Az amerikai Time hetilap lassan már száz éve közzéteszi minden év elején (vagy már az előző év végén), hogy szerintük egy adott évre ki gyakorolta a legnagyobb hatást?
Bennünket, magyarokat a legnagyobb büszkeséggel az 1957 januári szám tölt el, amikor a "magyar szabadságharcos" lett az 1956-os év embere.
Általában nagy büszkeség ide kerülni -de azért a hangsúly a "legnagyobb hatáson" van...
A következőkben pár érdekes címlapot / döntés hozok az 1930/40-es évekből.
Az 1932-es év volt az 1929-ben kirobban nagy gazdasági világválság mélypontja. Milliós munkanélküliség, tömeges nyomor, elkeseredés.
Novemberben a republikánus kormányzatból kiábrándult amerikaiak F. D. Rooseveltet választották elnökké. Az ő híres programja lett a New Deal (állami beavatkozás a gazdaságba - a II. világháború utáni jóléti társadalmak alapvetése). A demokratái párti elnököt még kétszer választotta a lap az "év emberévé" - ő az egyedüli háromszori "díjazott".
1935-ben Hailé Szelasszié lett az év embere. Az etióp császár azzal érdemelte ki ezt, hogy bátran szembe szállt a hazájára zúduló olasz fasiszta támadással. Bár 1936-ban Mussolini csapatai győztek, de sikerük időlegesnek bizonyult, mert 1941-ben a brit csapatok felszabadították az afrikai országot - és a császár hazatérhetett.
A legkülönlegesebb címlap -és választás: Adolf Hitler, 1938.Abban az évben a náci diktátor valóban óriási sikereket ért el: tavasszal bevonult Ausztriában (Anschluss), ősszel pedig a müncheni konferencián megszerezte a nyugati, demokratikus államok beleegyezését a Szudéta-vidék Németországhoz csatolásához. A hatása valóban óriási volt - de negatív: ezt mutatja az áldozatait ábrázoló címlap. (1938 novemberében zajlott la a "Kristályéjszaka" - tömeges erőszak-sorozat a német zsidóság ellen).
Ha már diktátorok: egy évvel Hitler után az 1939-es év emberének Sztálint jelölték ki. Vélhetően a Molotov-Ribbentrop-paktumra (azaz Lengyelország felosztására és a balti államok aprólékos visszaszerzésére) is utalva ezzel. Mennyire más ez a címlap, mint a Hitlert elítélő egy évvel korábbi...
1940: nem merülhetett fel kérdés. Winston Churchill, aki azon év májusában vette át hazája miniszterelnökségét valóban a demokratikus, humanitáson alapuló, keresztény civilizáció megmentőjének bizonyult, amikor nem volt hajlandó behódolni a náci barbarizmusnak.
John Lukacsnak a témáról írt könyvei alapján magam is szóltam már erről a témáról YouTube csatornámon.
Sztálin még egy megkapta az év embere címet: 1942-ben.
Érdemes a két Sztálin-címlapot összehasonlítani. Az 1942-es Sztálin mintha a végtelen, kelet-európai hómezők felette "lebegne". 1941 decemberében a náci csapatok kudarcot vallottak Moszkva alatt, 1942 őszén pedig nem tudták elfoglalni Sztálingrádot (az újság megjelenésekor még tombolt itt a csata) - ezekkel az eseményekkel pedig a Harmadik Birodalom valóban elindult a bukás felé...
1944: Eisenhower, a későbbi elnök, mint a szövetséges csapatok egyesített főparancsnoka. A sikeres normandiai partraszállás végképp eldöntötte a háború menetét. Bár az amerikai tábornok elsősorban hazájabeli és brit csapatoknak parancsolt, de a képen jól látható a franca nemzeti trikolór is.