Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

Németország XX. századi területi változásai

Viharos történelem - térképeken

2024. október 19. - Szentgáli Zsolt

kep1.jpg

Modernkori történelme során Németország 1871-1918 (azaz a "vilmosi" alapítás és az I. világháborús vereség) között volt.

Az országban zömmel németek éltek, de a keleti tartományokban szép számmal lengyelek is.

bekerendszer.jpg

Az I. világháborúban elszenvedett vereség következtében megkötött 1919 júniusi versailles-i békében többfelé vesztett területeket az időközben köztársasági államformára váltott állam.

bekerendszer_2.png

A franciák visszakapták az 1871-ben elveszített Elzászt és Lotharingiát.

Kisebb területek kerülten nyugaton Belgiumhoz, északon pedig Dániához.

A legjelentősebb határmódosításra keleten került sor: az újjászületett lengyel államhoz került Nyugat-Poroszország és Posen / Poznan tartomány, illetve Felső-Szilézia keleti része.

danzig.jpg

 Danzing / Gdansk "szabad város" lett a Népszövetség felügyelete alatt.

Az új német-lengyel határt olyan furcsán húzták meg, hogy Lengyelország egy szűk sávon "kijutott" a tengerhez ("danzingi korridor") - ezzel viszont kettévágták Németországot, mert megszakadt a közvetlen földrajzi összeköttetése Kelet-Poroszországgal (ahonnan egyébként "levágták" a Memel-vidéket).

saar_videk.png

A kicsiny Saar-vidéket (nyugaton) szintén elcsatolták - de az értékes szénbányákkal rendelkező területet, német lakosságával nem tették Franciaország részévé, hanem 15 évre a Népszövetség felügyelete alá helyezték.

Az 1933-ban hatalomra került Adolf Hitler a gazdaság fellendülésével és a hadsereg megerősítésével párhuzamosan belefogott a határok módosításába.

anschluss.png

1938 márciusában csapataival bevonult Ausztriába - ezzel fel is számolta az 1918-1938 között létezett első Osztrák Köztársaságot. azaz végrehajtotta az Anschlusst

1939-ben.png

Következő lépéseként a nagyhatalmakat rávette, hogy az 1938 őszi müncheni konferencián neki adják a németek által lakott Szudéta-vidéket, mely 1918-1938 között Csehszlovákiához tartozott.

Ezekkel a lépésekkel nagyrészt megvalósította a "mindent németet egy államba" programpontját (eltekintve persze pl. Dél-Tiroltól - vagy éppen Svájctól).

1939_nyaran.png

Hitler azonban nem állt meg és 1939 márciusában csapataival bevonult Prágába - így Birodalmának részéve tette a Cseh-Morva Protektorátust.

ii_vh.jpg

Amikor 1939 őszén - már a II. világháború részeként - legyőzték a lengyel hadsereget, akkor keleten újabb részeket csatolt a "Nagynémet Birodalomhoz". Ekkor hozták létre Lengyelország szívében a "Főkormányzóságot" is.

1945_ii.png

Aztán bekövetkezett a II. világháborús vereség és 1945-ben alaposan "megkissebbítették" a német állam számára kijelölt területeket.

Újra megalakult Csehszlovákia és Ausztria (ez utóbbi egyelőre négyhatalmi megszállás alatt), illetve az 1871-1918-as törzsterületekből is alaposan levágtak keleten.

1945.png

Az új német-lengyel határt az Odera folyónál jelölte ki Sztálin.

Ezzel Lengyelországhoz került teljes Szilézia, Nyugat-Poroszország, Poznan. Ezen kívül a németeket elűzték Kelet-Poroszországból is: ennek déli részét Lengyelország - északiét viszont a Szovjetunió kapta meg (így lett Königsbergből - Kalinyingrád).

Érdemes megfigyelni, hogy a Saar-vidéket megint lecsatolták - egyfajta francia "protektorátus" alá került.

Igazából 1945-ben nem is létezett "Németország" nevű állam, mert a győztesek négy megszállási zónára osztották.

berlin.png

A későbbiekben izgalmas hidegháborús gócponttá vélt, hogy a földrajzilag a szovjet zóna közepében lévő Berlint is négy zónára osztották - azaz nyugati katonák érkezhettek az egykori fővárosi nyugati kerületeibe.

bizonia.jpg

A nyugati hatalmak egy idő után nem akarták már külön igazgatni a megszállásuk alá került területeket, így 1946-ban egyesítették a brit és az amerikai zónát, majd 1948-ben "hozzácsapták" a francia igazgatású területeket is (de a Saar-vidéket még nem!). Az egyesítések Berlinben is megtörténtek.

ket_nemetorszag.jpg

Aztán 1949-ben két német állam alakul: nyugaton a Német Szövetségi Köztársaság - demokráciával és lassan beinduló "gazdasági csodával" - keleten pedig a szürke és nyomorgó Német Demokratikus Köztársaság.

berlin_2.png

Berlin kettéosztott város maradt - amit súlyosbított, hogy 1961 augusztusában az NDK kommunista vezetői Falat építettek.

 deutschland_politisch_bunt.png

Aztán 1990-ben a megosztottság véget ért: az NDK megszűnt létezni, tartományai pedig egyesültek a nyugati tartományokkal - így létrejött a mai is létező Németország.

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr5018711304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ződ2000 · http://egzostive.com 2024.10.25. 09:52:28

"Aztán 1990-ben a megosztottság véget ért: az NDK megszűnt létezni, tartományai pedig egyesültek a nyugati tartományokkal - így létrejött a mai is létező Németország"

Amit sokan benéznek, a "mai is létező Németország" ugyanaz az NSZK. Semmiylen átnevezés nem történt (Többek között a szomszédok politikai érzékenysége miatt) és alkotmányosan se nagyon változott. . Egyébbként félenyulmetes hogy mennyire időtálló és rugalmas államformát alakítottak ki nyugaton ami nem csak a régi (Németország előtti) hagyományokat tartja tiszteletben de olyan kihívásokat is simán lenyelt (mind alkotmányosan mint gazdaságilag) mint a keleti bővítés.
süti beállítások módosítása