Érdekes írások azoknak, akik érdeklődnek a közelebbi és távolabbi múlt iránt

Történelem Mindenkinek

Történelem Mindenkinek

Közkeletű "mesék" a magyar történelemben - Mátyás király és a Duna jege

2022. május 10. - Szentgáli Zsolt
  1. A koronázás mindenkor – ma is, a középkorban pedig még inkább – ünnepélyes egyházi szertartás, azaz szentmise. (Gondoljunk csak Ferenc József 1867-es koronázására, melyre Liszt Ferenc ünnepi misét komponált). Szentmisét pedig templomban, ünnepélyes, különleges misét pedig székesegyházban tartunk. (Természetesen mindenkor előfordultak a keresztény hit történetében szabadtéri szertartások is (pl. csatamezőn) – de a koronázás bizonyosan nem ilyen! Vizuális típusként néha elképzelem, amint az esztergomi érsek, teljes papi kíséretében sétál a jégtáblák között �. Nem kifejezetten reális kép.

befagyott_duna_ck.jpg

A befagyott Duna Budapestnél a modern korban.

2. Legkésőbb a XIV. század (de talán már a XIII.) század óta az érvényes magyar királykoronázásnak három feltétele volt: csak az esztergomi érsek végezhette, Székesfehérvárott, a Szent Koronával, Székesfehérvárott. Nos: Székesfehérvár nem klasszikusan Duna-parti település �.

3. Hunyadi Mátyás 1458-ban lett hazánk királya – de a Szent Korona akkor épp nem állt rendelkezésre.

1440 májusában még ezzel koronázták meg a csecsemő (3 hónapos!) V. Lászlót (Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fiát), de a rivális uralkodónak, a Jagelló-dinasztiából származó I. Ulászlónak már nem sikerült birtokba kerítenie a szakrális tárgyat, ezért 1440 júliusában őt egy alkalmi koronával (melyet Szent István fejének ereklye-tartójáról vettek le) tették királlyá. Bár az akkori magyar országgyűlés ezt érvényesnek jelentette ki – de valahogy a nemesi közvélemény érezte, hogy „nem az igazi”, ezért 1458-ban már nem próbálkoztak másik koronával.

Hunyadi Mátyás ezért uralkodását, 1458 februárjában nem koronázással, hanem „trónra ültetéssel” kezdte – nem máshol, mint a székesfőváros, Buda Nagyboldogasszony-templomában (melyet épp ezért hívunk – természetesen egyházilag korántsem hivatalosan – „Mátyás-templomnak”)

matyas_templom.jpg

Ilyen volt a Nagyboldogasszony-templom régen

  1. Természetesen Mátyás is tudta, hogy uralkodását igazán csak a koronázás legitimálja – de a Szent Korona még az 1440-es évek polgárháborújának elején Bécsbe került, III. Frigyes német-római császárhoz. Épp ezért az 1463-mas bécsújhelyi szerződéssel kénytelen volt a szakrális tárgyat visszavásárolni 80 ezer aranyért – miközben évi bevételei ekkortájt összesen 500 ezer arany körül járhattak. Mátyás – 20 éves makkegészséges, (ráadásul éppen nős!) férfiként – azt is gond nélkül „bevállalta”, hogy törvényes utód nélküli halála esetén a trón a Habsburgokra száll. Nos: akkor még nem tudhatta, hogy csak egyetlen fia fog születni (a későbbi Corvin János) – de ő is házasságon kívül…

A koronázásra végül 1464 márciusában került sor: a törvényes feltételek maradéktalan betartásával: esztergomi érsek, Szent Korona, Székesfehérvár.

  1. „Mesénk” szelídebb változatában nem a koronázás, hanem csak a választás zajlott le a Duna jegén. V.László, 1457 novemberi váratlan (csak 18. évében járt!) halála után a magyar országgyűlésnek kellett királyt választania. A magyar országgyűlésre ekkortájt minden nemes elmehetett – de igazi döntő szava a várakat és hatalmas földeket uraló, jobbágyok ezreinek parancsoló főuraknak volt.v_laszlo.jpgV. (Utószülött) László (1440-1457
  2. Nos: Hunyadi Mátyás királlyá választása egyfajta „pártközi kompromisszum” következménye volt: Garai László nádor (a Gara-Cillei liga feje, az ország legmagasabb közjogi méltóságának birtokosa) állapodott meg róla még 1458 januárjában Szilágyi Mihállyal (Mátyás nagybátyjával, erdélyi vajdával, Nándorfehérvár 1456-os kapitányával). Szilágyi a kormányzóságot kötötte ki magának – a leendő, kiskorú király mellett –, Garai pedig lányát tervezte Mátyáshoz adni. Mindkét főúr jól járt volna az „ügylettel”.

    szilagyi_mihaly.jpgSzilágyi Mihály
  3. Az országgyűlés a téli hidegben két helyszínen zajlott: az érdemi döntést meghozó főurak és püspökök a budai Várban tanácskoztak – míg a Szilágyi Mihály által „idecsődített” (Hunyadi-párti!), a már megszületett döntést „jóváhagyó” köznemesek a pesti oldalon. Vélhetően az történhetett, hogy a nemesek – már a döntés után – a befagyott Dunán keltek át Budára: ünnepelni. Ezen eseménysor emlékét őrizhette meg, erősen torzítva az utókor emlékezete.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tortenelem-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr7317828473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.05.11. 04:37:18

Nem, nem Székesfehérváron.
Csak Fehérváron!

A kettő nem ugyanaz.

Amúgy rendre Alba Re(g)ale.
Kifejezetten ajánlom Bradak Károly: Fehérvár - Fehér folt c. munkáját!

Szentgáli Zsolt 2022.05.11. 09:55:55

A "Regale" mindenképp királyit jelent, amit lehet "székesnek" fordítani.
Amúgy oda jártam gimibe...

Lobo Marunga 2022.05.12. 08:54:56

@gigabursch: Ha Fehérvár, akkor Duna jege! A nagyapja meg Zsigmond volt és pont.

gigabursch 2022.05.12. 09:15:14

@Lobo Marunga:
Abban a korban senki nem vitatta, hogy ki volt az apai nagyapja Mátyásnak. Az csak az elmúlt két évszázad hapszbúh terméke, hogy a tényeket vitatják, meg kiforgatják, a valótlanságot meg egyedüli üdvözítőként beállítják.

Amúgy a királlyá választás és a királlyá koronázás nem ugyanaz.
Példának okáért Bethlen Gábort is megválasztották királlyá. Ráadásul számára akkor még a Magyar Szent Korona is rendelkezésére állt

gigabursch 2022.05.12. 09:17:09

@Szentgáli Zsolt:
Nem lehet a királyit székesnek fordítani.
Akkor se, ha két évszázad óta ezzel erőből küzdenek.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 09:43:55

Mátyás király édesapja Hunyadi János volt. Az ő felmenői (Mátyás nagyapja: Serba fia Vajk) Havasalföldről bevándorolt kenézek voltak. Mivel ez nem számított túl előkelőnek, ezért kezdte el terjeszteni Mátyás a mesét, hogy ő "Zsigmond fia".
Mátyás annyira nem számított előkelő származásúnak, hogy 1464 és 1475 között nem tudott megnősülni, mert az európai uralkodók / hercegek nem akartak vele házassági kapcsolatba lépni.

gigabursch 2022.05.12. 12:15:34

@Szentgáli Zsolt:
Hunyadi János származása elég nyitott kérdés.
Jó példa erre a Bán Mór féle sorozat, ahol a mellékletekben 13 eredetet dolgoz fel.

gigabursch 2022.05.12. 13:31:26

Ha már itt tartunk:
A Mátyás templom sosem volt koronázó templom.
Az a Mária Magdolna templom volt.
(Nem is véletlen, hogy a kommcsi városgondozas egy egyébként jól helyreállítható templomot inkább leradírozott.
Akárcsak a Nemzeti Színházat.)

gigabursch 2022.05.12. 13:32:34

@Szentgáli Zsolt:
Kun kenéznek lenni igenis előkelőség volt.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:17:59

@gigabursch: Hunyadi János édesapjáról egyetlen írott forrásunk van: Zsigmond király adományozó oklevele (1409): ebből egyértelműen kiderül, hogy édesapja Serba fia Vajk volt.

gigabursch 2022.05.12. 16:19:32

@Szentgáli Zsolt:
S abban szó szerint mi és hogy áll?

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:21:03

@gigabursch: A Mária Magdolna templomban soha nem történt magyar koronázás.
Szent Istvánt Esztergomban koronázták meg, 1038-1527 között pedig Fehérvárott koronáztak. 1527 után Pozsonyban (még a török idők után is). Az utolsó két koronázás (F.J. 1867. IV. Károly 1916) történt a Nagyboldogasszony templomban Budán..

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:22:09

@gigabursch: Az, hogy ez a havasalföldi család kapja Hunyad várát és a hozzá tartozó uradalmat.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:23:39

@gigabursch: Kenéznek lenne valóban előkelő dolog volt Havasalföldön - a jobbágyokhoz képest. Már Magyarországon sem számított túl előkelőnek egy kenéz - egy kenéz-ős pedig nem tette alkalmassá Mátyás királyt arra, hogy nyugati hercegnőt kapjon 1464 után.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:24:31

@gigabursch: Attól még, hogy valaki kenéz volt Havasalföldön nem biztos, hogy automatikusan kun volt. Lehetett román is.

gigabursch 2022.05.12. 16:25:47

@Szentgáli Zsolt:
Téves:
Volt Sopronban, a Kecske-templomban is koronázás.
S nem a Mátyás templom a koronázó templom.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:27:55

@gigabursch: Igen, valóban koronáztak néha Sopronban - ha pestis volt Pozsonyban. De azért Pozsony volt 1543 (Fehérvár eelste) után a koronázó-város.
"S nem a Mátyás templom a koronázó templom.": ezt nem értem? F.J. és IV. Károly koronázása TÉNY!!!

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:28:31

@gigabursch: "Esetleg sziriuszi zsidó?": ezt most nem értem.

Szentgáli Zsolt 2022.05.12. 16:30:06

@gigabursch: Nyilván több ilyen helynév van a Kárpát-medencében (pl. gyulafehérvár, Nándorfehérvár).
süti beállítások módosítása