az évek során különböző ötletek felmerültek a "patthelyzet" feloldására. Ezekből hoztam mára ízelítőt.

gyalogos_roham.jpg

1. Tömeges gyalogos roham.

A tábornokok általában konzervatív emberek - nehezen szakadnak el a megszokott gyakorlattól. A nyugati fronton évekig - igazából a háború végéig - erőltették a gyalogság tömeges rohamát (lehetőleg azért szétszórt alakzatban).

A saját lövészárkaikból kimászó katonákat általában "lekaszálta" az ellenség tüze (géppuskák + puskák) - illetve ha el is foglalták az első vonalát, akkor ott volt többi vonal + érkezett a másik fél ellentámadása.

tuzersegi_elokeszites.jpg

2. Tüzérségi előkészítés.

Már a XIX. században is elterjedt volt a gyalogság / lovasság támadása előtt - akár órákig - ágyúzni, "megpuhítani" az ellenség vonalait (pl. Napóleon Waterloonál).

Az I. világháborúban már nem golyókat, hanem robbanó tölteteket használtak erre a célra. Olyan mennyiségben lőtték ki a gránátokat, hogy az összes I. világháborús veszteség 70%-át (!!!) ágyútűz okozta.

Mégsem értek el vele sokat:

A. egymás után több lövészárok-rendszert ástak ki a védők: ha az egyik védelmi vonal el is pusztult, ott volt még több mögötte.

B. a napokig tartó "előkészítés" felhívta a védekező figyelmét a készülő támadásra: ilyenkor odavitték tartalékaikat és elveszett a meglepetés ereje.

sar_a_bombatolcserekben.jpg

C. Ráadásul a napokig-hetekig tartó ágyúzás hatalmas bombatölcséreket szántott a talajba - melyeket még nehezebbé tették az előrejutást. Ha pedig zuhogott az eső, akkor a két lövészárok közti "senki földje" szörnyű sártengerré vált, amibe beleragadtak a "rohamozó" katonák. Megint csak a mozgóháború lehetetlenült el.

lovassag.jpg

3. Lovasroham

A XIX. században a lovasság többször döntött még el összacsapásokat, kaszaboltak le gyalogosokat. Sok brit tiszt maga is a lovasság soraiból került ki. A nyugat fronton a lovasokat időként a - részben - sikeres gyalogos-roham után vetették be, a támadás remélt "kiszélesítésére" - de a nyílt terepen őket menthetetlenül lekaszálta a géppuskatűz.

testpancel.jpg

4. Testpáncél.

Mivel a lovasság egy része - a vértesek - még a XIX. század közepén is használt testpáncélt, így mindkét fél kipróbálta, hogy a múltat felelevenítve lehetne ilyet adni a gyalogosokra is. Ez azonban olyan nehézzé tette a mozgást, hogy éppen a mozgó hadviselés lehetőség vette el a csapatoktól.

 harci_gaz.jpg

5. Harci gáz.

Elsőként a német vegyipar állt elő a "parádés" lehetőséggel: engedjünk ki mérges gázt az ellenség csapataira (amely halált / vakságot) okoz.

Csakhogy néha megfordult a szél - és visszafújta a mérget a saját csapatokra...

A gáz ellen használt gázálarc olyan légszomjat okozott, ami még nehezebbé tette a mozgást - azaz megint a mozgóháború lehetetlenült el.

Ráadásul még azzal a dilemmával is szembe kellett nézni, hogy sikeres roham esetén a támadó fél pont azt a lövészárkot foglalta el - amelyet ő maga "gázosított el" percekkel korábban...

tank.jpg

7. Tank

Az először a britek által bevetett harckocsi (robbanómotor + lánctalp + páncél + hátultöltő ágyú) valóban nagyszerű ötletnek tűnt az ellenséges lövészárkok leküzdésére.

Valójában azonban a gyakorlati alkalmazás hamar feltárta a "gyermekbetegségeket": a lassan "vánszorgó" (8 km/h!!!) járművek igen könnyen meghibásodtak + lövegekkel könnyen meg lehetett állítani őket (különösen, ha a lánctalpat találták el).

rohamcsapat.jpg

8. Rohamosztag

A német tábornokok a háború második felében válogatott, önkéntes katonákból állítottak fel különleges "rohamcsapatokat": ők - jobb ellátás fejében - vállalták, hogy könnyű felszereléssel (főleg kézigránátokkal) a nagy tömegroham előtt haladnak és megpróbálják kiiktatni a különösen veszélyes védelmi gócokat.

Ezzel a taktikával valóban értek el sikereket - de a döntő győzelmet nem tudták kivívni, az 1918 tavaszi / nyári utolsó nagy offenzívák során.

bombazo.jpg

9. Bombázás

A világháború második szakaszában mindkét fél vetett be repülőgépeket: felderítőket, vadászokat és bombázókat is. Okoztak károkat civil létesítményekben és persze bombáztak katonaiakat is - de lassúak (azaz lelőhetők) voltak és csekély bombaterhük nem tudott a hadműveleteket érdemben befolyásoló károkat okozni.

 A sok különféle "ötlet" / próbálkozás mindegyike növelte a katonák szenvedését - de a "patthelyzetet" egyik sem oldotta fel.

Úgy tűnik a világháborút végül az olyan "hagyományosabb" szempontok döntötték el, mint Németország teljes kimerülése (pl. az élelem-hiány az angol blokád következtében) vagy a lelkes, friss amerikai csapatok megérkezése 1918-ban.

Alekszej Navalnij tézisei az ukrajnai háború lezárására

Kivonat 2023-ban született írásából

Alekszej Navalnij a Korrupcióellenes Alapítvány vezetőjeként küzdött szeretett orosz népe életének jobbá tételéért.

2020 őszén az FSZB (a KGB utódszervezete) megmérgezte - de ekkor még német orvosok megmentették az életét. Sorsát vállalva 2021 januárjában hazatért Oroszországba - ahol még a repülőtéren letartóztatták. Három éven keresztül hurcolták börtönről börtönre - közben egyre abszurdabb vádakkal újabb és újabb ítéleteket "akasztottak" nyakába.

2023. decemberében egy északi sarkkörön túli börtönbe vitték, ahol 2024 februárjában meggyilkolták.

navalnij.jpg

Még 2023. februárjában az Ukrajnát ért orosz agresszió kitörése után egy évvel pontokba szedte álláspontját - melyet ügyvédei hoztak ki a börtönből. Ezekből a pontokból szemlézek most.

putyin_tronon.jpg

"2. Ennek a háborúnak az igazi okai az Oroszországon belüli politikai és gazdasági problémák, Putyinnak az a vágya, hogy mindenáron megőrizze hatalmát. (...) Úgy akar bekerülni a történelembe, mint "a hódító cár".

 3. Ártatlan ukránok tízezreit ölték meg és további milliók osztályrésze lett fájdalom és szenvedés.

bucsa.jpg

Háborús bűnöket követtek el. Pusztító csapásokat mértek Ukrajna városaira és infrastruktúrájára.

4. Sok tízezer orosz katonák áldoztak fel szükségtelenül. (...)

heroes-from-ucus-community.jpg

Az agresszív hadviselés, a korrupció, az ostoba tábornokok, a gyenge gazdaságunk, illetve a védekező ukrán erők hősiessége és nagyfokú motiváltsága egyetemesen csak azt eredményezheti, hogy Oroszország vereséget szenved.

5. Mik Ukrajna határai Oroszországgal? Ugyanazok, mint Oroszország határai Ukrajnával; ezeket nemzetközileg elismerték és lefektették 1991-ben.

ukrajna.jpg

Ezen nincs mit megvitatni.

 6. Oroszországnak békén kell hagynia Ukrajnát; hadd fejlődjön úgy, ahogy a népe akarja.

Be kell fejeznie az agressziót, véget kell vetnie a háborúnak és ki kell vonnia minden csapatát Ukrajnából.

international-court-of-justice.jpg

8. A harci cselekmények során elkövetett háborús bűnöket nemzetközi intézményekkel együttműködve ki kell vizsgálni.

11. Oroszország számára ennek a háborúnak az öröksége komplex és eső látásra szinte megoldhatatlannak tetsző problémák kuszasága lesz.

12. A háború után kártalanítanunk kell Ukrajnát mindazért a pusztításért, amelyet Putyin agressziója okozott.

putins-russia-cover-rgb.jpg

13. Le kell bontanunk a Putyin-rezsimet és a diktatúráját; ideális esteben szabad választások és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása útján.

orosz_valasztas.jpg

14. Parlamentáris köztársaságot kell létrehoznunk, amelynek alapjai az igazságos választásokon keresztül történő hatalomváltás, a független bíróságok, a föderalizmus, a helyi önkormányzás, a teljes gazdasági szabadság és a társadalmi igazságosság.

15. Elismerve történelmünket és hagyományainkat, Európa része kell, hogy legyünk, és a fejlődés európai útját kell követnünk. Nincs más választásunk és nincs is szükségünk másra."

 

 

Robert Kennedy utolsó útja - az amerikai történelem legfelemelőbb vasúti utazása

Képválogatás

Robert Kennedy az amerikai történelem be nem váltott reményeinek legmélyebb szimbóluma. Ír, katolikus, jómódú családban nőtt fel, Hitét komolyan élte: hűséges házasságából 11 gyermeke született.

Idősebb bátyja Joseph hősi halált halt a II. világháborúban.

1_a_ket_testver.jpg

Fiatalabbik bátyja, John elnökké választása után meghívta kormányába, így 1961-1964 között "Bobby" az Egyesült Államok igazságügyi minisztere volt. Ebben a minőségében elszánt küzdelmet folytatott a szervezett bűnözés ellen (lásd: Jimmy Hoffa).

2_szonokol.jpg

Lyndon B. Johson kormányában már nem akrt szerepet vállalni - így aztán 1964-ben (még csak 39 éves volt) szenátorrá választották.

3_kampanykituzo.jpg

1964 után egyre jobban eltávolodott pártja irányvonalától (mely belevitte az országot a vietnámi háborúba), ezért 1968-ban elnökválasztási kampányt indított.

4_ujsaghir.jpg

1968 nyarára úgy tűnt, hogy sikeres előválasztási küzdelmek nyomán megszerzi a Demokrata Párt hivatalos jelöltségét - így komoly esélye nyílt volna rá, hogy őt válasszák meg az USA következő elnökévé.

Valakik ezt mindenképpen meg akarták akadályozni, így bátyjához hasonlóan vele is merénylet végzett - meglehetősen ellentmondásos, a mai napig tisztázatlan körülmények között gyilkolták meg, 1968 júniusának elején, Los Angelesben.

5_ujsaghir_a_vonatrol.jpg

A Kennedyek keleti partiak -a család pedig úgy döntött, hogy a koporsóba helyezett holttestet nem repülőgéppel, hanem vonattal vitték haza Kaliforniából.

Ekkor következett az Egyesült Államok történetének legfelkavaróbb vasúti utazása: az emberek százezrei, talán milliói álltak a sínek mellett, hogy búcsúzzanak Bobbytól, akik oly sokuk számára a reményt jelentette.

Az ekkor készült képekből válogattam most.

 6_vonat_1.png

Mindenki a maga módján köszöntötte a szerelvényt. A fekete férfiak integetnek, a fehér úriember - talán egykori katona - tiszteleg.

7_tomeg.jpg

Itt egy nagyvárosi peront láthatunk: érdeklődés, kétségbeesés, rendfenntartók, a zömmel fekete lakosok közt itt-ott egy fehér amerikai is feltűnik.

8_erdeklodo_tomeg.jpg

Ez a kép talán egy nagyváros peremén készülhetett: érdeklődők, fotózók, felnőttek és gyerekek együtt.

9_fekete_csalad.jpg

Bobby sokat tett a szegényekért, a feketék polgári jogaiért - talán ezért is érezték közülük sokan személyes veszteségüknek a halálát.

 10_feketek_zaszloval.jpg

Ez a kép már a keleti parton készülhetett (Maryland keleti állam). A búcsúzó fekete család a nagy zászlóval azt akarta kifejezni: ők is vannak "olyan jó amerikaiak", mint a többségi társadalom tagjai.

11_apacakkal.jpg

Ez a - zömmel fehérekből álló - tömeg integetéssel búcsúzott a jelölttől. Ő lett volna az USA második katolikus elnöke, hite közismert volt - ezért is láthatunk apácákat a képen.

12_apacak_2.jpg

Ez a nagyvárosi fotón azt sejthetjük, hogy talán egy egész rendház kivonult Bobby tiszteletére.

13_maganyos_csalad.jpg

 A vonat az út nagy részt természetesen városok között tette meg - így sokszor családok, egészen kicsi közösségek álltak ki vidéken a sínek mellé.

14_maganyos_rendo.jpg

A rendőr magányos tisztelgése talán az egykori igazságügyminiszternek szól - de az is lehet, hogy "egyszerűen" csak az áldozatnak. Nem parancsra jött - ezt érezte helyesnek.

 15_tuzoltok.jpg

Ezek a tűzoltók szívükre helyezett tányérsapkájukkal adták meg a tiszteletet (ez tipikus amerikai gesztus). Úgy tűnik, távolabb lakók is eljöttek ezért - erre utalnak a háttérben álló autók.

16_goodbyebobby.jpg

Néhányan még táblákkal is ki akarták fejezni búcsújukat. A gyerekek néha még kicsik hozzá, hogy ott és akkor átérezzék egy esemény súlyát.

17_so_long.jpg

Ez a vidéki család is el akart búcsúzni.

18_nyc1706-teaser-story-big.jpg

Több képen is érezhető, hogy a szegények közelebb állónak érezték magukhoz a szociálisan érzékeny Bobbyt, mint sokan a középosztályból. Ezek a férfiak a tisztelgés hagyományos mozdulatával búcsúznak.

19_vonat_2.png

Szándékosan hagytam a végére ezt a fotót: számomra nem csak Robert Kennedy búcsúztatásának, hanem az egész amerikai történelem egyik leginkább felkavaró képe ez.

Szegény, vidéki, sokgyermekes család. úgy érzik, hogy ezzel a néma vigyáz-állással tartoznak "Bobbynak", a jómódban felnőtt keleti parti, sokgyermekes családapának - aki talán az Egyesült Államok legjobb elnöke lett volna...

"Aranyköpések" a történelem írásbeli középszintű próbaérettségiből

December hónapban alkalmam nyílt középszintű történelem próbaérettségik javítására.


A tesztben kedvenc osztályom diákjai a válaszok során pár igazi „gyöngyszemet” „helyeztek el” a válaszok között. Ezekből hoztam most válogatást.

(Az itt szereplő képek nem a próbaérettségiből valók, hanem illusztráció gyanánt válogattam őket)

birth-of-jesus-nativity-adoration-of-the-shepherds-marie-and-joseph.jpg

1. Középkori festmény Jézus születésének ábrázolásával (jászol, kisded, Mária, háromkirályok pásztorok). Mi a helyszín?
"Golgota"

(A helyes válasz természetesen: Betlehem)

puspoksegek.jpg

2. Árpád-kori püspökségek térképe: mi volt az erdélyi püspökségek székhelye?
Temesvár

(Valójában Gyulafehérvár, hiszen Temesvár nem is Erdélyben található)

 3. Részlet volt olvasható Mária Terézia úrbéri rendeletéből (a jobbágyok adóterheiről szól).

Kérdés: Melyik rendeletből származik a szövegrészlet?


Jobbágyfelszabadítás (ami 80 évvel később valósult meg...)
Úriszék (ami egy középkor óta létező jogi intézmény)

kommunista_kialtvany.jpg

4. XIX. század eszméi: 1848-ból származó idézet (a szöveg a magántulajdon eltörléséről szól):

Kérdés: Ki írta?

Petőfi Sándor
Kossuth Lajos

(A helyes válasz természetesen Karl Marx és Friedrich Engels volt)

reformkor.jpg

 5. A magyar reformellenzék (tehát_ Kossuth, Deák, Eötvös) milyen eszmét vallott még magáénak az 1840-es években a liberalizmuson kívül?


Reformáció (Amit Luther Márton indított el 1517-ben...)
Szocializmus

(A helyes válasz: nacionalizmus)

klebelsberg_kuno_szoborcsoport_p8130128.jpg

6. Ki volt a két világháború közti magyar oktatási miniszter?
Bethlen István (ő volt a miniszterelnök)

(A helyes válasz: Klebelsberg Kunó)

teruleti_revizio.jpg

7. Magyarország fontos külpolitikai eszméje a két világháború között?
Népszuverenitás

(A helyes válasz: területi revízió)

brezsnyev-es-hruscsov-egymas-mellett-637878.jpg

8. A Szovjetunió felbomlása melyik pártfőtitkár idején történt?


Hruscsov (akit 1964-ben leváltottak)
Brezsnyev (aki 1982-ben halt meg)

Mivel a SZU 1991-ben szűnt meg így a helyes válasz: Gorbacsov)

 9. Mit akart eltitkolni a kommunista sajtó a Kádár-rendszerben a nyugati világgal kapcsolatban? (forrás-idézet segítette itt is a diákokat)


A magántulajdon létezését

(Valójában azt, hogy Nyugaton még a munkások is jobban élnek, mint nálunk)

pannonhalma.jpg

10. A pannonhalmi kolostor építésének megkezdése melyik magyar uralkodóhoz köthető?

Attila (aki hun fejedelem volt, pogány és 453-ban meghalt)

(A helyes válasz Szent István édesapja, Géza, 996-ban)

erdelyi_szaszok.jpg

11. Erdőn túl lakó német vendégeink kik voltak az Árpád-korban?


Buda
Zágráb

("Erdőn túl", azaz Trans-sylvania, vagyis az erdélyi szászokról van szó)

muhi.jpg

12. Szép forrást lehetett olvasni róla, hogy „A tatárok átkeltek egy gázlón”.

Melyik csatáról szól a leírás?

Mohács
Kalocsa
Székesfehérvár

(Nyilván: Muhi)

Melyik uralkodóról szól a szöveg?
I. Ulászló (aki a várnai csatában a törökökkel csatázott)
Nagy Lajos

(A helyes válasz: IV. Béla)

Mi történt az uralkodóval a csata után?


Megfulladt (ez II. Lajossal történt, 300 évvel később...)
Leváltották

(IV. Béla a csata után elmenekült - Dalmáciába)

veszpremvolgy-211011.jpg

13. Mi volt a királykoronázás székhelye a középkori Magyarországon?
Veszprém

(Természetesen: Székesfehérvár)

 

"Április 4-ről szóljon az ének!" - a "felszabadulást" ünneplő plakátok változékonysága

A Rákosi- és a Kádár-rendszerben

A négy évtizedes magyarországi kommunista diktatúra központi ünnepnapja április 4-e volt: hivatalosan 1945-ben ezen a napon fejezte be a szovjet hadsereg hazánk "felszabadítását". (Persze már a dátum sem volt igaz - és a "felszabadulás" kifejezés is csak a megszállás szóval együtt említve használható).

Az '50-es évektől minden évben új plakátokkal rukkoltak elő a rendszer grafikusai - ezekből hoztam most válogatást.

zz01.jpg

Ez a kép 1952-ben - Rákosi Mátyás hatalmának tetőpontján - készült.

Az üzenet egyértelmű: mindenki mosolyog, boldog, Munkáscsalád masnis kislánnyal, a háttérben katona és újabb öntudatos (ipari!) munkás. A kislány kezében még egy-egy nemzeti szinű és vörös zászlócsska van - de a háttérben a vörös zászlók erdejében már szinte elvész a piros-fehér-zöld.

1950es_evek.jpg

Ugyancsak a Szabadság-szobor a központi motívuma ennek a szintén Rákosi-korabeli plakátnak. A korszak beazonosítható a nemzeti lobogókra festett címerből, melyet 1949 és 1956 között használtak.

Ünnepi szónokot nem látunk, a "sokadalomban" zömmel munkások (kantáros munkásnadrágban menve az ünnepségre!!!), egy paraszti pár. egyenruhások - és talán egy értelmiségi...

uttoro.jpg

A cserkészet egyfajta "koppintásaként" működött a felső tagozatosok számára kitalált úttörő-mozgalom. A nyakkendő színe természetesen csak vörös lehet, lobogóból itt csak egy van (és az is háromszínű!) - de a Szabadság-szobrot itt sem "felejtette el" odafesteni a művész.

1961.jpg

A Kádár-rendszer évtizedeiben teljesen másfajta plakátok készültek. A hivatalos ideológia változatlan maradt - de a hatalom egyre kevésbé várta el a néptől az ideológiai azonosulást - és ez sok mindenben kifejeződött.

A "felszabadulás" köré szőtt mesterséges "mitológia" egyik figurája volt Osztyapenko kapitány, a Budapest ostromának kezdő napjaiban (1944. decemberében), tisztázatlan körülmények között elhunyt szovjet parlamenter. Az őt, heroikus pózban ábrázoló szobor évtizedekig állt az M 7 autópálya fővárosi kivezető szakaszánál.

A plakát ezt a szobrot mintázza - a háttérszín pedig mi más lenne, mint a vörös...

 1874460.jpg

Itt az alkotó "bravúrosnak" érezhette a modern művészi kifejezőeszközök az ideológiai mondanivaló együttes érvényesítését. Hatalmas vörös folt, kicsit nehezen észrevehető vörös csillaggal, a "4"-es számot körülfonva keskeny nemzeti színnel.

A "felszabadulás" szó már nem is szerepel - hiszen mindenkinek automatikusan ez "ugrott be" az április 4-i dátumról.

voros_csillaggal.jpg

Lassan megérkezünk grafikailag az általános iskola szintjére. "Bravúrosan kombinálva" a vörös csillag, a 4-es szám és a nemzeti színek.

item_506996.jpg

Új színként feltűnik a kék. A rajzoló itt újítani akart - ezért a 4-es számot kicsit "girbe-gurbán" formázta meg...

A hazafias piros-fehér-zöld itt is elengedhetetlen....

bekegalamb.jpg

A végére egy '80-as évekből származó darabot hoztam. A korszak ("kis hidegháború" fő üzenetét hordozza: "célunk a béke".:

Már rég nem említ "felszabadulást", a galamb ábrázolása igen kevéssé kidolgozott és a zöld már majdnem annyira hangsúlyos, mint a piros.

Ki mindenki fordult meg a Kárpát-medencében a magyarok bejövetele előtt?

A római kortól a késői avarokig

1_romai_kor.jpg

A Római Birodalom hadserege Krisztus születése táján hódították meg Pannoniát. A Duna alkalmasnak bizonyult természetes határnak + jó szállítási útvonalnak. Ráadásul így a borostyánút újabb szakasza is római fennhatóság alá került.

Itt, akkor különféle kelta törzsek éltek - akik életében a 400 éves római uralom idején bizonyosan bekövetezett valamilyen fokú romanizáció (pl. a latin nyelv megismerése).

2_dacia.png

Erdélyt - főleg az aranybányák megszerzése céljából - 104-107 között hódította meg Traianus császár. Az itt élő népről a provinciát Daciának keresztelték. Az állandó germán és szarmata támadások miatt a római uralom itt viharos és rövid volt - ezért a dákok körében nem került sor romanizációra.

1_romai_kor.jpg

A római uralom alá nem került területeken - elsősorban a Duna-Tisza közén különféle szarmata népek éltek - pl. a jazigok.

3_nepvandorlas.jpg

A különféle germán népek (elsősorban a gótok) folyamatosan támadták - elsősorban keleti irányból - Daciát. A Kárpátok láncai ellenére a rómaiak nem tudták megvédeni. Az aranybányák termelése ezért akadozott / szünetelt - ezt belátva Aurelianus császár 271-ben a maradék római népességet is visszavonta a Dunától délre és feladta Daciát.

4_hunok_erkezese.jpg

A lovasnomád hunok 375 körül érkeztek Ázsiából a Fekete-tengertől északra található sztyeppére. A keleti gótokat uralmuk alá hajtották, a nyugati gótok pedig bemenekültek előlük a Római Birodalomba.

400 körül a hun sereg nyugatabbra indult: birtokukba vették a Kárpát-medencét: ekkor szűnt meg a római fennhatóság Pannoniában. Feltehető azonba, hogy a korábbi Kárpát-medencei lakosság (legalább egy része) a helyén maradt és így hun alattvalóvá vált.-

5_hunok_orszaga.png

Történelmi távlatban "röpke" ideig, mintegy fél évszázadra a Kárpát-medence lett a hun birodalom központi magterülete. A korábbi germán és szarmata lakosság mellé a hunok "hozták magukkal" saját germán törzseiket.

hun_aldozati_ust.jpg

A hunok régészeti hagyatékának leginkább megfogható elemei azok az áldozati üstök, melyeket az előkelők búcsúztatásakor használtak.

A fenti térképen is jól látható, hogy a Dunántúlon a (keleti) gótok tűnnek fel, a Tiszántúl és Erdély irányába pedig a gepidák kezdtek beköltözni.

6_gepid_kingdom_6th_century.png

453-ben meghalt Attila, a hunok híres királya - a hun harcosok pedig rövidesen keletre, vissza a sztyeppére költöztek. Így az egykori alávetett germánok saját államokat hozhattak létre.

Ezek egyike volt a Gepida királyság, amely az V. század második felében és a VI. század első felében uralma alatt tartotta Erdélyt és a Tiszántúlt.

gepida_kincsek.jpg

A gepida királyok központja talán Szilágysomlyón lehetett - legalábbis a régészek itt tárták fel a korai középkor legpazarabb aranykincsét.

7_476.png

Attila halálakor és a hunok elvonulásakor a keleti gótok is "szabaddá váltak" és ők is saját királyságot hoztak létre az V. század közepén - Pannonia központtal.

8_keleti_got_kiralysag.png

Rövid időre a keleti gótok állam jelentősre nőtt, mert nagy királyuk, Teoderik vezetésével a Dunántúlról kiindulva Itáliát is elfoglalték az V/VI. század fordulóján.

mausoleum_of_theoderic.jpg

Theoderik mauzóleuma Ravennában - a római építészet hagyományait követve.

Uralmuk rövid életű volt, mert a VI. század közepén Justinianus bizánci hadai megsemmisítették őket - és visszafoglalták a birodalomnak Itáliát.

9_langobards.jpg

Miközben a Tiszától keletre folyamatosan létezett a Gepida Királyság, addig a VI. században - észak felől - egy újabb germán nép telepedett a Dunántúlra: ők voltak a longobárdok.

Mivel a longobárdok és a gepidák "nem szívelték" egymást, így feltehető, hogy a Duna-Tisza-közét meghagyták egyfajta "ütközősávnak".

10_avar_birodalom_2.jpg

Aztán 568-ban a dolgok alaposan megváltoztak. Erős és harcias lovasnomád nép érkezett kelet felől: az avarok. Felmérték a Kárpát-medencében aktuális "erőviszonyokat", majd a longobárdokkal összefogva, valamikor Húsvét táján, Baján kagán vezetésével véres csatában legyőzték és megsemmisítették a gepida államot (melynek népessége vélhetően helyben maradt).

9_langobards.jpg

A longobárdok nem akartak a vad, harcias és erős nép szomszédságában élni - így mindnyájan felkerekedtek és még 568-ban átköltöztek Észak-Itáliába (ezért ezt róluk azóta is Lombardiának nevezik). Szép lassan majdnem egész Itáliát birtokukba vették - visszaszorítva ezzel ott a római/bizánci uralmat.

11_avar_khaganate_map_602.png

Az avarok, Kárpát-medencei központtal tehát 568-ban nagy és sikeres államot alapítottak. "Fénykoruk" 626-ig tartott (ekkor vallottak kudarcot Konstantinápoly ostromával). Ebben az időszakban a bizánciak kénytelenek voltak egyfajta "védelmi pénzként" több tonnányi aranyat kifizetni a kagánoknak.

10_avar_birodalom_2.jpg

A 626-os vereség után a Kazár Kaganátus a Kárpát-medencébe szorult vissza. Amint a térképen is látható, a sztyeppéről folyamatosan vándoroltak nép / törzsek avar fennhatóság alá. 680 körül újabb, jelentős hullám érkezett.

12_bolgarok_es_szlavok.png

680 körül ugyanis jelentős változás történt a sztyeppén Kovrat kán halálával felbomlott a Bolgár Birodalom (ezek a bolgárok török nyelvet beszéltek).

Kovrat öt fia szétvándorolt. A leghíresebb - és legjobban dokumentált - Aszparuch lett, aki harcosaival a Balkánra vándorolt, uralma alá hajtotta az ott élő földműves szlávokat és megalapította azt az első Bolgár Államot, melynek a mai Bulgária szerves folytatása!

A második fiú, Kuber a Kárpát-medencébe vándorolt - és itt népével az avar kagán alattvalója lett. (Lehet, hogy Kuber később továbbállt, de feltehető, hogy a vele érkezetteknek legalább egy része a Kárpár-medencében maradt. Több tudós véleménye szerint "Kuber népe" az onogurok voltak (a szó jelentése "tíz törzs"), azaz ők érkeztek ide 680-ban és ők lettek a "késői avarok". A dolog azért is érdekes, mert a magyar nép elnevezése a nyugati nyelvekben (Hungarian, Ungarisch stb.) az onogurból származik - azaz a középkori források minket valamiért az onogurokkal azonosítottak...

 16_kesoi_avar_es_korai_magyar_regeszeti_lelohelyek.png

A régészeti leletek egyértelműen mutatják, hogy a "késői avarok" (onogurok?) elsősorban a Kárpát-medence alacsonyabban fekvő, alföldi jellegű régióit lakták be.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy fennhatóságuk nagyobb területre terjedt ki, mint letelepedési területük - ez pedig azt jelenti, hogy az avaroktól / onoguroktól eltérő etnikumú népekre is kiterjesztették uralmukat. A Kárpát-medenceezen peremvidékein elsősorban szláv betelepülőkkel számolhatunk (nyugat felé pedig germánokkal).

14_kroling_kor.png

A következő nagy változást a VIII./IX. század fordulója hozta. Nagy Károly frank seregei a 790-es években több hadjáratban megsemmisítették az 568 óta fennálló Avar Kaganátust (a bukásban a kitört polgárháború is szerepet játszott). Az avar aranykincsek jelentős részét vélhetően elvitték és beolvasztották.

A római hagyományokat (és a Karoling közigazgatás rendszerét) követve Mosaburg (Zalavár) központta őrgrófságot szerveztek. Érkeztek betelepülők és keresztény térítés kezdődött (pl. templomok épültek).

A frank hódítás azonban a Kárpát-medence nagy részére nem terjedt ki - és bizonyosan nem járt népírtással.

15_honfoglalas_kora.jpg

A IX. század végi Kárpát-medencéről - ahová Árpád magyarjai megérkeztek - hézagos ismereteink vannak.

A nyugat-dunántúli frank őrgrófság területére részben szláv betelepülők érkeztek - erre utal több helységnév is (pl. Tapolca).

A Dunától északra, Nyitra központtal, nevét a Morava folyóról kapva létezett egy "Karoling-peremállam". Morva Fejedelemségnek vagy Nyitrai Fejedelemségnek hívhatjuk. Népessége vegyesen lehetett frank és részben talán késői avar. Ők állandóan a Keleti Frank állam ellen küzdöttek, mert az vazallusként tekintett rájuk.

Erdély és a Tiszántúl déli részét az ekkor regionális hatalomként létező - ekkorra már teljesen szláv jellegű - Első Bolgár Állam vette birtokában - vélhetően az arany- és sóbányák miatt.

 Feltételezhetjük, hogy a Kárpát-medence nagy részében, az a népesség élt tovább, melyben "egymásra rakodtak" a korábbi korok szarmata, gepida, korai avar és onogur örökségével. Az Alföldön vélhetően sok kisebb helyi hatalom alakult ki - melyek az írott forrásokban kevésbé hagytak nyomot.

 

Békekölcsön - az '50-es évek Magyarországának "államkötvénye"

1_bekekolcon-elolap.jpg

Az 1940-es évek végétől a Rákosi Mátyás által uralt Magyarország - szovjet parancsra - a nehézipar erőltetett fejlesztésébe fogott. A tőkét ehhez a lakosságtól vonták el. A fizetések alacsonyak voltak - és még ebből is vissza kellett adni az államnak sokat. A lakosságot erőszakos kényszerítették "békekölcsön" jegyzésére. Ez egyfajta "államkötvény" / "kincstárjegy" volt. A lakossági jövedelmek ilyetén megcsapolása még egy célt szolgált: a vásárlóerő mesterséges korlátozását - hiszen a könnyűipar olyan kevés árut termelt, ami - még így is - állandó hiányt eredményezett...

2_jegyezz-bekekolcsont.jpg

A korszak gyakorlatának megfelelően számtalan különféle plakáttal is igyekeztek ösztönözni a dolgozókat a fizetésük egy részének visszaadására.

A fent olvasható három beruházás közül a "Sztálin-hidat" (Árpád-híd néven :)) ma i használjuk, akárcsak a csepeli HÉV-et. A metrót - óriási anyagi ráfordítással - valóban elkezdték építeni, de ezt az építkezést 1954-ben leállították és csak Kádárék folytatták újra...

 5_-ludas-matyi-1950-sept-29-cimlap-jegyezz-bekekolcsont-729x1024.jpg

A "Ludas Matyi" elvileg "szatíiikus hetilap" volt - de az '50-es években még ez az újság is a propaganda szolgálatában állt. A fent látható címlapot sem nevezném igazán "humorosnak". Különösebben "cizellált" érvelést nem láthatunk rajta - inkább keményen "lecsapó" "munkásöklöt". A háttérben kohó és családanya gyermekével - az ellenség pedig egy nehezen beazonosítható "ördögfióka".

6059.jpg

A szöveg itt összekapcsolja a közösség és az egyén javát - az "érvelés luxusát" megtartva magának...

Figyeljük meg, hogy a festőművész olyan kezet "alkotott", amely a valóságban biztosan nem létezik...

1951_p03.jpg

Ugyanaz a szlogen - más képpel. A fiatal munkás ruhája kifejezetten koszos (1945 előtt ilyen plakát aligha jelenhetett volna meg), keze érdes - de mosolya kicsit "huncut"...

6_bekekolcson-agitacio.jpg

Ez az egyik "kedvenc" '50-es évekbeli plakátom - mely a valósággal még mérsékelten sem "érintkezik".

Az első képen három parasztember (köztük egy férfias arcú asszony) dühös, mert a "gonosz amerikaiak" háborút robbantottak ki a Koreai-félszigeten. (Valójában 1950-ben a kommunista Észak támadta meg Délt).

Szerencsére ők tudják az ellenszert: mosolyogva mondanak le kevéske pénzük maradékáról, hogy abból a "a jó Rákosi elvtárs" gyárat építhessen és a hadsereget fejleszthesse - természetesen csakis a békéért...

bekekolcson-agitacio-2_1.jpg

Természetesen az '50-es évek vezetősége is tudta, hogy a lakosság ösztönzésére a plakátokon - és az állandó munkahelyi nyomásgyakorláson - kívül más módszerek hatékonyabbak lehetnek. Ezért vezették be a nyereménysorsolást (ne feledjük, a lottót csak a lakosságot lecsendesíteni kívánó kádári hatalom hozta vissza, 1957-ben).

A gyermekek mindkét képen - nyilván teljesen "spontán" módon úttörő-egyenruhában vannak (fehér ing - piros nyakkendő). A felnőtt férfi csak munkás lehet - a mosolygó kisfiú "érvelése" pedig ha lehet, még messzebb áll a valóságtól, hiszen mekkora "nyereségként" élhette meg a lakosság, hogy lett egy új vasolvasztója Diósgyőrben...

8_regi-plakat-bekekolcson-i-sorsolasa-1951-e9bc_1_big.jpg

Fontos észrevennünk, hogy a plakátokon mindig, mindenki mosolyog, boldog. Az ideológia szerinti három klasszikus társadalmi réteget láthatjuk: munkás - paraszt - értelmiségi.

Ha valamilyen ipari üzemet ábrázolnak a grafikusok, az elsősorban mindig vasolvasztó - és legfeljebb ehhez kapcsolódó létesítmények.

11_-miert-jegyeznek-bekekolcsont-dornyi-sandorek-propagandakiadvany-1951-1024x731.jpg

A végére különlegességet hoztam két szempontból is. Egyfelől a hagyományosabb, színes grafika helyett most már a modernebb fotót alkalmazta az alkotó - másfelől pedig olyan családot láthatunk, akik névvel vállalták a rendszer reklámozását. Kérdés, hogy mennyire tették az önkéntesen? Vannak bennem kérdőjelek...

 

süti beállítások módosítása